Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

Az országgyűlés képviselőházának UO ségi termelésről, bármiről, amíg 300.000 katasztrális hold földnek termését minden évben k tesszük az árvízveszedelemnek. Mi. akik ezen a vidéken élünk, tudjuk és látjuk a rettenetes nyomorúságot. Mikor a Hernád két évvel ezelőtt ilyen rettenetes pusztítást okozott, — isjmÁ^lfita — interpellációt voltam bátor a földbttfvelésügyi miniszter úrhoz intézni és a földmívelésügyi miniszter úr erre az én interpellációmra a következőket felelte (olvassa): •«A Csonka-Magyarországra eső állami sza. bályozás alá nem tartozó folyók kártételei elleni védekezés tárgyában törvényjavaslatot dolgoztam ki és ebben a törvényjavaslatban már a Hernád és mellékfolyóinak szabályozása költségére adandó állami segélyre és kamatmentes költségre 6'6 millió oengő van előirányozva. Egyébként is utasítottam a kultúrmérnöki hivatalokat, hogy az árvíz teljes leapadása, illetőleg eltakarodása után azonnal tartsanak vizsgálatot és tegyenek javaslatot a műszaki felvételeket illetőleg, hogy amire a törvényjavaslatokat megszavazzák, legalább is ezekkel a munkálatokkal annyira előre legyünk, hogy ilyen árvíz be ne következzék.» Àz idő azóta niult. Eltelt két esztendő. Ez a szegény nép várja állandóan, mikor jönnek már felvenni a Hernádot és a többi folyót. Azóta is áradások következtek be. Minden hiába. Az elkeseredés nő és nő, egészen méltán. Erre következett azután másfél évvel ezelőtt az állami kezelés alatt álló folyók szabályozásáról benyújtott törvényjavaslat tárgyalása. A bizottságban mi, akik ezeket a kerületeket képviseljük, felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy óriási nagy elégedetlenséget kelt az, hogy ezek a folyók nincsenek a szabályozandó folyók közé felvéve, s ezek a folyók nem lesznek szabályozva. Csak azzal a feltétellel szavaztuk meg ezt az állami kezelés alatt álló folyók szabályozáséról szóló javaslatot, hogy közvetlenül utána következik a másik javaslat a nem állami kezelés alatt álló folyók szabályozásáról. Mi történt? Megint haladt az idő s a multévi költségvetés során voltam, bátor egy határozati javaslattal a Ház elé jönni, amely azt kívánta, hogy a földmívelésügyi miniszter úr sürgősen terjesszen törvényjavaslatot az országgyűlés elé, hogy a nem állanii kezelésben lévő folyók szabályoztassanak. Erre a Képviselőház elfogadta az én javaslatomat s a miniszter úr kijelentette, hogy ezt igenis -nagyon r sürgősnek tartja. Erre én nem tudom, mi történt á Felsőházban, mert dacára a Ház ezen utasításainak, dacára annak, hogy a törvényjavaslat tudtommal készen van, mai napig nem nyújtották azt be, pedig itt van az, alkalom, hogy igenis ezeket a folyókat szabályozni lehessen és kell is múlhatatlanul. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Nem is mondhatjuk, hogy nincsen reá pénz, hiszen nagyon jól tudom, hogy keresték az alkalmat, hogy a munkanélkülieket munkával elláthassák. Ennél jobb alkalom nézetem szerint nincs, mint itt egy egész védekezve exisztenciális produktív dolognál. Nemi szabad luxuskiadásokra költenünik ebben a szegény országban. Szabályozzuk inkább ezeket a folyókat, éppen úgy tudunk így is szükségmunkát adni. _ Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Farkasfalvi Farkas Géza: A címet Örömmel elfogadom, mert nagy törekvést látok a kormány részéről ablban a tekintetben, hogy a mai válságos segítsen. Méltóztassanak megengedni, de be kell fejezni beszédemet, óriási szociális eredmény^ az, hogy a földreform útján juttatott földek árai újonnan olcsóbban lesznek megállapítva. Ez '. ülése 1930 május 28-án, szerdán. 435 nagyobb szociális eredmény annál, amit az urak a túloldalon hirdetnek s igen nagy eredmény nézetem szerint, hogy a fedezetnélküli határidőüzletet meg fogjuk szüntetni. Sándor Pál képviselőtársam azt mondta, hogy senki sem tudja definiálni, mi a fedezet a határidőüzletnél. Én józan magyar gazda észszel hirtelen megpróbálom, ezt definiálni. Fedezetlen határidőüzlet az, ha valaki elad olyan búzát^ ami neki nincsen, vagy vásárol olyat, amit át nem vesz, sőt átvenni nem is szándékozik! Elnök: Kérem képviselő úr, méltóztassék beszédét befejezni. # Farkasfalvi Farkas Géza: Befejezem beszédemet. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Berki Gyula! Berki Gyula: T. Képviselőház! A költségvetési tárgyalás során számos olyan felszólalás hangzott el, amely tökéletes tájékozatlanságot árult el egyes vonatkozásokban a kormány birtokpolitikájával szemben. En azért szólalok fel, mert rendkívül károsnak tartanám, ha a nagyközönség körében az itt elhangzott felszólalások megjegyzés nélkül maradnának, mert a nagyközönség tájékozatlan maradna a tekintetben, vagy nem tudná talán emlékezetébe idézni, hogy mi történt. Megállapítom azt, hogy• 1920ban az a földreformtervezet, amely előszö'r került tárgyalásra, egészen más volt, mint amely törvényerőre emelkedett. Nagyatádi Szabó Istvánnak és a mostani földmívelésügyi miniszter úrnak az volt az igen helyes terve, hogy a már birtokkal rendelkező kis-, közép- és törpebirtokok egészíttessenek ki, és a földdel, munkaeszközökkel és tőkével nem rendelkezők pedig csak egy nagyobb házhelyet kapjanak, ahol a maguk házi szükségleteit megtermelhetik. (Farkas Gyula: Ez volt a helyes!) Ez volt a helyes elgondolás. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Hogy pedig ez így végrehajtva nem lett, annak oka az, hogy már akkor számolni kellett egy forrongó társadalmi szituációval. Ezt le kellett vezetni, és mert az alföldi nagy munkástömegekkel rendelkező területek kívánták azt, hogy az ott tömegben élő munkásság is földhöz juttattassék, így az a tervezet ment keresztül, amely ma törvény is. Nagyon jól emlékszem 1920-ból Melczer László igen t. képviselőtársamnak felszólalására, aki ellenezte a mostani földreformtörvénynek ilyen módon való megalkotását és azt mondotta, hogy a házhelyekről és közlegelőkről kell elsősorban gondoskodni. (Felkiáltások a jobboldalon: Igaza volt!) T. Ház! Akkor egészen más volt a szituáeió^mint ma. A föld értéke és a föld jövedelmezősége akkor olyan volt, hogy 1—2—3 hold föld után is elé jövedelme volt mindenkinek és az akkori magasabb gabonaárak mellett remélhette, hogy élni fog tudni abból, vagy az legalább is könnyebbé fogja tenni megélhetését. T. Ház ! Itt ki kell térnem arra, hogy a baloldal egy része állandóan népellenes és népgyűlölő politika folytatásával vádolia a kisgazdapártot és a kormányt. Ez pszichikailag is lehetetlenség, mert hiszen mi a nép között saülettünK belőle származunk, vele élünk (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven) és vele együtt pusztulunk el s a mi életérdekünk, a mi egész lelki herendezésünk a magyar néo szeretetén, a magyar nép megbecsülésén épül fel. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Én visszautasítom ezt az inszinuáeíót azért is, mert ebből azt a konzekvenciát vonják 64*