Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-399

Az országgyűlés képviselőházának $99. ülése 1930 május 27-én, kedden. 407 dás általánossá lesz, csak, ha leszigetelt esetek fordulnák elő, lehet oda gyorsan szaporítani a fegyveres erőt és így a lázadást elfojtani, de ka lázadás általánossá lesz, akkor azt megállítani igazán nem lehet. (Eri Márton: Józan gondolkozás ez?) Már pedig a földmunkásságnak minden oka megvan az elégületlenségre, mert hiszen nines megélhetési lehetősége, nincs gyülekezési szabadsága, tehát el sem mondhatja panaszait, (Viczián István: Panaszait? Azt csak maguk találják ki!) nincs lehetősége arra, hogy magán segítsen, mert hiába tagadjuk, az ipari munkásság (Viczián István: A szakszervezetekben sincs gyülekezési jog!) a maga szervezkedésével tudott magán segíteni és fog is segíteni. Tessék csak megnézni azokat a kimutatásokat, a rengeteg nagy összeget kitevő munkanélküli segélyekről, amelyeket a szervezetek kifizetnek, de azokat a jogsegélyeket is, amelyeket a szervezetek nyújtanak özvegyek és árvák segélyezésére, és tessék megnézni az ipari munkásság kereseti viszonyait, amelyek hasonlíthatatlanul emelkedtek azóta, amióta a munkásság talpraállt, de csak azóta, amióta a munkásság maga vezeti a maga szervezeteit és nem ihódol a tiszteletbeli elnököknek meg a különböző gyámoknak, mint ahogyan a magyar gazdatársadalom sem kívánja azt, hogy ne maga irányítsa a maga országos egyesületét, hanem jöjjön valami nagy potentát, valami idegen, akit odaállíthatnak maguknak valami dísznek, akkép, a munkásság sem mondhat le arról, hogy a maga dolgaiban maga járhasson el. Itt van a költségvetésben egy tétel a gazdasági munkaügyi igazgatásról és ebben munkásjóléti célokra, gazdasági munkásházak építésére van előirányzat. Ha azután az ember szépen sorcraveszi, akkqr azt látjuk, hogy ennek a 111.000 pengőnek nagy része teljesen személyi kiadásokra megy el, nincs jóléti intézmény, munkás jóié ti dolog semmi sem ebben a tételben, mert az, hogy tartanak nyáron át az aratás idejére egy tartaléksereget azért, hogy esetleges sztrájkok alaklmávtal pótolja a sztrájkólókat, azután azok a jogvédő irodák, amelyekhez a munkás nem mer fordulni, mert nem a maga által alkotott egyesületnek a tisztviselője az a jogvédő, ezek mind csak olyan dolgok, amelyekre elpocsékoljuk a pénzt, amelyet azonban meg lehetne takarítani akkor, ha a földmunkásoknak megadnák ugyanazt az egyesülési és gyülekezési jogot, mint amely megvan az ipari munkásságnak. (Viczián István: De nincs benne köszönete az ipari munkásságnak! Hiszen ott nem gyülekeznek, a szakszervezetben közgyűlést nem tartanak! A vezetők szakszervezete, nem a munkásoké! — Rothenstein Mór: Ez nem mozi! — Viczián István: Nem bizony, de ezt már elmondtuk!) Csak ideig-óráig múlik ez azon, hogy akarjuk-e, vagy nem akarjuk, mert ©1 fog jönni az az idő, — mint ahogyan minden országban eljött, el fog jönni itt is, — amikor ez meglesz. En nem félek tőle, de éppen azért, mert Vass József miniszter úr elébe lát a dolgoknak, én is előremondom^ azt, hogy jobb megadni most, míg lehet baj nélkül és nem kell megijedni attól, hog^ az a munkás nem lesz ugyanaz a megértő, odaadó, jóravaló magyar munkás, ^mint mpst elnyomotts ágában. Azt szeretném én látni, hogy egy szervezet földmunkással ki fogpa megértetni majd azt, hogy ő aratás idején sztrájkoljon. Ö nae'yon jól tudja, hogy az a búza, az à kenyér, amelyet ott betakarít aratáskor, nemcsak annak a gazdának kenyere, hanem az KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVIII. egész országé; ezt meg tudja érteni és meg tudja becsülni. S nem igaz, hogy a magyar munkásság műveltség tekintetében olyan alacsony színvonalon állana, hogy eldobná magától azt a gondolatot, hogy Őneki olyankor nem szabad munkáját abbahagyni. A munkáját legalább úgy szereti az a munkás, ha szabad is, mint akkor, amikor mint-béresnek ott van a háta mögött az ispán. Nem olyan ostoba tehát a mi magyar földmunkásságunk, hogy meggondolatlanul cselekedjék. T. Ház! Nincs semmi célja annak, hogy itt további érveket hozzak fel, mert hiszen éppen azok a képviselő urak nem értik meg, vagy nem akarják megérteni ezt, akik a földmunkásság soraiból, a föld népéből vannak itt benn a Házban. Meg vagyok győződve arról, hogy mindazok a képviselőtársaim, akik távolabb állanak a föld népétől, jobban megértik annak a szükségét, amit elmondottam, mint azok a képviselőtársaim, akik közvetlenül a föld népének képviselői. Ez tragikuma nemcsak a föld népének, hanem tragikuma egyúttal az országnak is, mert láttuk azt, hogy a túlsó oldalról egyetlenegy kisgazda sem állt fel, hogy megcáfolja azokat a panaszokat, amelyeket itt az ellenzéki képviselők elmondottak, egy sem állt oda a kormány védelmére, tehát ami itt elhangzott, az mind igaz; de a nép sem talál ott elég védelemre azok között, akik állítólag és eredetileg a nép sorából kerültek oda. Ezzel be is végeztem beszédemet. Nekünk nincs más kötelességünk, mint rámutatni a bajokra, figyelmeztetni és azután a kormány dolga, hogy mit és hogyan tesz, de a kormány és pártja viseli a következményekért a felelősséget is. A költségvetést nem fogadom el. Elnök: T. Ház! Minthogy a napirendre szánt idő letelt és ezzel a földmívelésügyi tárca költségvetésének és vele r kapcsolatban az állami üzemek költségvetése XXIII., XXIV., XXV. fejezetének általános vitájára előírt egy napi határidő lejárt, a házszabályok 153. §-a értelmében a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földmívelésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXIII., XXIV. és XXV. fejezetét általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igent) A Ház tehát a földmívelésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXIII., XXIV. és XXV. fejezetét általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja.^ Következik a Lázár Miklós képviselő úr által benyújtott határozati javaslat feletti szavazás. ' ; Kérem a jegyző urat, legyen szíves a határozati javaslatot felolvasni! Fitz Arthur jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: A földmívelésügyi miniszter űr óhajt nyilatkozni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úrnak e tárgyban előterjesztett egy interpellációjára adott válaszomban már kijelentettem, hogy a kormány a kérdéssel foglalkozik s a községek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslat keretében kívánja a felvetett kérdést rendezni. Miután ez a törvényjavaslat mar készen van és talán még a nyári szünet előtt a Ház , elé kerül, (Helyeslés a jobboldalon.) kérem at. Házat, hogy erre való tekintettel a határozati fiQ