Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

410 Àz országgyűlés képviselőházának vetőmagsegítés, olcsó és gyors hitel, adókedvez­mények, s őszi vetőmaghitel, azután pedig az aratáshoz, csépléshez nem jutott földmunkások­nak és kisbirtokosoknak kenyérmagvakkal való megsegítése. A kormány megértette ezt a kérel­met és magáévá tette. A földművelésügyi mi­niszter úr két ízben is meglátogatta a fagy­károsult vidéket, így közelebbről a Hajdúságot és én itt az ország színe előtt nem tehetek egye­bet, minthogy az elismerésnek zászlóját meg­hajtsam részben a földmívelésügyi miniszter úr, részben pedig a magas kormány előtt és a tiszántúli gazdaközönség köszönetét tolmá­csoljam előttük. Szeretném azt mondani, hogy ez a segítség 100%-ig jött a fagykárosultak segítségére, sajnos, azonban a mostani rossz gazdasági viszonyok közepette ezt nem mond­hatom. Kaptunk ugyan segítséget vetőmagvak­ban, hitelben stb., és igaz ugyan, hogy direkt a kormányt a vetőmag drágaságáért felelőssé tenni nem lehet, azonban a rossz értékesítési viszonyok miatt ez tulajdonképpen majdnem a nullával lett egyenlő. Az a segítség, amelyet a pénzügyminiszter úr adott, valaminek mond­ható, soknak, nagynak azonban nem. Kinek­kinek hány százalékig fagyott ki a földje, an­nak megfelelőleg részesült némi kis földadó­elengedésben, -a.jövedelemadót illetőleg pedig egynegyedrész engedményben részesültek, azonban ez is illuzóriussá vált, ha tekintetbe veszem azt, hogy az egyes birtokosokat meghív­ták a kir. adóhivatalok azért, hogy jövedelem­adójukat megállanitsák, s mit terjesztett az il­lető tisztviselő eléjük? Azt mondta az illető tisztviselő, hogy meg van állapítva a zab ér­téke 15 peifgőben, a köles értéke 18 pengőben, a csöves tengeri mázsájának értéke 10 pengőben. Erre az illető birtokos ezt mondotta: ezt én nem írom alá, mert nekem a zab, a köles vetőmag, a tengeri vetőmag körülbelül 35 pengőmben van. Ilyen körülmények között igazán nem mond­hatom azt, hogy a pénzügyminiszter úr valami nagy adóelengedésben részesítette volna a káro­sult birtokosokat, mert bár a kir. adóhivatal, illetőleg a pénzügyigazgatóság az adófizetésre 6—6 hónapra halasztást adhat 6%-os kamat mellett, majd a pénzügyminisztérium mégegy­szer 12 havi haladékot adhat az adó befizetésére 12% mellett, de ez a segítség ennek a vidéknek lefagyottságához képest nem megfelelő segítség, éppen csak hogy valaminek mondható. Legyen szabad bemutatnom, hogyan nézett ki egy 40 holdas gazdaság jövedelme fágyás előtt és hogyan néz ki most. Ezeket az adato­kat nekem egy hajdudorogi kisgazda küldötte el, akinek 40 holdja van. «A 40 katasztrális hold földből a .fagy előtt búzavetés volt 22 hol­don; rendes termés 9 mázsájával 198 méter­mázsa, ennek értéke 22 pengőjével 4356 pengő. A fagy utáni 'állapot: 5 'hold árpavetéshez 5 mázsa vetőmag ára à 32 pengő, annyi mint 160 pengő, egy hold kölesvetéshez, vető­mag à 48 fillér, 9.60 pengő, három hold muhar­vetéshez 60 kg vetőmag à 60 fillér: 36 pengő, 13 hold „tengeri vetéshez 20 kg vetőmag à 36 egyenlő 93.60 pengő. Ehhez jön a kifagyott te­rület búzavető magja 22 holdról: 23 mázsa à 25 pengő, 577-50 pengő. Tehát összes vetőmag­kjadás 876-60 pengő. A mai bevételek erről a területről a kö­vetkezők: öt hold árpavetés à 9 métermázsa, annyi mint 45 -métermázsa, à 13 pengő méter­mázsánként egyenlő 585 pengővel. — Még jól adta el, ha ennyit kapott. — Egy hold köles­ből à 7 métermázsa, annyi mint 13 métermázsa, à 13 pengő métermázsánként, annyi mint 13 pengő. Tizenhárom hold tengeriből à 20 cméter­U00. ülése 1930 május 28-án, szerdán. mázsa kitesz 260 métermázsát. Ennek kéthar­mada — mert a tengeriföldek harmadosok — 180 métermázsa à 6 pengő métermázsánként ki­tesz 1080 pengőt. Az összbevétel ezek szerint 1678 pengő, amiből kiadás 876-70 pengő, marad tiszta jövedelem 801-30 pengő. Most már kér­dem, hogy itt ennek az egyszerű kisgazdának mi marad? Az a tiszteletteljes kérésem a mélyen tisz­telt földmívelésügyi miniszter úrhoz és a mi­niszter úron keresztül a kormányhoz, méltóz­tassék figyelembe venni, hogyha a fagyikárköl­esönt — dacára annak, hogy valami termés­eredmény most kecsegtet búzában — 100%-ig szeptember 8-ára kell visszafizetni, akkor nem lesz jövendőre megint, aki az óriási adóterhe­ket fizethesse. Az lenne tehát a tiszteletteljes kérésem, hogy méltóztassék keresztülvinni a kormánynál, hogy a szeptember 8-iki lejárat­kor csak 50%-ot fizessen a tiszántúli kisgazda­társadalom, a fágykársegélynek másik 50%-a pedig prolongáltassék a következő esztendőre. Mélyen tisztelt Képviselőház! Második elő­terjesztésem a tiszavidéki búza kérdését illető­leg volna. {Halljuk! Halljuk! középen.) A do­log tudniillik úgy áll, hogy ma^ & kormány foglalkozik a ibúzaértékesítés kérdésének mi­kénti megoldásával. A tiszavidéki búza kérdé­sének megoldását illetőleg óriási méltánytalan­ság érte a Tiszántúlt. A hatvanas években tud­niillik a bécsi tőzsde egy térképet készített Magyarország búzatermelő vidékeiről a minő­ség szempontjából és a Tiszavidéket tüntette fel, mint legjobb búzatermő vidéket. Amint tudjuk, a Tiszavidék a Maros-Tisza zugától húzódik felfelé, körülbelül a karcag-^kúnma­darasi vonalig, innen felfelé Hajdúböszörmény, Hajdudorog, Debrecen, az egész tiszamenti rész tehát az egész Hajdúság, Szabolcs megyé­nek nyugati és északnyugati része, Borsod­nak keleti és északi része, Szatmárnak szinten ezek a részei kiestek ebből a vidékből. Mit je­lent ez? Ott azon a vidéken a háború előtt nem számított az, hogy van tiszavidéki és, ahogyan ma nevezik, van felsőtiszavidéki húzakérdés, •mert az a vidék exportra nem termelt, ameny­nyiben ez a terület óriási vízöntések által, a Tisza kiöntései által árterület lévén, nem ter­mett semmit, az egész terület legelő és ka­száló volt. .• Azóta azonban, mióta a Tiszát ott szabá­lyozták, a vizeket lecsapolták, ez a terület mind művelés alá került és mondhatom azt, hogy a legelső osztályú sziki búzát termi. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy akkor, amikor exportra dolgozik a gazda, megnézik azt, hogy honnan való az a búza. Ha azt mondják, hogy tisza­vidéki, ha jó, akkor megnézik, esetleg meg sem nézik, ha azonban azt mondják, hogy felsőtisza­vidéki, akkor már azt mondják, hogy ez silá­nyabb minőségű. Pedig mit jelent ez az eladás­nál? Ez azt jelenti, hogy métermázsánként leg­alább is két pengővel kevesebb árat adnak érte a kereskedők, mint a tiszavidéki búzáért, ami pedig vagontételenként legalább is 200 pengőt jelent, ami a szegény fagykárosult gazdánál bi­zony tetemes összeg még haszonnak is. Mély tisztelettel kérem az igen t. földmíve­lésügyi miniszter urat, méltóztassék sürgősen odahatni, hogy a «tiszavidéki» elnevezés a búza minőségére vonatkozólag terjesztessék ki a felsőtiszavidéki búzára is, és ez a szó «felső­tiszai» a tőzsdei szótárból töröltessék. Az igen t. előadó úr tartalmas előadmá­nyában azt mondotta, hogy az európai vám­védelem, azután pedig a kereskedelem idézte elő azt, hogy a mi gabonánk ára olyan bor*

Next

/
Thumbnails
Contents