Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-392

92 Az országgyűlés képviselőházának 392. ülése 1930 május 15-én, csütörtökön. az egyezmény becikkelyezésével, az évi 13 és fél millió aranykorona összegű terhek vállalásával megszabadultunk volna az összes háborúokozta terhektől, akkor még talán ebbe is bele lehetne nyugodni, azonban nem így van, mert itt van még az innsbrucki egyezmény újbóli napirendre tűzése, ami megint súlyos terheket jelent, itt van az ezen egyezményhez csatolt függelékben és melléletekben a románokkal kapcsolatban a Gozsdu-féle alapítványra vonatkozó egyezmény, ami föltétlenül be fog következni és ami előreláthatólag azzal a következménnyel jár, hogy ezt az alapítványt aranyértékben ki kell adni. Itt van az egyezménynek egy másik megállapodása, mely a csehszlovákókra vonatkozik a Pálffy-alapítvány kiadásával kapcsolatban és még egy egész sor olyan kérdés napirendre tűzése, amely még hátra van és amely megint a magyar^ kormányzat és a magyar állam súlyos hátrányával jár. Akkor,* amikor ennek az egyezménynek becikkelyezését a kormány idehozza és amikor ilyen sürgősen a költségvetési vitát megszakítva tűzeti ezt napirendre, önkéntelenül felmerül a kérdés, vájjon miért sürgős és kinek sürgős ennek az egyezménynek részünkről való ratifikálása. Nekünk egyáltalában nem sürgős azért, mert ráérünk fizetni, nem olyan sürgős, hogy eleget tegyünk tartozási kötelezettségeinkneík, ez az optánsóknak lehet egyedül sürgős. De felvetem azt a^ kérdést, vájjon más egyezmények ratifikálásánál, parlamenti tárgyalásánál a magyar kormányzat ugyanolyan gyorsaságot szokott-e elárulni és tanúsítani, mint amilyet itt látunk? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Dehogy!) Emlékeztetem t. képviselőtársaimat arra, hogy amikor a munkásokat "T-deklő nemzetközi egyezményeknek becikkelyezéséről, amikor a 8 órai munkanap becikkelyezéséről van szó, (Zaj.) amikor a mezőgazdasági munkásoknak betegség- és baleset esetére való kötelező biztosításáról, a nőknek és fiatalkoriaknak munkavédelmiéről van szó. amikor az éjszakai munkának eltiltásáról és általában ilyen hasonló egyezmények ratifikálásáról van szó, azokat vagy nem hozza ide a kormányzat, vagy csak hosszú évek után jön ide az ezekre vonatkozó törvényjavaslatokkal. (Állandó zaj.) Es ha végre idehozza ezeket, akkor is olyan javaslattal jön, hogy nem ajánlja elfogadásra és nem ajánlja^ beoikbelyezésre ezeket az elfogadott egyezményeiket. Látjuk tehát, hogy más mértékkel mér a kormányzat, amikor a dolgozó társadalommal áll szemben és más mértékkel mér akkor, amikor az ő osztályos társairól, a kiváltságos osztály érdekeinek megvédéséről van, szó. (Felkiáltások a jobboldalon: Hol van a kiváltságod osztály? — Kabók Lajos: A birtokososztály. Arról van szó! — Farkasfalvi Farkas Géza: Mi még szavazati jogot sem kaptunk a kommün alatt! — Állandó zaj-) Elnök: Csendet kérek mindkét oldalon. (Farkas István (Farkasfalvi Farkas Géza felé): Folyton ezt nem lehet hangoztatni! Száraz kenyér ez, amelyen éhenhal a képviselő úr. — Farkasfalvi Farkas Géza: Igaz, vagy nem igaz? — Farkas István: Nem igaz! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nem igaz? Hát igaz! — Zaj.) Kérem álképviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólásaikat folytatni. (Farkas István: Mi még

4 nem voltunk abban a helyzetben, hogy önnek jogot adjunk! — Zaj.) Györki Imre: Még egy kérdést kívánok megemlíteni, azt, amit előttem felszólalt képviselőtársaim ás érintettek és ez az összeférhetlenség kérdése. Szerettem volna és szeretnék ezzel a kérdéssel részletesebben foglalkozni. Azok után a nyilatkozatok után azonban, amelyek itt elhangzottak részben azok részéről, akik a javaslat mellett szólaltak fel, részben pedig ma Szilágyi képviselőtársam részéről, aki a javaslat ellen szólalt fel, igazán hiábavaló kérdésnek tartom az összeférhetlenségi kérdésnek felvetését a miniszterelnök úrral szemben. (Zaj.) De tovább megyek. (Farkas István: Elrothad önönmagában minden!) Egyáltalában felteszem azt a kérdést, hogy érdemes-e ebben az országban a történtek után, a hágai egyezmény tárgyalásai után bármelyik képviselő ellen összeférhetlenségi bejelentést tenni? Felvetem azt a kérdést, hogy érdemes-e itt ezzel foglalkozni és felvetni azt az összeférhetlenségi esetet, amely fennáll azzal, hogy valamelyik képviselőtársunk valamely ipari, kereskedelmi, vagy pénzügyi vállalatban mint igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tag benne van és érdemes-e foglalkoztatni ezzel a kérdéssel az összeférhetlenségi bizottságot? (Berki Gyula: Vagy mint ügyvéd!) Vagy mint ügyvéd, igaza van, t. képviselőtársamnak. (Rothenstein Mór: Vagy mint lókupec! — Zaj.) Felvetem ezt a kérdést, amikor a magyar miniszterelnök jár elől jó példával (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez már túl van a határon!) és mutatja meg azt, hogy ebben az országban nincsen összefértetlenség és nem lehet elképzelni olyan lehetőséget, amellyel az összeférhetlensée-et meg lehet konstruálni. (Állandó zaj. — Farkas István: A miniszterelnök úr statuálj cl ci legnagyobb összeférhetlenséget! Ennél nagyobb összeférhetlenség nincs!) Amikor itt felvetem azt a kérdést... (Zaj. — Farkasfalyi Farkas Géza: Az összeférhetlenséget módosítani kell, az helyes! — Farkas István: Az árvák pénzét adják vissza! Elhasználták lőszerre! — Zaj. — Dukai Takács Géza: Várják meg a miniszterelnök úr beszédét!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Kabók Lajos: Pénzt kap a miniszterelnök, a magyar adófizetők meg adnak! — Farkas István (Farkasfalvi Farkas Géza felé): Nem fáj a képviselő úrnak az árvák pénze?) A képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj. — Farkas István: Elherdálták az árvák pénzét! Az állam herdálta el! — Nagy zaj.) Farkas István képviselő urat rendreutasítom. Méltóztassék a közbeszólásokat most már beszüntetni ! Györki Imre: Minek itt felvetni az összeférhetlenség kérdését? Minek itt ebben r &z atmoszférában és ebben a Házban reklamálni egy új összeférhetlenségi törvényt, amellyel bizonyos kérdéseket esetleg meg akarnak oldani, amikor a magyar miniszterelnök mutat példát arra, hogy nincs itt morális összeférhetlenség és nincs itt semmiféle összeférhetlenség. (Farkasfalvi Farkas Géza: Hallatlan! — Nagy zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy a képviselő úr sértő kifejezéseit ismételt figyelmeztetés ellenére is, folytató cl, cl szót ezennel megvonom. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. —Farkas István: Éljen! Megvan a boldogság!) Csendet kérek! Mivel a napirend . tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Farkas István: Még ezért felelni fognak az urak!) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hol-