Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-400
410 Àz országgyűlés képviselőházának vetőmagsegítés, olcsó és gyors hitel, adókedvezmények, s őszi vetőmaghitel, azután pedig az aratáshoz, csépléshez nem jutott földmunkásoknak és kisbirtokosoknak kenyérmagvakkal való megsegítése. A kormány megértette ezt a kérelmet és magáévá tette. A földművelésügyi miniszter úr két ízben is meglátogatta a fagykárosult vidéket, így közelebbről a Hajdúságot és én itt az ország színe előtt nem tehetek egyebet, minthogy az elismerésnek zászlóját meghajtsam részben a földmívelésügyi miniszter úr, részben pedig a magas kormány előtt és a tiszántúli gazdaközönség köszönetét tolmácsoljam előttük. Szeretném azt mondani, hogy ez a segítség 100%-ig jött a fagykárosultak segítségére, sajnos, azonban a mostani rossz gazdasági viszonyok közepette ezt nem mondhatom. Kaptunk ugyan segítséget vetőmagvakban, hitelben stb., és igaz ugyan, hogy direkt a kormányt a vetőmag drágaságáért felelőssé tenni nem lehet, azonban a rossz értékesítési viszonyok miatt ez tulajdonképpen majdnem a nullával lett egyenlő. Az a segítség, amelyet a pénzügyminiszter úr adott, valaminek mondható, soknak, nagynak azonban nem. Kinekkinek hány százalékig fagyott ki a földje, annak megfelelőleg részesült némi kis földadóelengedésben, -a.jövedelemadót illetőleg pedig egynegyedrész engedményben részesültek, azonban ez is illuzóriussá vált, ha tekintetbe veszem azt, hogy az egyes birtokosokat meghívták a kir. adóhivatalok azért, hogy jövedelemadójukat megállanitsák, s mit terjesztett az illető tisztviselő eléjük? Azt mondta az illető tisztviselő, hogy meg van állapítva a zab értéke 15 peifgőben, a köles értéke 18 pengőben, a csöves tengeri mázsájának értéke 10 pengőben. Erre az illető birtokos ezt mondotta: ezt én nem írom alá, mert nekem a zab, a köles vetőmag, a tengeri vetőmag körülbelül 35 pengőmben van. Ilyen körülmények között igazán nem mondhatom azt, hogy a pénzügyminiszter úr valami nagy adóelengedésben részesítette volna a károsult birtokosokat, mert bár a kir. adóhivatal, illetőleg a pénzügyigazgatóság az adófizetésre 6—6 hónapra halasztást adhat 6%-os kamat mellett, majd a pénzügyminisztérium mégegyszer 12 havi haladékot adhat az adó befizetésére 12% mellett, de ez a segítség ennek a vidéknek lefagyottságához képest nem megfelelő segítség, éppen csak hogy valaminek mondható. Legyen szabad bemutatnom, hogyan nézett ki egy 40 holdas gazdaság jövedelme fágyás előtt és hogyan néz ki most. Ezeket az adatokat nekem egy hajdudorogi kisgazda küldötte el, akinek 40 holdja van. «A 40 katasztrális hold földből a .fagy előtt búzavetés volt 22 holdon; rendes termés 9 mázsájával 198 métermázsa, ennek értéke 22 pengőjével 4356 pengő. A fagy utáni 'állapot: 5 'hold árpavetéshez 5 mázsa vetőmag ára à 32 pengő, annyi mint 160 pengő, egy hold kölesvetéshez, vetőmag à 48 fillér, 9.60 pengő, három hold muharvetéshez 60 kg vetőmag à 60 fillér: 36 pengő, 13 hold „tengeri vetéshez 20 kg vetőmag à 36 egyenlő 93.60 pengő. Ehhez jön a kifagyott terület búzavető magja 22 holdról: 23 mázsa à 25 pengő, 577-50 pengő. Tehát összes vetőmagkjadás 876-60 pengő. A mai bevételek erről a területről a következők: öt hold árpavetés à 9 métermázsa, annyi mint 45 -métermázsa, à 13 pengő métermázsánként egyenlő 585 pengővel. — Még jól adta el, ha ennyit kapott. — Egy hold kölesből à 7 métermázsa, annyi mint 13 métermázsa, à 13 pengő métermázsánként, annyi mint 13 pengő. Tizenhárom hold tengeriből à 20 cméterU00. ülése 1930 május 28-án, szerdán. mázsa kitesz 260 métermázsát. Ennek kétharmada — mert a tengeriföldek harmadosok — 180 métermázsa à 6 pengő métermázsánként kitesz 1080 pengőt. Az összbevétel ezek szerint 1678 pengő, amiből kiadás 876-70 pengő, marad tiszta jövedelem 801-30 pengő. Most már kérdem, hogy itt ennek az egyszerű kisgazdának mi marad? Az a tiszteletteljes kérésem a mélyen tisztelt földmívelésügyi miniszter úrhoz és a miniszter úron keresztül a kormányhoz, méltóztassék figyelembe venni, hogyha a fagyikárkölesönt — dacára annak, hogy valami terméseredmény most kecsegtet búzában — 100%-ig szeptember 8-ára kell visszafizetni, akkor nem lesz jövendőre megint, aki az óriási adóterheket fizethesse. Az lenne tehát a tiszteletteljes kérésem, hogy méltóztassék keresztülvinni a kormánynál, hogy a szeptember 8-iki lejáratkor csak 50%-ot fizessen a tiszántúli kisgazdatársadalom, a fágykársegélynek másik 50%-a pedig prolongáltassék a következő esztendőre. Mélyen tisztelt Képviselőház! Második előterjesztésem a tiszavidéki búza kérdését illetőleg volna. {Halljuk! Halljuk! középen.) A dolog tudniillik úgy áll, hogy ma^ & kormány foglalkozik a ibúzaértékesítés kérdésének mikénti megoldásával. A tiszavidéki búza kérdésének megoldását illetőleg óriási méltánytalanság érte a Tiszántúlt. A hatvanas években tudniillik a bécsi tőzsde egy térképet készített Magyarország búzatermelő vidékeiről a minőség szempontjából és a Tiszavidéket tüntette fel, mint legjobb búzatermő vidéket. Amint tudjuk, a Tiszavidék a Maros-Tisza zugától húzódik felfelé, körülbelül a karcag-^kúnmadarasi vonalig, innen felfelé Hajdúböszörmény, Hajdudorog, Debrecen, az egész tiszamenti rész tehát az egész Hajdúság, Szabolcs megyének nyugati és északnyugati része, Borsodnak keleti és északi része, Szatmárnak szinten ezek a részei kiestek ebből a vidékből. Mit jelent ez? Ott azon a vidéken a háború előtt nem számított az, hogy van tiszavidéki és, ahogyan ma nevezik, van felsőtiszavidéki húzakérdés, •mert az a vidék exportra nem termelt, amenynyiben ez a terület óriási vízöntések által, a Tisza kiöntései által árterület lévén, nem termett semmit, az egész terület legelő és kaszáló volt. .• Azóta azonban, mióta a Tiszát ott szabályozták, a vizeket lecsapolták, ez a terület mind művelés alá került és mondhatom azt, hogy a legelső osztályú sziki búzát termi. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy akkor, amikor exportra dolgozik a gazda, megnézik azt, hogy honnan való az a búza. Ha azt mondják, hogy tiszavidéki, ha jó, akkor megnézik, esetleg meg sem nézik, ha azonban azt mondják, hogy felsőtiszavidéki, akkor már azt mondják, hogy ez silányabb minőségű. Pedig mit jelent ez az eladásnál? Ez azt jelenti, hogy métermázsánként legalább is két pengővel kevesebb árat adnak érte a kereskedők, mint a tiszavidéki búzáért, ami pedig vagontételenként legalább is 200 pengőt jelent, ami a szegény fagykárosult gazdánál bizony tetemes összeg még haszonnak is. Mély tisztelettel kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék sürgősen odahatni, hogy a «tiszavidéki» elnevezés a búza minőségére vonatkozólag terjesztessék ki a felsőtiszavidéki búzára is, és ez a szó «felsőtiszai» a tőzsdei szótárból töröltessék. Az igen t. előadó úr tartalmas előadmányában azt mondotta, hogy az európai vámvédelem, azután pedig a kereskedelem idézte elő azt, hogy a mi gabonánk ára olyan bor*