Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-395

Az országgyűlés képviselőházának 3, :niképpen segítsünk. De mértékhitelesítő intézetünk is üzemi természetű és abban a tekintetben vannak a nehézségek, hogy amint ritkábbá tesszük a mértékhitelesítés időpontjait, amint bármely tételt ßlenged, ez az intézet bevételeinek megfelelő csökkenését vonja mágia titán. Kijelenthetem azonban, hogy már megvannak a terveink, amelyekkel a legkirivóbb kellemetlenségeknek és zavaroknak igyekezni fogunk elejét venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Jánossy Gábor: Erről van szó!) Igen nagy sajnálattal.kell megállapítanom azt, (Hulljuk! Halljuk! a jobboldalon.) hogy azok közül a felszólaló ura/k közül, akik a magyar gyáripar problémáit érintették, a legtöbb felszólaló ezt nem ennek a gazdasági ágnak megfelelő szimpátiával és megbecsüléssel cselekedte. A magyar gyáripar, a magyar gyáriparral kapcsolatos termelési- és munkáskérdések ma már a nemzeti termelés összességének, a nemzeti vagyon összességének, (Erdélyi Aladár: Az összes vagyon ott lesz nemsokára! — Ügy van! a jobboldalon.) a nemzeti vagyon prosperitásának olyan részét alkotják, amelyet ebből a komplexumból kikapcsolni többé nem lehet. Ezzel számolni kell és nagyon kérem az igen t. képviselő urakat, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, hogy úgy foglalkozzanak vele, mint egy nemcsak a termelésben jelentős ágával a magyar nemzeti vagyonnak és a magyar nemzeti termelésnek, hanem olyan ágával, amely ma már olyan munkástömegeket foglalkoztat, amelyek, ha számban nem is éppen ekvivalensek a más termelési ^ágakban foglalkoztatott munkásokkal, olyan értéket termelnek, amely nagyon közeláll ahhoz az értékhez, amelyet csak a sokkal nagyobb más munkástömegek termelnek. Nagyon kérem, méltóztassék figyelembe venni, hogy amikor a magyar gyáripar itt megalakult és termelni kezdett, nemcsak áruk termelésére rendezkedett be, hanem magasabb emberklasszis kitermelésére is berendezkedett és ez a magyar gyáripari munkásság. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Éhbéren tartják őket, ez a baj! — Farkas István: A bérrabszolgák!) Elnök: Csendet kérek. Kállay Miklós kereskedelemügyi állam-, titkár: Mert az a tömeg, amely ma a magyar gyárakban dolgozik, ha ott elhelyezkedést nem találhatott volna, munfcaérték és kultúrnívó tekintetében sohasem érhette volna el azt a magaslatot, amelyen ma áll. {Mozgás a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: De nem a gyárosok jóvoltából!), amelyen ima úgy szerepel, mint a világ egyik legjobb munkása. En a ikereskedelemüíryi kormány nevében kijelenthetem, hogy^ a magyar ipart fejlesztésében, megmaradásának előmozdításában a kereskedelemügyi kormányzat minden tekintetben támogatni köteles és a lehetőségekhez képest támogatni is fogja. (Erdélyi Aladár: Csak ne a mezőgazdaság rovására! — Farkas István: Majd a csendőr és a rendőr elintézi a munkásokat! — Halljuk! Halljuk!) Természetes, hogy csak a saját elgondolásainak keretén belül teheti ezt, mert irányítást ebben sem fogadnat el semmiféle oldalról, annál kevésibbé, mert ezek az irányítások, úgy látszik, nem kapcsolódnak bele azokba az előbb említett egyetemes nemzeti célokba és egyetemes gazdasági elgondolásokba. Nagyon sajnálatos, r hogy a gyáriparnak pár nappal ezelőtt, vasárnap lezajlott nagygyűlésén olyan támadások hangzottak el, hagy a magyar kormány nem tesz >. ülése 1930 május 21-én, szerdán. 203 semmit a magyar gyáripar támogatására. (Kabók Lajos: Majd megtáncoltatja a gyáripar a kereskedelmi kormányt!) Támadásokat sorakoztathatnék fel. Támadásokat hallottunk a felszólalások során. Csak azt óhajtom megmondani, hogy ugyanarról az oldalról, ugyanannak a vezetőembernek oldaláról hangzottak el ezek a kifejezések, aki április elsején megjelent cikkében i«Kevesebb iparpártolást» címmel hívta fel a kormányt arra, hogy az ipar ügyeivel ne foglalkozzék annyit és bízza azt teljesen magára az iparra. Azért akarom ezt hangsúlyozni, hogy méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a kormány meg fogja találni azt a középutat, amelyen keresztül a magyar gyáripar fejlődése biztosítható, és amely mellett a többi termelési ágak egyensúlya is biztosítva lesz. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) T. Képviselőház! A gyáripar fejlődésével, a munkásvédelmi problémák fejlődésével kapcsolatosan elengedhetetlennek mutatkozik a magyar iparfelügyelet kérdésének végleges rendezése. Mert ma is van egy jelentős, igen kiváló iparfelüp"

r

eleti hatóság, ' ez azonban nemcsak számában nem elegendő azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyekre tényleg hivatott lenne, -hanem más munkakörben, kazánvizsgálati és egyéb ilyen munkakörben annyira el van foglalva, hogy sem a tulajdonképpeni gyáripar fontos ipar felügy életi szempontjából, sem az éppen olyan fontos munkavédelmi és munkásvédelmi szempontokból nem tudja kellő mértékben gyakorolni hivatását (Farkas István: Ez igaz! — Kabók Lajos: Ezt egyáltalában nem tudja!) és nem tudja feladatait teljesíteni. (Farkas István: Itt csak kazán vizsgálat van!) Itt nagyon szükségesnek tartom, hogy amint a lehetősége meg lesz, egy olyan létszámszaporítás állíttassék be, amelylyel ezt az egész problémát a munkáskérdésen keresztül, egészen magának a gyáriparnak tehnikal vonatkozásáig, emberi egészségügyi és közbiztonsági vonatkozásáig kellő felüe^elet és ellenőrzés alatt lehessen tartani. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Rothenstein Mór: Szép szavak!) Az ipari szakoktatásra vonatkozólag hangzottak el kifogások. Elismerem, ihogy az ipari szakoktatás az ország iparosodását tekintve, terjedelemben még nem teljesen kielégítő. A dolog mentségére mást nem tudok mondani, minthogy ez újabb fejlődésű, fiatalabb intézmény, mint azok a közoktatásügyi intézmények, amelyek évszázadok óta belegyökereződtek ennek az országnak életébe. Az iparoktatás kérdése együtthalad az^ ország iparosodásával, de feltetlenül szükséges ennek a Kérdésnek azzal együttes, de sok vonatkozásban azt még meg is előző megoldása. Itt csak egy tévedést akarok helyreigazítani, hogy tudniillik Budiay Dezső igen t. képviselőtársam a költségvetésből azt mutatta M, hogy- 418 ezer pengővel több van felvéve iparoktatásra. Ez valószínűleg elolvasási hiba lesz, mert ott 404 ezer pengővel kevesebb van felvéve. Az energiatörvényre többször történt utalás a képviselőházban. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Először Peyer Károly t. képviselőtársam tette szóvá egy alkalmi vonatkozásban. Azt mondotta, hogy az egész energia gazdasági törvény azért r keletkezett, e azért született meg, hogy a bánhidai • centrálénak áramát a fővárosra rákényszerítsék. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hát, az energiatörvény idemagyarázható szakaszai több, mint tíz évvel ezelőtt szülét-