Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-381

28 Az országgyűlés képviselőházának í Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 10.181/1929. f. ü. szám alatt Bartos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő ellen a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 6.570/4/1928. számú megkeresése -szerint sikkasztás és csalás bűntette miatt eljárást tett folyamatba azért, mert 1. Bartos János 1924. évi október hó 28. napián Klein Elektől elszámolásra határozott rendeltetéssel 22,500.000 koronát (1800 pengőt) vett át. Nevezett többszöri fölszólítása dacára a birtokában levő Összeggel nem számolt el s így azt jogtalanul eltulajdonította. 2. Kari Hamburger és Lauberger & Gloss wieni zongoragyárosoknak Daróczy Antal budapesti zongorakereskedő a tőlük vásárolt zongorák vételára fejében, 5680 P 29 f., illetve 4573 P 40 fillérrel tartozott. E követelésükért a nevezett ellen kielégítési végrehajtást vezettek. Ezen eljárás során Bartos János az adós tartozásaiért készfizetői kezességet vállalt, mire a hitelezők Daróczy Antallal szemben a végrehajtási eljárást felfüggesztették. Daróczy a lefoglalt ingókat szabadkézből eladta, s így az ellene folytatólag vezetett végrehajtás e miatt eredménytelen maradt. A Bajrtos János ellen foganatosított végrehajtás szintén nem járt eredménnyel, mert fizetése már előzőleg 50.000 P erejéig le volt foglalva, ingóságait pedig részben már elárverezték, részben kiigényelték. Ily körülmények között Bartos János a fönt megnevezett cégeket fizetési készsége és képessége tekintetében fondorlattal tévedésbe ejtette és nekik a felsorolt összegekben vagyoni kárt okozott. 3—4. Bartos János egyeseknek kilátásba helyezte és ígéretet tett, hogy ellenszolgáltatás mellett különféle engedélyeket — összeköttetései révén — kieszközölni fog. Így az illetőket fondorlattal tévedésbe ejtette s reávette, hogv előlegül különböző összegeket adjanak át. Kötelezte magát, hogy amennyiben eljárása eredménytelen maradna, úgy a kapott összegeket visszatéríti. Az engedélyeket azonban nem szerezte meg, a felvett összegeket sem fizette vissza s így az illetőknek azok erejéig vagyoni kárt okozott. a) Halmos Páltól 1927. évi november havában, Róna Szigfried közvetítésével 250 pengőt vett fel előlegül, miután arra vállalkozott, hogy 10.000 pengőért autótaxi engedélyt eszközöl ki részére. b) Özv. Schwartz Kálmánnétól és ennek atyjától Grószmann Sámueltől összesen 850 P-t vett át azzal a kötelezettséggel, hogy az előbbinek italmérési ügyét kedvezően elintézteti. Bartos Jánosnak az 1. pont alatt leírt cselekményében a Btk. 355. Vban meghatározott és a Btk. 356. § 2. tétele szerint minősülő sikkasztás bűntettének, a 2—4. pontok alatt vázolt cselekményeiben pedig a Bn. 50. §-ban meghatározott és a 380. § 2. tétele szerint minősülő csalás bűntettének tényálladéki elemei fennforogni látszanak. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságoktól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye s a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolj H ill. Képviselőháznak, hogy Bartos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a 1. ülése 1930 április 11-én, pénteken. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint a Ház Bartos János képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag függessze fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Bartos János képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 912. számú jelentésének tárgyalása, Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a mentelmi bizottság jelentését előterjeszteni. Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 262/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XI. 14.162/2/1929. számú megkeresése szerint a budapesti kir, ügyészség nevezett képviselő ellen büntető eljárást indított, miután a «Népszava» című politikai napilap 1929. évi július hó 2. napján kiadott 146. számában «Ha egy csendőrtiszthelyettes letartóztat» felirat alatt megjelent cikkében a kövekezőket írja: «Ha egy csendőrtiszthelyettes letartóztat». «Megvasalta és lovához kötötte a gabonakereskedőt.» «Majorszky István csendőrtiszthelyettes megjelent a gabonakereskedő lakásán, letartóztatta, megbilincselte, hozzákötötte a lovához s_ úgy vitte be futólépésben a 10 km-re lévő járási székhely fogházába A kereskedő összetörve, súlyos betegen szabadult meg a megvadult csendőrtiszthelyettes karmai közül, akit a feljelentés alapján el is íltéltek 5 napi szobafogságra.» Ez a közlemény és annak tartalma az 1914. évi XLI. te. 1. ^-ába ütköző, a 3. § 1. és 2. pontjai szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének jelenségeit tünteti fel. A m. kir. budapesti I. csendőrkerületi parancsnokság, mint a sértett felettes hatósága, a felhatalmazást a bűnvádi eljárás megindítására 1929. szeptember hó 18-án 173/1929. cs. ü. szám alatt megadta. A kir. ügyészség a vádat vállalta. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes .szerkesztőséer erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a St. 35. Va szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök:^ Kíván valaki szólani? Urbanics Kálmán jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Ház! Az idő előrehaladottságára való tekintettel tisztelettel kérem. méltóztassék megengedni, hogy a legközelebbi ülésen szólaljak fel és tegyek javaslatot ebben az ügyben. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő úr házszabályszerűleg előterjesztett kérelmét határozathozatal alá bocsátom. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e ahhoz hozzájárulni, hogy a képviselő úr beszéde az e tárgyban tartandó legközelebbi ülésre halasztassék? (Igen!)