Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-396

Az országgyűlés képviselőházának 396. hatalmat a maga részére megszerezze. (Propper Sándor: Parlamentáris eszköz!) Pontosan ebben a pillanatban mondtam, hogy azért élünk parlamentáris életet, (Prop­per Sándor: Minden parlamenti pár ínak ez a célja!) hogy az ellenzéknek ez a jogcíme meg­legyen, és ezt a jogcímet, amennyire tudja, a politika terén és a közéletben is érvényesítse En azonoan az egyesülési jognak, az egyesülési jog kodifikálásának túlságos nagy értéket nem tulajdonítok s pedig nem tulajdonítok azért, mert hiszen könnyű volna azt kodifikálni, mert akár az osztrák Koalitionsgesetz-et és akárme­lyik nyugati törvényt vesszük, ha lefordítjuk, elméletileg az mind jó. Itt azonban az a fontos, hogy annak a törvénynek vagy szabálynak ke­zelése és végrehajtása, hogy: szabad államban szabad egyesülés, — miként történik, és nem az a fontos, hogy kódexet iktassunk be a magyar törvénykönyvbe. T. Ház! Amint hangoztattam is, az egyesü­lési jog kodifikációja nem is nehéz, az egyesü­letek feletti ellenőrzés sem nehéz, hiszen az előbbi és a mai jogállapot között a különbség csak -annyi, hogy előbb, ha a belügyminiszter nem válaszolt 40 nap alatt, abban az esetben az az egyesület megkezdhette a maga működését, míg ellenben most csak abban az esetben kezd­heti meg, ha a belügyminiszter láttamozta iaz alapszabályokat. Ez tehát nem nagy kérdés és a legnagyobb készséggel hozzájárulok, (Kabók Lajos: Ezen az alapon nem működhetnek a szervezetek!) hogyha idekerül az egyesülési jogra vonatkokzó törvényjavaslat, az tör­vénybe iktattassák és az egyesülési jog nálunk kodifikáltassék. A gyülekezési jog már nagyon nehéz do­log, a gyülekezési jog már a politikai opportu­nitás kérdése is. Itt is a végrehajtás a legfon­tosabb, hogy tudniillik miként kezelik azt a gyülekezési jogot és milyen. mértékben szabad azt megengedni egy olyan országban, mint a mienk, amely megcsonkítása, gazdasági krízise és szerencsétlen nemzetközi helyzete folytán annyira ki van téve zavaroknak s mindenféle olyan hatásnak, amely politikai és álladalmi életét megzavarja. A gyülekezési jog kodifiká­lásához én -a magamrészéről legalább egyideig, őszintén bevallom, nem mernék hozzányúlni. (Hegymegi Kiss Pál: Miért?) Azért, t. képvi­selőtársam, mert ezen a téren nagy, is őt végze­tes hibákat lehetne elkövetni, hiszen láttuk, hogy a gyülekezési joggal való visszaélésnek micsoda óriási kövekezményei lettek, még az apróbb vidéki gócpontokban is. (Hegymegi Kiss Pál: Es a rendeleti rendszer mellett nem lehet végzetes hibákat elkövetni?^ Egy minisz­ter bölcsebb, mint a magyar törvényhozás?) En azt hangoztattam az imént, hogy minden a végrehajtástól függ, akár csinálunk kódexet, akár nem, és elvégre kormánynak, amely a hatalmat kezeli, mindig kell elnnie és^ hogy az a kormány miként kezeli a gyülekezési jogot, — amely h-a kodifikálva nincs is, azért termé­szetesen minden modern államban fennáll^ — az megítélés dolga. Mi, akik a kormány háta­mögött állunk, nyugodtan a kormányra bízzuk ennek gyakorlását, az urak pedig, akik velünk szemben foglalnak helyet, állandóan kritizál­ják ezért a kormányt és kifogásolják, hogy rosszul gyakorolja. (Malasits Géza: Bizonyít­juk! — Jánossv Gábor: Az alkotmány írja elő, s alkotmányosan kezelheti csak!) T. Ház! Nagyon kényes kérdése közéletünk­nek a titkos választói jog, vagy mondjuk helye­sebben: a választói jog titkossága. (Halljuk! ülése 1930 május 22-én, csütörtökön. 243 Halljuk!) Vannak kérdések, amiket az idő meg­érlel. Hiába akarunk mi elzárkózni az elől, hogy a titkos választójogot az idő ki ne ér­lelje, az mégis megérik. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) En azonban azt hiszem, ihogy elődeink itt nagy hibát követtek el és ezzel egyenesen hát­ráltatták a titkos választójog behozatalát. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Már be volt hozva! — Hegymegi Kiss Pál: Mayer János most követelte Baranyában!) Bocsánatot ké­rek, itt van egy szó, amelyre én súlyt fektetek. En azt mondom, hogy az általános ölte meg a titkost. (Kabók Lajos: Megölte az egységes­párt! — Bródy Ernő: A titkos ölte meg az egy­ségest! Halanzsáznak folyton. — Baracs Mar­cell: A programmba továbbra is bent marad! — Zaj.) Ha ma is az a választójog állna fenn, amikor még a választói jogosultság bizonyos kvalifikációhoz és kvalitásokhoz volt kötve, ak­kor talán előharcosa lennék a titkosnak, akkor azonban, amikor általános alapon kellene na­gyon széles néprétegeknek titkos választójogot adni, akármilyen tisztázott is ez a kérdés elmé­letileg, én ehhez a kérdéshez csak félve nyúlnék hozzá. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: 1914-ben, amikor a hadüzenet volt, miért nem mondták ezt 1 ?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Éri Márton: Miért türelmetlenek! — Zaj.). Csendet kérek, képviselő urak a baloldalon. Csák Károly: T. Ház! En meg tudom a ma­gam álláspontját magyarázni, mert ha nekem van egy szűkebbkörű választótársaságom, az­tán már titkos alapon kiterjeszthetem a vá­lasztójogot, lassan-lassan — (Bródy Ernő: Las­san-lassan!) bocsánatot kérek, hogy milyen tempóban, azt mindig az idő és maga az egyéni meggyőződés szabja meg — mert akkor már sokkal könnyebben menne ez, mintha azt mond­juk, ihogy a területenként, vagy kerületenként, rajonírozva terjesztjük ki. (Baracs Marcell: Tehát semmit? Maradjon minden a régiben?) Nem ezt mondtam. Igenis, csináljuk valamit. (Jánossy Gábor: Csinálunk és fogunk is csi­nálni! — Malasits Géza: önök már nem csi­nálnak semmit! Egyet csinálhatnak okosan, ha elmennek innen! — Melczer László: Hallgas­sák meg a másikat is! — Propper Sándor: Ki az a pulyka-méreg? — Zaj.) En meg vagyok ar­ról győződve, hogy az a valami, amit csinálni fogunk, jelentékeny lépés lesz és nem is fog sokáig váratni magára. (Baracs Marcell: Meg­lesz a jövő választásra?) Most azonban bele­ugranánk a sötétbe, ha egy általános, titkos választójogot csinálnánk országszerte. (Zaj a szélsőbaloldalon.) En is ismerem talán a népet és az országot annyira, mint önök, és állítom, hogy ez a kérdés egyszerre nem oldható meg. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Fokozatos előhaladásnak van helye, egyszerre azonban megoldani nem lehet (Friedrich István: A tit­kosságon van a hangsúly, nem az általáno­son! — Baracs Marcell: Az a kérdés, hogy a jövő választást ennek a választói jognak az alapján akarják-e megcsinálni?) Elnök: Baracs képviselő urat kérem, ne méltóztassék ilyen kérdést feladni az előadó képviselő úrnak, ő erre úgy sem tud vála­szolni. (Elénk derültség és taps a szélgőbal­oldalon.) Erre csiak a kormány válaszolhat és nem Csák Károly képviselő úr. (Friedrich István: A képviselő úr is tud, nemcsak a kormány! — Zaj.) Csák Károly: En csak magamért vagyok 37*

Next

/
Thumbnails
Contents