Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-382

Az országgyűlés képviselőházának 382. ülése 1930 április 29-én, kedden. it gálatokért kapták ezeket a földeket. Itt vannak a kötött birtokok, a papi birtokok, a hitbizományok, amelyeknek ideje lejárt, megszűnt, amelyeket fenntartani nem lehet. (Meskó Zoltán: Iskolákat tartanak fenn, templomokat!) A magyar népnek, amely nem tud elhelyezkedni, amely kivándorol, megélhetést kell teremteni. Hogy fognak az urak nekik megélhetést adni"? C

sen dőrt, rendőrt visznek a nyakára, fékentartják? Akkor ne álljanak ki azzal, hogy 40 éves anyák még szüljenek gyermeket, ne álljanak ki azzal, hogy a magyar nemzet élni, virulni akar, hanem akkor azt mondják, hogy ne szüljenek gyermeket. Miért! Hogy éhenhaljanak, pusztuljanak, a nyavalya egye őket egész életükön Iceresztül? (Zaj.) Elnök: Kérem, a képviselő úr által használt kifejezések beleütköznek a házszabályokba és vétenek a parlamenti illem ellen. A képviselő urat ezért rendreutasítom és kérem, méltóztassék megállapításait a parlamenti stílusnak, a parlamenti formáknak és a parlamenti színvonalnak megfelelő formában tenni. Farkas István: T. Ház! Nem akarok a parlamenti illem ellen véteni, de én látom, tudom ezt a keserűséget és tudom, hogy a túloldalon ülő t. képviselőtársaim is tudják. Tudom azt, hogy ez igaz. Tehát csak néven nevezem azt a végtelen nagy nyomort^ amely itt nálunk van a mezőgazdasági népesség között. Ha elmegy az ember Baranyába, vagy elmegy Debrecenbe, a Hortobágyra, vagy más vidékre és azt látja ott, hogy földbevájt putrikban •laknak az emberek, ha azt látja, hogy a madárnak különb háza van, mint az embernek, aki dolgozik, aki Isten teremtménye, ha azt látja, hogy a magyar nep színe-java ilyen nyomorult viszonyok között él, a tüdővész, a különböző népbetegségek ölik és gyilkolják, akkor a helyzet tényleg az, hogy minden törvényhozónak, minden embernek, aki gondolkodni tud, aki érez, aki lát, akinek szive, esze van és akinek befolyása, valami szerepe van a közélet terén, kötelessége, hogy legalább mondja el ezt, hasson oda, ha tud, hogy segítsenek ezeken az állapotokon; Nem úgy lehet ezeken az állapotokon segíteni hogy csendőrt, rendőrt küldünk ezeknek az embereknek nyakára és féken tartjuk őket, hanem meg kell találni ia segítés helyes módját. A segítésnek igenis egy módja van: új, egészséges földreformot kell hozni. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) A legutóbbi földreform korcs volt, rossz volt, olyan volt. amelyet nem lehetett végrehajtani, drága volt, olyan drága, hogy nem tudják megfizetni a földet és szöknek a földjükről az embereik. Ha ez az állapot, akkor a helyzet az, hogy új földreformot kell hozni, a földek szétosztásával kisbirtokokat kell teremteni, olyan járadékbirtok-rendszert, — nern akarok a részletekről beszélni — amely lehetővé teszi a paraisztcsaládok megélhetését, megszünteti a nagybirtok-rendszert és a magyar népességnek egyrészét megélhetéshez juttatja. Hiszen azt látjuk, hogy a nagybirtokok még mindig itt vannak, a statisztikai anyagból azt látjuk. (Zaj. — Haljjuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) hogy a fölclbirtokreform révén — ha tisztán az elosztott földbirtokot vesszük és nem az elosztott erdőket — csak félszázalékkal szaporodott a mai Magyarországon, a kisbirtokok száma az 1913. évi állapothoz képest. Ez a félszázalékos emelkedés csaik annyi, mint egy csepp víz a tengerben, vagy még annyi sem. Nyilvánvaló az, hogy amikor ilyenek az állapotok, akkor nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy a magyar kormány az elszakított területeken élő, úgynevezett optáns jnágnásokat kártalanítja (tlgy. van! Ügp van! a szélsőbaloldalon.) és egész politikaját arra építi fel, hogy az optáns grófokat és mágnásokat birtokaiért kárpótolja. Nyilvánvaló dolog az, hogy csak az az egyetlen álláspont lehet jogosult, hogy visszatérünk egy egészségeSi becsületes földreformihoz, az októberi földreform elvi álláspontjához. (Helyeslés a szélsőbalolda^ Ion.) Csak ezen az alapon lehet a magyar népet megmenteni. Ne védje a kormány az optáns grófokat és ne adja a magyar mép pénzét és áldozatát a grófoknak, a mágnásoknak, az optáns grófotknak és optáns mágnásoknak, hanem adja igenis a magyar parasztnak." A magyar földmíves népet védje, ennek adjon földet, ne azért fájjon a feje és ne azért exponálja á magyar államot éveken át, hogy ezeket az optáns urakat kártalanítsa, hanem törődjék a magyar néppel, az éhező, szenvedő magyar néppel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Sajnos, nem áll módomban erre részletesen kiterjeszkedni, pedig fontos volna. Nyilvánvaló dolog azonban, hogy a kormánynak helytelen politikája, amelyet külpolitikai téren követ, amely az egész kérdést arra építette fel, hogy ezeket az urakat kárpótolja, ez az egyoldalú osztálypolitika az, amely itt elégedetlenséget vált ki, és azok a remények', amelyeket az előadó úr ehhez fűzött, nem fognak beválni. Mert iha itt végtelen nagy a pusztulás, lezüllés, nyomorúság az iparban, a mezőgazdaságban; ha itt nincstelenség, munkanélküliség, szegénység- van, akkor vájjon lehet-e ezen kölcsönnel segíteni? Nem, uraim, itt egészséges, új politikai rendszer kell! Ez a rendszer hagyja el helyét, akkor tesz jó szolgalatot,'ha elmegy helyéről! Új választójogot, titkos választójogot, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) új választást, új parlamentet, jogot adni a népnek^akkor majd lehet olyan gazdaságpolitikát csinálni, amely ennek az országnak nyomorúságát megszünteti és bekapcsol bennünket a nyugati államok kultúrfeözösségébe. Van még időm, elnök úr? Elnök: Nincs. Éppen lejárt. (Propper Sándor: Bölcs házszabályok!) Farkas István: Azonnal befejezem. Tekintettel az idő rövidségére, a következő határozati javaslatot terjesztem be (olvassa): «Tekintettel a munkanélküliség óriási mértékére és állandóságára, továbbá tekintettel a munkanélküliség által sújtott munkások hallatlan nyomorára és teljes elhagyatott ságára, a Képviselőház itt ásítja a kormányt, hogy még az őszi ülésszakonnyujtsa be a - munkanélküliség esetére szóló biztosítás törvényjavaslatát és azt sürgősen tárgyaltassa le. (Helyeslés a szélőbaloldaIon.) Tekintettel arra, hogy á magyar nép a maga politikai, állami berendezkedését demokratikus elveken akarja felépíteni és miután egy demokratikus berendezésű állam tudja az ország zavartalan fejlődését biztosítani, a Képviselőház utasítja a kormányt, hogy az általános, titkos választójog és a lajstromos rendszer bevezetésével az országgyűlési képviselők- választásáról szóló törvény módosítását sürgősen terjessze a Ház elé. Tekintettel arra, hogy az orszáig súlyos gazdasági helyzetének és a földmunkásnépesség nyomorának egyik fő oka a nagybirtok-rendszer: a hitbizományok és általában a kötött birtokok, amelyeken az ország parasztsága nem. tud megélhetést találni, a Képviselőház szükségesnek tart egy iij és demokratikus, alapokon, nyugvó földbirtokreformot, amely a parasztságot földhöz, munkaeszTcözhöz juttatja és ebből a