Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-397

Az országgyűlés képviselőházának 397. ülése 1930 május 23-án, pénteken. 297 nem fogható rá semmiképpen az, amit a tudat­lanok a professzionista footballra ráfognak, hogy: üzlet — az. illetéket rendező osztályoknál a mutatványosok, a kardnyelők és csepűrágók osztályához tartozik. Fezzel szemben példáiü a felolvasások illetéke 80 fillért tesz ki. Ha tehát mindenképpen illeték alá esik az állami feladatot képező testnevelésnek a nyilvá­nosság előtt való megjelenése, amely hivatva van arra, hogy vasár- és ünnepnapokon az em­berek ezreit a kocsmától és egyéb hasonló he­lyek látogatásától elvonja, akkor ennek az ille­téknek legalább is hathatós, erősebb mérvű le­^ szállítása volna szükséges. De (az illetéken felül * vannak még más rendőri díjak is, amelyek a footballt terhelik, a mérkőzésen megjelenő rendőrtisztek és rendőrlegénység díjai. Ezek el­törlése is felette méltányos volna, hiszen elvégre a rend fenntartása nem lehet a sport feladata, mert ( az állami feladat és így nézetem szerint a rendőrségi díjakkal a sportot nem volna szabad megterhelni. Felette sérelmes abuzus van végül gyakor­latban a gödöllői járásban, ahol a közigazgatási hatóság amatőr labdarúgó mérkőzéseket csak olyan feltétel mellett engedélyez, hogy .az ille­tékes községi jegyzőnek, vagy 'helyettesének és a tűzoltóság képviselőjének is jelen kell lennie a labdarúgómérkőzéseken, ami ezt a sorvadó és súlyos gondokkal küzdő amatőr footballt a le­fizetendő díjak alakjában újból súlyosan terheli. A Magyar Labdarúgó Szövetség vezetősége bármely pillanatban hajlandó helyét arra alkal­masabb egyéneknek átadni, ha a sport és a nemzet egyetemes érdeke azt megkívánja. így nagyon szívesen látnók e sportág élén a bel­ügyminiszter urat, mint ahogy például olasz kollégája, Arpinati olasz belügyminiszter az olasz labdarúgó szövetség elnöke, nem kisebb embernek, mint magának a Dúcénak, Mussoli­ninek megbízása alapján. Az olasz szövetség itt járt főtitkára mondotta nekem, hogy az olasz belügyminiszter a hivatalos órák előtt naponta reggel 8-tól 9-óráig referáltat magának az olasz football ügyeiről és hogy a szövetség éjjel tar­tani szokott ülésein mindig személyesen meg­jelenik. Arra kérem a belügyminiszter t urat, hogy amennyiben a nuagyar labdarúgó sportot igazán támogatni akarja, legyen szíves intéz­kedni ezeknek a nyomorgó sportot terhelő — mert az amatőrsport tényleg nyomorog — üle­tékeknek és díjaknak leszállítása vagy törlése érdekében. A címét egyébként elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik 1 Fitz Arthur jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt! Utána kö­vetkezik? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva nincs senki ! Elnök: Kíván valaki^ szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki nem kíván a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy a vita so­rán elhangzott felszólalásokra a magam észre­vételeit megtegyem. Igen sajnálom, hogy gróf Apponyi Albert felszólalása után az ellenzéki tábor padjai úgy megürültek. Ügy látszik, nem is az a lényeges, hogy a magam válaszát gróf Apponyi Albert felszólalására megadjam, ha­nem a nyomaték és a hangsúly azon volt, hogy gróf Apponyi Albert a maga felfogását a választói jogról elmondja. En azonban már illusztris személyére való tekintetből is köte­lességemnek tartom, hogy a kormány állás­pontjai a választói jogra vonatkozóan és avval kapcsolatban a közeljövőt illetőleg kifejtsem. (Halljuk! Hulljuk! a baloldalon.) Tegnap hivatkoztam a miniszterelnök úr­nak nem a múlt évben erre vonatkozólag^ el­mondott felszólalására, hanem folyó évi máj UH hó 6-án, a költségvetés általános vitájának be­zárása után, Farkas István képviselőtársam­nak a választójog novelláris úton való módo* sítására vonatkozóan .benyújtott határozati javaslatával kapcsolatban tett nyilatkozatára. A miniszterelnök úr tehát ebben a kérdésben határozott választ adott, hogy nem kíván rövid időn belül ezzel a kérdéssel foglalkozni, (Rassay Károly: Az a kérdés, mit kíván az ország! —- Farkas István: Az ország meg kí­vánja! — Br. Podmanczky Endre: Az nem kívánja! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Rassay Károly: A parlamenti tisztesség mit kíván? A parla­menti tisztesség azt kívánja, hogy törvénybe kell iktajtni!) Scitovszky Béla belügyminiszter: A másik kérdés az, hogy gróf Apponyi Albert képvise­lőtársam megkritizálta az egységespárt ide­vonatkozó programjmját (Farkas István: Na­gyon igaza volt !J- és úgy tüntette fel az egy­ségespárt programmját, mintha az két részből állana: egy olyan részből, amelyet a kormány végrehajtani kíván, (Pakots József: Kifordí­tom-befordítom!) és egy olyan részből, ame­lyet nem kíván végrehajtani. (Ügy van! Igaz! a szélsőbaloldalon.) En ez ellen a beállítás ellen a leghatározattabban tiltakozom. (Helyes­lés jobbfelöl. — Nagy zaj a bal- és a szélső­baloldalon.) Elnök: Csendet kérek a baloldalon! (Pakots József: Most már nem olyan nagy legény! Roma locuta!) Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem­csak a párt, hanem maga a kormány is pro­gramm ja alapján áll és azt megvalósítani is kívánja. (Rassay Károly: Hát mi az a Pro­gramm?!) A sorrendet ebben a tekintetben méltóztassék azokra bízni, kik ezt a, program­mot vallják és annak végrehajtásáért felelő­sek is (Úgy van! jobbfelől.) A választójognak programmszerint való végrehajtása is be fog következni. (Rassay Károly: Tönkretették az országot! — Kuna P. András: Ugyan! u^van!) Hogy melyik időpontban, azt méltóztassanak a kormányra bízni. (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Nem bízzuk! — Rassay Károly: Az ország sem bízza! — Br. Podmaniczky Endre: Mi rábízzuk! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Scitovszky Béla belügyminiszter: Ebben a tekintetben a kormány mindenkor komoly mérlegelés tárgyává tette és teszi azt, mikor tartja az ország vitális érdekei szempontjából szükségesnek, hogy ezzel a kérdéssel tényleg foglalkozzék és a törvényhozást is foglalkoz­tassa. (Pakots József: Mindig elkésnek! — Far­kas István: Szóval, van egy szakasz, hogy le­késnek! — Kuna P. András: Erőszakkal akar­ják csinálni!) Ne méltóztassanak elfelejteni. hogy a háborúban és az utána elkövetkezett forraidlalmakban nemcsak önök, hanem mi is részt vettünk. Megvannak a magunk tapaszta­lásai, ezeket a tapasztalásokat mi leszűrtük és nem felejtjük el, (Farkas István: Nem bizony!) és ezekhez mérjük cselekvéseinket. (Nagy zaj a, szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobb­f el&l.i Elnök: Csendet kérek! Scitovszky Béla belügyminiszter: A vá­lasztójog annyira vitális kérdése az országnak, hogy azzal csak a legbehatóbb előtanulmányok

Next

/
Thumbnails
Contents