Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-398

Az országgyűlés képvisel óhazának 398. ülése 1930. évi május hó 26-án, hétfőn, Almásy László, Czettter Jenő és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1930/31. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. A külügyi tárca. Felszólaltak : Lakatos Gyula előadó, Beck Lajos, Wolff Károly, Peyer Károly, Lukács György, Lázár Miklós, Bogya János, Bárdos Ferenc, Jánossy Gábor, Walko Lajos külügyminiszter. — A föld­mlvelésügyi tárca. Felszólaltak: Marschall Ferenc előadó és Farkas István. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —- Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyző: könyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Walko Lajos, Mayer János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. T. Ház! A mai . ülés jegyző-könyvét vezeti Petrovics György jegyző űr, a javaslatok mellett fel­szólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Pakots Jó­zsef jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr jelentését, amelyben^ tudatja, hogy a Spa­nyolországgal kötött békéltető eljárási, bírósági és választott bírósági szerződés becikkelyezésé­ről szóló és az országgyűlés két Háza által al­kotott törvény, mint az 1930 : XIV. te. az Or­szágos Törvénytárban kihirdettetett. A bejelentést a Ház tudomásulvette. Jelentem a t. Háznak, hogy újabban a kö­vetkező mentelmi megkeresések érkeztek a Képviselőház elnökségéhez^ a budapesti kir. főügyészségtől Farkas István képviselő úr kétrendbeli mentelmi ügyében, r valamint a m. kir. államrendőrség székesfehérvári kerületi rendőíf ©kapitánysága mellé kijelölt ügyészi megbízottól Kabók Lajos képviselő úr egy­rendbeli mentelmi ügyében. A megkereséseket a házszabályok 103. §-a értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. Napirendünk szerint következik az 1930/31. évi állami költségvetés egyes tárcáinak foly­tatólagos tárgyalása. (írom. 937.) Soron van a külügyi tárca általános vitája. Lakatos Gyula előadó urat illeti a szó. Lakatos Gyula előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem^ helyesen teszem, ha a külügyi tároa előadásánál ahhoz a szokáshoz alkalmazkodom, hogy elsősorban e tárca költ­ségvetésének pénzügyi vonatkozású adataival foglalkozom röviden; röviden, mondom, azért, mert ennek a tárcának költségvetési r szem­pontjai nem igényelnek bővebb magyarázatot minthogy az elmúlt esztendővel szemben abban KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVIII. különösebb változások nem találhatók. ívem vihető keresztül a külügyi tárcánál — bár­mennyire óhajtandó is — mint alapgondolat és cél a költségeknek az a százalékos, vagy mond­juk, pontosan, százalékhoz mért csökkentése, amely költségvetésünk ezidei felállításánál irányadó szempont volt. Nem lehet ezt-a külügyi tárcánál keresztül­vinni, mert hiszen intézményekről van szó, amely intézmények legkevésbbé a külügyi tárcá­nál csökkenthetők, vagy szüntethetők meg. Ál­talában tiszteletteljes nézetem az, hogy egy költségvetésnek deflációja bármilyen szükséges is, nem haladhat százalékos, lineáris módon, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) mert hi­szen nem lehet minden költséget ugyanazzal, vagy csak hasonló százalékkal is csökkenteni. De ha a deflációnak közgazdaságunk sivár hely­zete folytán feltétlenül előírt útján haladni akarunk, sőt azon haladnunk kell is, akkor első­sorban néznünk kell azt, mely intézmények azok, amelynél csökkenthetünk, amelyeket le­építhetünk és másodszor melyek az állami tevé­kenység körébe bevont célok közül azok, ame­lyekben az állam tevékenységét esetleg csök­kenthetjük és ezáltal a költségeket is redukál­hatjuk. Ha ezekből a szempontokból indulunk ki, akkor azt kell mondanunk, hogy a külügyi tárca, sajnos, kevés lehetőségét adja annak, hogy költ­ségei redukáltassanak. Mégis abban a megeről­tetésben, amely helyesen jellemzi idei költség­vetésünk felállítását, résztvett a külügyi tárca is, amennyiben összes költségeit H*5 millió pengőben irányozván elő, a múlt évvel szem­ben 145.330 pengő redukciót tudott keresztül­vinni, amely redukció tulajdonképpen nagyobb, illetőleg lényegesebb ennél az Összegnél, mint­hogy ennek az évnek költségvetési tételei kö­zött szerepel olyan, rendkívüli kiadás is, amely az elmu.lt esztendőben megszavazott argentinai követség felállításával és egyéb rendkívüli téte­lekkel kapcsolatos. Ha ezeknek összegét, mint egyszeri t kiadásokat, e költségvetés keretéből elimináljuk, akkor a tulajdonképpeni redukciót 300.000 pengőre kell tennünk, amely mégis e tárca költségvetésének is körülbelül 3%-át teszi. 48

Next

/
Thumbnails
Contents