Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-396
240 Az országgyűlés képviselőházának 396, igazságtalanságot tartalmaz a nemzettel szemben. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Malasits Géza: T. Képviselőház! A közszabadságok tekintetében eddig csak Ígéretet hallottunk, de az állapotok még az 1924-iki állapotokkal szemben is rosszabbodtak. Gróf Bethlen István miniszterelnök 1928, márciusában mondott beszédében szükségeseknek tartotta a közszabadságoknak legalább a békebeli mértékre való visszaállítását. Azóta két év múlt el, de az Ígéretekből nem váltottak be semmit, és ma ott vagyunk, hogy az állapotok rosszabbak, mint az ellenforradalom első idejében. Minden államban legelemibb joga a polgárságnak az, hogy véleményét élőszóval polgártársaival közölhesse. Ez gyűléseken szokott megtörténni. Nos, Magyarországon a gyűlések engedélyezése tisztán a hatóság önkényétől függ, és ebben a tekintetben nagyszerű iskolapéldát mutatnak arra, hogy milyenek voltak az állapotok Oroszországban a háború előtt. Bejelentünk egy gyűlést Budapest főkapitányának, bejelentjük, hogy a Tattersaiban szóvá akarjuk tenni azt, hogy a háború összes áldozatai közül csak az optánsokra ragyogott a kormánykegy fénysugara. Es mi történik? Nem azt írja Budapest főkapitánya, hogy a gyűlést ezért vagy azért nem engedélyezem. Nem, a satrapa ezt írja: megtiltom a gyűlést. Odáig jutottunk tehát, hogy Budapest főkapitánya megtiltja a gyűlést. Azelőtt csak. azt mondta, hogy: nem engedélyezem a gyűlést ezért vagy azért — most már megtiltja a gyűlést, mert túlsokan jönnének Össze, túlsokan lármáznának, és a kormánynak borzasztóan kellemetlen lehetne az, ha az a sokezer ember hallaná az optáns pör kulisszatitkait. Erre azt mondtuk, hogy 25 gyűlést fogunk bejelenteni a főváros különböző részein, és ha nem engedik meg azokat egyszerre, akkor felaprózva fogjuk a tömegeket felvilágosítani. Most mi történt, t. Képviselőház? Ma ugyancsak betiltották mind a huszonöt gyűlést, vagyis a magyar munkásságnak, a budapesti munkásságnak nem lehet és nem szabad megnyilatkoznia az optánskérdésben. (Propper Sándor: Csak csinálják!) Mi ez, ha nem az, hogy a föld alá kényszerítik a tömegeket? (Ügy van! Ügy van! a s'zélsőbaloldalon.) Ez nem más, t. Képviselőház, mint a legmeztelenebb, legcsupaszabb terror a dolgozók, a munkásság ellen! A belügyminiszter úr figyelmébe ajánlom ezzel kapcsolatban még a következőket: betiltják a gyűléseket, de még amelyeket engedélyeznek is, azok is olyan formák között zajlanak le, hogy pirul az ember arca. A múltkor a Dunántúl egy kis városkájában voltam, egy teljesen bekerített helyen, amelynek két kapukijárata van, amelyet, ha elállanak, senki se ki, se be nem mehet. A gyűlésen tisztes polgárok és munkások jelentek meg, megjelent ott egy csendőrtiszt vezetésével egy szakasz csendőr, akik szuronyt szegezve ácsorogtak ott és várták a történendőket. Egy kis szövetkezeti gyűlésen, amelyet Budapest környékén tartanak meg és amelyen a szövetkezet dolgait trágyalják, négy csendőr felfegyverzetten, felkötött szuronnyal jelenik meg. Ezzel szemben az önök által Balkánnak nevezett és annyira lenézett Kománia fővárosában ma szocialista kongresszust tartanak, nem jelentik be senkinek, nem jelennek meg azon rendőrök, még nyoma sir.es ott annak a karhatalomnak, amely ma Magyarországon egyik vagy másik kongresszuson megjelenik. ülése 1930 május 22-én, csütörtökön. (Vicziáii István: Még sincs szabadság Romániában!) Ez jellemzi azt a rendszert.^ amelyet itt a belügyminiszter úr meghonosítottj • és amely engem feljogosít ann,ak kijelentésére, hogy rendőrállamban élünk, ahol az állampolgárok dolgozó részéneik a legbrutálisabb elbánásban van része, amikor jogait követeli, vagy emberi jogait gyakorolni akarja. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a sértő kifejezések használatától tartózkodni bírálatában és megállapításaiban. Ezt nem engedem meg. (Zaj a szélsőbaloldalon ) Malasits Géza: Állításomat mindjárt bizonyítani fogom. Mint már jeleztem, gyűlést tartani nem lehet, mert a rendőrség betiltja. A vidéken nagy kegynek számít, ha hébe-hóba megengednek egy gyűlést. Erre nézve egy jellemző esetet hozok fel. Budapesttől nem messze van Gyömrő. Gyomron a munkások nagy nehezen felépítenek egy munkásotthont, a munkásotthont fel akarják avatni, de a gyömrŐi járás főszolgabírája ezt nem engedi meg, megtiltja, azt mondván véghatározatában, hogy annak nem annyira mulatság, mint inkább politikai gyűlés jellege van, a munkás pedig ne politizáljon, hanem fogja be a száját. Ez utóbbit azután már élőszóval mondotta. Erre megfellebbezik a főszolgabíró határozatát, és megjelenik egy véghatározat az alispáni hivatalból, amelyen fent az áll: «Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország menyország» (Viczián István: Ez igaz! — Farkas István: Mennyország, de nem az éhező embereknek!) és ebben a véghatározatban a vármegye alispánja helybenhagyja a főszolgabíró végzését és kimondja, hogy a munkásnak nem kell munkásotthon, és ha már csinált magának, akkor a megnyitáshoz nincs joga. A táblát kitették, hogy: «Munkásotthon» — és csendőr- és karhatalommal vették le a táblát onnan. De menjünk tovább. Csongrád vármegye törvényhatósági bizottságának ülése előtt a megyei bizottsági tagok egy csoportja a kikézbesített tárgysorozatot le akarta tárgyalni egymás között megbeszélni, vagyis egy előértekezletet akartak tartani. A munkásotthonban két detektív jelent meg, akik végig akarták hallgatni, hogy mit tárgyalnak és milyen álláspontot foglalnak el a megyei bizottsági tagok a tárgysorozatra kitűzött egyes kérdések tekintetében. Amikor tiltakoztak ellene, akkor a detektívek letartóztatáissal fenyegették meg a megyei bizottsági tagokat, mondván, hogy ezt az előértekezletet a rendőrségen be kellett volna jelenteni, és erről a rendőrségnek jegyzőkönyvet kellett volna felvennie. Kérdem az urakat: mi ez, ha nem a legmeztelenebb diktatúra"? Hiszen még megyei bizottsági tagok sem tarthatnak ülést, még azok sem beszélhetik meg előre az ő dolgaikat, csak azért, mert szocialisták. Hát nem becsületesebb, nem nyíltabb, nem őszintébb volt az a német kormány, amely kivételes törvényt hozott, mondván, hogy: kivételes törvényt hozok a szocialisták ellen. Az '. önök kormánya a legbrutálisabban, a legkíméletlenebbül üldözi a szociáldemokrata mozgalmat, azonban szemforgatva jelenti ki, hogy: tiltakozom a diktatúra vádjia ellen, tiltakozom az ellen a vád ellen, hogy Magyarországon az állampolgárok egy részével szemben kivételes bánásmódot tanúsítanak a hatóságok. A tattersali gyűlés betiltása, 25 gyűlés betiltása és mindazok a dolgok, amelyeket — sajnos -— az idő rövidsége 1 miatt nem hozhatok ide, élénk cáfolatát adják annak, amit a belügyminiszter úr mond. A bélügyminiszter úr, illetőleg a belügymi,-