Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-395

208 Az országgyűlés képviselőházának fog történni. (Élénk helyeslés és éljenzés jobb­felol és a középen.) Számos részletkérdés merült fel még az utakkal kapcsolatban, így a székesfehérvári út kérdése és számos más helyi vonatkozású út­ügyi kérdés, méltóztassanak azonban megen­gedni, hogy az idő előrehaladott voltánál fogva ezekkel a kérdésekkel most ne foglalkozzam, hanem áttérjek üzemeinkre. ( H alljuk! Halljuk!) Be kell itt jelentenem, hogy a kereskede­lemügyi miniszter úr hivatalbalépésekor rög­tön elrendelte egy egységes közforgalmi terv kidolgozását. Lehetetlennek tartotta, hogy az országban épüljenek vasút ak, vicinális -vasutak, gazdasági vasutak, állami utak, törvényható­sági utak és hajózási tervek létesüljenek, ame­lyek között a kapcsolat nincsen meg. Jelenleg készen van a kereskedelemügyi minisztérium­ban egy elgondolás, egy megrajzolt és lefek­tetett terv, amely egységes közlekedési programúiba foglalja be ezeket az összes jár­műveket, a vasutat, az automobilt, az autó­buszt, a hajót, vagy akár a repülőgépet is, és azok az útépítési engedélyek és tervek, ame­lyek kezünkbe kerülnek, mind ennek az egysé­ges kiképzésnek keretében lesznek elgondolva. (Helyeslés.) A vasutak kérdésével, de általában az üzemek kérdésével foglalkozva, nagyon hálás köszönetemet kell kifejeznem a magami és az egész minisztérium nevében azért a minden­ünnen megnyilvánuló szimpátiáért és elisme­résért, amellyel elsősorban a nagyon dolgozó, nagyon nehéz körülmények között a helyét igen derekasan megálló vasúti és postasze­mélyzetet illették. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) Nagyon jól ismerem azokat a bajokat, azokat a nehézségeket, amelyekkel ezeknek meg kell küzdeniök, és elhatározott szándéka a kereskedelemügyi miniszter úrnak, hogy ezeken a kérdéseken a legrövidebb időn belül / segíteni fog, és amint meglesz a lehetősége — és ezt, azt hiszem, a legrövidebb időn belül be­következhetőnek jelezhetem — be fogja állí­tani vagy az üzemek költségvetésébe vagy pedig más fedezetékből fogja előteremteni azokat a tételeket, amelyek ezeknek az igaz­ságtalanságoknak kiküszöbölését lehetővé te­szik. (Helyeslés.) Ezeknek egyrésze minden­esetre a vasúti normálstátus összeállításánál is megjavítható lesz. (Helyeslés.) Itt kívánok foglalkozni azoknak a vas­utasoknak dolgával, akik a tanácsköztársaság alatt tanúsított magaviseletük folytán bocsát­tattak ei. Várnai Dániel igen t. képviselő úr megállapította, hogy erre vonatkozólag olyan kijelentést kapott a kereskedelemügyi minisz­ter úrtól, hogy ezt a miniszter úr intézkedés tárgyává fogja tenni. A rendelet kibocsátása teljesen készen van. A késedelmet nem bürok­ratikus nehézségek okozták. De ne méltóztas­sék elfelejteni, hogy itten, amikor az újrafel­vételi határidő eltelt, bizonyos fórumokat meg kellett kérdezni abban a tekintetben, hogy ezek az intézkedések megtörténhetnek-e. Mint­hogy úgy az igazságügyminisztérium részéről, mint pedig a többi érdekelt minisztériumok részéről a hozzájárulás megvan ebben a kérdés­ben, ezzel a rendelettel szemben, vagyis az el­bocsátott munkások és vasutasok fegyelmi ügyeinek újraátvizsgálásával, revíziójával szemben akadály jelenleg nem áll fenn. (He­lyeslés. — Várnai Dániel: Mikor íog meg­jelenni a kész rendelet?) Nem tudom kérem. (Várnai Dániel: Ez a fontos!) Nem tudok na­pot mondani, mert nem tudom, hogy aznap 395. ülése 1930 május 21-én, szerdán. hivatalban leszek-e, vagy itt leszek és aláírha­tom-e a rendeletet. Legrövidebb időn belül — lehet, hogy holnap — megjelenik ez a rendelet. (Helyeslés.) Igen t. Képviselőház! Á magyar királyi Államvasutakkal szemben súlyos tarifavádak hangzottak el itt, és pedig az előző felszólalá­sok alkalmával is, amikor Gaal Gaszton kép­viselő úr tett szóvá bizonyos fuvarozási ano­máliákat. Erre vonatkozólag méltóztassanak megengedni, hogy kijelentsem, hogy minden konkrét kérdést átvizsgálva meg kellett álla­pítanom — itt rendelkezem a részletes adatok­kal — hogy ezek nem felelnek meg a tények­nek. Sehol sem történt meg az, hogy külföldi áru kedvezőbb fuvardíjtételben és elbánásban részesült volna mint a belföldi, és a kedvez­mények, amelyek bizonyos vonalakon meg­vannak, mindenki által egyformán igénybe­vehetők. Egyes esetekben, amikor két-három vicinális kezdőállomáson kell annak a tétel­nek átmennie, tényleg megvannak azok a drá­gulási tünetek, amelyek nem állanak fenn, amikor a határtól fővonalon jön be az a szál­lítmány, esetleg jön egy zárt vonatnak, egy egész vonatnak keretében. Ezek a kérdések azonban nem oldhatók meg másként, csak úgy, ha egyszer eljuthatnánk a vicinális vas­utak kérdésének megoldásához. (Farkas Ele­mér: De szükséges volna ez!) Ezek nagyon súlyos tételek, tekintettel azonban arra, hogy ebben a tekintetben magam is. szükségesnek tartom, hogy a belföldi fa minél jobban propa­gáltassék, igyekezni fogok a lehetőség szerint megfelelő támogatást kieszközölni. Szóvátétetett, hogy különösen az ipar ré­szesül fuvardíjkedvezményekben a vasutak ré­széről. Ezzel kapcsolatosan csak egész röviden óhajtom megemlíteni, hogy ennek az ellen­kezője áll. Mert abból a 28,466.000 pengőből, amely mint fuvardíjkedvezmény bocsáttatott az államvasutak révén a gazdasági élet támo­gatására, a mezőgazdaság részesült 11 millió­ban, az ipar 5 millióban, és vegyes tétel 5 mil­lió. Az az állítás tehát, hogy az állatmvasutak­nál egyenlőtlen elbánás lenne a mezőgazdasági érdekek terhére — amit jelezni méltóztatott —, . nem teljesen fedi a való tényállást. Több ízben méltóztatott szóvátenni a ma­gyar államvasúti tisztviselők fizetésénél az alacsonyabb fizetési osztályú tisztviselők lét­minimumának jogbiztosításéX r és lehetőleg egy degressziót a fizetések javításában. Jelenleg közölhetem, hogy a magasabbrangú tisztviselők fizetése a békebelinek 70—88% -a. : között válta­kozik, míg a segédtisztek fizetése a békebeli fizetésnek 74—128%-a, az altisztek fizetése pedig 88—148%-a között váltakozik. Méltóztatnak te-, hát látni, hogy ezeknél az osztályoknál a mi­nimum mindenütt annyi, mint amennyi a pos­tások fizetésének a békebeli fizetésekhez mért minimális arányosulása, természetesen az arany­koronát átszámítva mindenütt pengőértékre. (Kabók Lajos: Es a drágulás emelkedése mennyi?) Ez szomorú tény, amellyel azonban általános gazdasági vonatkozásaiban kell szá­molnunk és ezt magánál a magyar államvas­utaknál nem tehetjük szóvá. Megjegyzem még, hogy az államvasutak ér­dekében beruházási programm indult meg, 30 millió pengő értékű munkát bocsátottunk a magyar ipar és a magyar ipari termelés segít­ségére. Ennek részletezését, Iha parancsolni méltóztatnak, talán ismertetni fogom, nyilvá­nosan még nem jelent meg, (Halljuk! Halljuk!) A 30 millió pengős és folyamatban levő beru-

Next

/
Thumbnails
Contents