Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-400
4:18 Az országgyűlés képviselőházának agrárállamok mikor fognak egymásra találni. Erre nézve én bizonyos tekintetben egyetértek Schandl t. képviselőtársammal és csak azt jelenthetem ki, hogy e tekintetben ilyen kezdeményezésnek útját soha nem állottuk és soha neon is álljuk. Soha nem akadályozzuk meg azt, hogy az európai agrár állam ok egységes fronton védekezzenek az ellen a rendszer ellen, amely most Európában különösen az ipari államok részéről az agrárállamokkal szemben fennáll. (Malasits Géza: Milyen jó a^ nemzetközi szervezkedés, úgy-e? Rájönnek már! — Farkas István: A zöld internacionálé eddig is megvolt erősen! — Zaj. — Elnök csenget.) Egyetértek Schandl Károly t. képviselőtársammal abban, hogy Európa £11* PEL cl feleslegre, amelyet búzában termel, mindenkor utalva van, mert a legjobb esetben sem képes termelését annyira forszírozni, hogy 60 millió métermázsánál kevesebb importra legyen szüksége. Abban is egyetértek vele, hogy a tiltó vámok következtében a fogyasztás't annyira megdrágítja ma már Európa, különösen az európai ipari államok, hogy a kenyérfogyasztás 20 millió métermázsával apadt a békebeli állapotokhoz képest és ez. a 20 millió métermázsa az, amely itt az európai piacot nyomja azon a forszírozott termelésen kívül és azon a betörésen kívül, amelylyel a búzaimport szempontjából Amerika részéről találkozhatunk. A termelési ágak irányítását kéri Schandl képviselőtársunk abban az irányban, hogv olyan terményeket és olyan produktumokat állítsunk elő, amelyekben behozatalra szorulunk. Amint voltam bátor az előbb^ ráutalni, az ipari növények termelésénél szintén ezt a célt tartjuk szem előtt és arra törekszünk, hog^ ott, ahol behozatalunk van, azok a cikkek és azok a termékek, amelyek itt termelhetők és állíthatók elő, lehetőleg a belső területen produkáltassanak, hogy az importot itt is kiküszöböljük. (Helyeslés.) Lázár Miklós t. képviselőtársammal teljesen egyetértek abban, hogy bár nehezek a gazdasági viszonyok, az S. O. S. jelszónak hangaztatása mégsem indokolt. (Farkas István: Dehogy nem indokolt! Jól tudják a kisgazdák. hogy mennyire indokolt! — Zaj.) Nem szabad ennyire mennünk akkor, amikor rajtunk kívülálló tényezők az okai annak, hogy ezekkel a nehézségekkel küzdünk. (Farkas István: A kormánynak is nagy része van abban, hogy idáig jutottunk! — Ellenmondások jobbfelől.) A kormányzat keretén belül a legmesszebbmenő erőfeszítések történnek, hogy ezt a krizist valahogyan enyhítsük és lehetőleg kiküszöböljük. (Zaj. — Elnök csenget.) Lázár Miklós tisztelt képviselőtársam kevesli a földmívelésügyi tárca költségvetését és különösen a tudományos intézetek dotálását. Mint ahogyan voltam bátor jelezni, 150.000 pengőt fordítok most erre a célra. Ez a költségvetésben kifejezésre nem jut, tehát egyetértek Lázár Miklós képviselőtársammal abban, hogy e téren áldozatra van szükség. Arra a kívánságára^ nézve^ pedig, hogy a szőlőtermelés és a borértékesítés szempontjából szakértekezletet r hívjak össze, ismét azt mondhatom, amit^ már voltam bátor egy alkalommal, egy hozzám intézett interpellációjára adott válaszomban jelezni, hogy a költségvetés tárgyalásának befejezése után lesz időm, alkalmam é« módom arra, „hogy. a szakemberek és érdekelt birtokosok, szőlő- és bortermelők és kereskedők bevonásával megbeszélést tartsak ennek a fontos kérdésnek rendezésére. (Helyeslés a jobb- és a báloldalon. — Hunyadi Ferenc: A bécsi borház nagyon jó, azt meg kell dicsérni!) Végre 400. ülése 1930 május 28-án, szerdán. van valami, ami jó! (Zaj a jobb- és a baloldalon. — Halljuk! Halljuk!) Ernszt Sándor tisztelt képviselőtársam kifo• gásolja azt, hogy a kormány nem tárgyalt at ja. a parlamenttel a mezőgazdasági és általában a gazdasági helyzetet, amelyet szerinte ide kellene hozni és más tényezőknek, a kormányzaton kívül álló, nem hivatalos tényezőknek bevonásával kellene keresni. a módot és a kivezető utakat, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy elimináljuk ezeket a bajokat. Azt hiszem, mindenki tud arról, hogy magának a miniszterelnök úrnak elnöklete alatt hosszú napokig folytak a tárgyalások a szakköröknek és érdekképviseleteknek, a gazdáknak, kereskedőknek, malmoknak, iparosoknak bevonásával, hogy ezeket a kérdéseket tárgyalják. (Gyömörey Sándor: Szóval sok volt a bába!) Az^ hiszem, mégis csak sikeresebben tudunk célhoz jutni, hogyha abszolút szakköröket hallgatunk meg ; mint hogyha a parlamentben akadémikus vitákat és elméleti okoskodásokat folytatunk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Propper Sándor: Akkor minek a parlament? Akkor menjünk haza, ne beszéljünk semmit!) A parlament nem ezeknek a szakkérdéseknek megbeszélésére való. A parlament arra szükséges, hogy alkotmányos és kormányzati szempontból adja meg a maga véleményét. (Zaj a szélsöbalodalon.) Mert végeredményben ide kell kerülniök a dolgoknak, de az előkészítő munkának nem innen kell kiindulnia, • az előkészítő munkát a szakköröknél kell megindítani és a Képviselőház, a parlament bölcsesége dönti el, hogy mindazok a módszerek, ^ amelyeket a szakértők megbeszélése megállapított, alkal^a^nk-e, elfogadhatók-e, vagy nem. (Propper Sándor: Tehát nem beszélni kell, hanem szavazni!) Nem, kérem, előkészíteni a szakköröknek kell. itt pedig dönteni. Nem szavazni, hanem dönteni. (Br. Podmaniczky Endre: A vörösök alatt úgy volt itt a parlamentben! — Propper Sándor: Mi az, B&ndií — Malasits Géza: Nagyszerűen van a báró úr informálva: úgy látszik, termelési biztos volt köptük. Mi kevésbbé tudjuk, mert nem voltunk itt!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, mérsékeljék a közbeszólások terén kifejtett tevékenységüket! (Elénk derültség.) Mayer János földmívelésügyi miniszter: Szilágyi Lajos t. képviselőtársam a népjóléti miniszter úr veszprémi beszédével foglalkozott és kérdést intézett hozzám, hogy mî a kormánynak a szándéka azzal az úi földreformmal szemben, amelyet a népjóléti mim^zte-r úr Veszprémben bejelentett, (Halljuk! Halljuk!) A _ népjóléti miniszter úr , interpretálta saját kijelentéseit, mert úgv látszik, hogy félreértések támadtak az Ő kijelentései körül. A népjóléti miniszter úr kijelentette, hosry ő nem földreformról, hanem földbirtokpolitikáról beszélt. Elővásárlások, oarcellázások ellenőrzése, haszonbérleti szerződések bemutatása és jóváhagyása, a hitbizományok reformja azok a kérdések, amelyekre ő gondol, és amelyek r^vén a földbirtokpolitikai oroblémákat mego 1 dani akarja, de nem gondol földreformra, mint ezt egyes emberek az ő kijelentéseihez hozzáfűzték. T. Ház! Ugyancsak: Szilágyi Lajos t. 'képviselőtársam szóváteszi a földbirtokreform révén földhöz juttatott ai földje árának kérdését, magasnak tartva a 60-as szorzószámot. (Ügy van! f Ügy van!) A lapok már közléseket tettek arról, hogy a kormány és a pénzügyminiszter úr már intézkedett abban a tekinted
