Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-396
Az országgyűlés képviselőházának 396. hatalmat a maga részére megszerezze. (Propper Sándor: Parlamentáris eszköz!) Pontosan ebben a pillanatban mondtam, hogy azért élünk parlamentáris életet, (Propper Sándor: Minden parlamenti pár ínak ez a célja!) hogy az ellenzéknek ez a jogcíme meglegyen, és ezt a jogcímet, amennyire tudja, a politika terén és a közéletben is érvényesítse En azonoan az egyesülési jognak, az egyesülési jog kodifikálásának túlságos nagy értéket nem tulajdonítok s pedig nem tulajdonítok azért, mert hiszen könnyű volna azt kodifikálni, mert akár az osztrák Koalitionsgesetz-et és akármelyik nyugati törvényt vesszük, ha lefordítjuk, elméletileg az mind jó. Itt azonban az a fontos, hogy annak a törvénynek vagy szabálynak kezelése és végrehajtása, hogy: szabad államban szabad egyesülés, — miként történik, és nem az a fontos, hogy kódexet iktassunk be a magyar törvénykönyvbe. T. Ház! Amint hangoztattam is, az egyesülési jog kodifikációja nem is nehéz, az egyesületek feletti ellenőrzés sem nehéz, hiszen az előbbi és a mai jogállapot között a különbség csak -annyi, hogy előbb, ha a belügyminiszter nem válaszolt 40 nap alatt, abban az esetben az az egyesület megkezdhette a maga működését, míg ellenben most csak abban az esetben kezdheti meg, ha a belügyminiszter láttamozta iaz alapszabályokat. Ez tehát nem nagy kérdés és a legnagyobb készséggel hozzájárulok, (Kabók Lajos: Ezen az alapon nem működhetnek a szervezetek!) hogyha idekerül az egyesülési jogra vonatkokzó törvényjavaslat, az törvénybe iktattassák és az egyesülési jog nálunk kodifikáltassék. A gyülekezési jog már nagyon nehéz dolog, a gyülekezési jog már a politikai opportunitás kérdése is. Itt is a végrehajtás a legfontosabb, hogy tudniillik miként kezelik azt a gyülekezési jogot és milyen. mértékben szabad azt megengedni egy olyan országban, mint a mienk, amely megcsonkítása, gazdasági krízise és szerencsétlen nemzetközi helyzete folytán annyira ki van téve zavaroknak s mindenféle olyan hatásnak, amely politikai és álladalmi életét megzavarja. A gyülekezési jog kodifikálásához én -a magamrészéről legalább egyideig, őszintén bevallom, nem mernék hozzányúlni. (Hegymegi Kiss Pál: Miért?) Azért, t. képviselőtársam, mert ezen a téren nagy, is őt végzetes hibákat lehetne elkövetni, hiszen láttuk, hogy a gyülekezési joggal való visszaélésnek micsoda óriási kövekezményei lettek, még az apróbb vidéki gócpontokban is. (Hegymegi Kiss Pál: Es a rendeleti rendszer mellett nem lehet végzetes hibákat elkövetni?^ Egy miniszter bölcsebb, mint a magyar törvényhozás?) En azt hangoztattam az imént, hogy minden a végrehajtástól függ, akár csinálunk kódexet, akár nem, és elvégre kormánynak, amely a hatalmat kezeli, mindig kell elnnie és^ hogy az a kormány miként kezeli a gyülekezési jogot, — amely h-a kodifikálva nincs is, azért természetesen minden modern államban fennáll^ — az megítélés dolga. Mi, akik a kormány hátamögött állunk, nyugodtan a kormányra bízzuk ennek gyakorlását, az urak pedig, akik velünk szemben foglalnak helyet, állandóan kritizálják ezért a kormányt és kifogásolják, hogy rosszul gyakorolja. (Malasits Géza: Bizonyítjuk! — Jánossv Gábor: Az alkotmány írja elő, s alkotmányosan kezelheti csak!) T. Ház! Nagyon kényes kérdése közéletünknek a titkos választói jog, vagy mondjuk helyesebben: a választói jog titkossága. (Halljuk! ülése 1930 május 22-én, csütörtökön. 243 Halljuk!) Vannak kérdések, amiket az idő megérlel. Hiába akarunk mi elzárkózni az elől, hogy a titkos választójogot az idő ki ne érlelje, az mégis megérik. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) En azonban azt hiszem, ihogy elődeink itt nagy hibát követtek el és ezzel egyenesen hátráltatták a titkos választójog behozatalát. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Már be volt hozva! — Hegymegi Kiss Pál: Mayer János most követelte Baranyában!) Bocsánatot kérek, itt van egy szó, amelyre én súlyt fektetek. En azt mondom, hogy az általános ölte meg a titkost. (Kabók Lajos: Megölte az egységespárt! — Bródy Ernő: A titkos ölte meg az egységest! Halanzsáznak folyton. — Baracs Marcell: A programmba továbbra is bent marad! — Zaj.) Ha ma is az a választójog állna fenn, amikor még a választói jogosultság bizonyos kvalifikációhoz és kvalitásokhoz volt kötve, akkor talán előharcosa lennék a titkosnak, akkor azonban, amikor általános alapon kellene nagyon széles néprétegeknek titkos választójogot adni, akármilyen tisztázott is ez a kérdés elméletileg, én ehhez a kérdéshez csak félve nyúlnék hozzá. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: 1914-ben, amikor a hadüzenet volt, miért nem mondták ezt 1 ?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Éri Márton: Miért türelmetlenek! — Zaj.). Csendet kérek, képviselő urak a baloldalon. Csák Károly: T. Ház! En meg tudom a magam álláspontját magyarázni, mert ha nekem van egy szűkebbkörű választótársaságom, aztán már titkos alapon kiterjeszthetem a választójogot, lassan-lassan — (Bródy Ernő: Lassan-lassan!) bocsánatot kérek, hogy milyen tempóban, azt mindig az idő és maga az egyéni meggyőződés szabja meg — mert akkor már sokkal könnyebben menne ez, mintha azt mondjuk, ihogy a területenként, vagy kerületenként, rajonírozva terjesztjük ki. (Baracs Marcell: Tehát semmit? Maradjon minden a régiben?) Nem ezt mondtam. Igenis, csináljuk valamit. (Jánossy Gábor: Csinálunk és fogunk is csinálni! — Malasits Géza: önök már nem csinálnak semmit! Egyet csinálhatnak okosan, ha elmennek innen! — Melczer László: Hallgassák meg a másikat is! — Propper Sándor: Ki az a pulyka-méreg? — Zaj.) En meg vagyok arról győződve, hogy az a valami, amit csinálni fogunk, jelentékeny lépés lesz és nem is fog sokáig váratni magára. (Baracs Marcell: Meglesz a jövő választásra?) Most azonban beleugranánk a sötétbe, ha egy általános, titkos választójogot csinálnánk országszerte. (Zaj a szélsőbaloldalon.) En is ismerem talán a népet és az országot annyira, mint önök, és állítom, hogy ez a kérdés egyszerre nem oldható meg. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Fokozatos előhaladásnak van helye, egyszerre azonban megoldani nem lehet (Friedrich István: A titkosságon van a hangsúly, nem az általánoson! — Baracs Marcell: Az a kérdés, hogy a jövő választást ennek a választói jognak az alapján akarják-e megcsinálni?) Elnök: Baracs képviselő urat kérem, ne méltóztassék ilyen kérdést feladni az előadó képviselő úrnak, ő erre úgy sem tud válaszolni. (Elénk derültség és taps a szélgőbaloldalon.) Erre csiak a kormány válaszolhat és nem Csák Károly képviselő úr. (Friedrich István: A képviselő úr is tud, nemcsak a kormány! — Zaj.) Csák Károly: En csak magamért vagyok 37*
