Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-381

Az országgyűlés képviselőházának 381. magokat kezelték, ami mindig nehézkesebb kezelést jelent, és ezeknek a küldeményeknek továbbítása is sokkal lassúbb. Ezen kívánt segíteni a londoni kongresszus, amidőn behozta ezt az új küldeményfajtát, «kis csomag» névvel, amely szerint egy kilogramm maximális súlyig áruküldemények a levélpostával továbbíthatók. A magyar posta ezt az új küldeményfajtát örömmel vezette be, bár bizonyos tekintetben — legalább egyelőre — ez reá nézve áldozatokkal is járhat, azonban szívesen járult hozzá mégis ehhez az újításhoz, mert reméli, hogy ezzel a magyar gazdasági életnek és a kivitel lehetőségének megkönnyítése által igen jó szolgálatokat fog teljesíthetni. Kulturális szempontból jelentős újításnak mondhatom, hogy ezentúl könyveket nemcsak mint eddig, egyedül a könyvkiadó, hanem bárki más is a könyvek részére engedélyezett 50%-os díjmérsékléssel adhat postára. Itt megemlíthetem még, hogy Londonban a társadalom legszerencsétlenebbjei, a vakok részére fennálló postai kedvezményt is tágították a részükre szolgáló dombornyomása nyomtatványokra nézve. Jelentős kedvezményt biztosított továbbá a kongresszus főleg a kisállamok számára a levélpostai küldemények tranzit-díjainak megállapítása tekintetében is. Nem hagyhatom megemlítés nélkül, és pedig ezt örömmel és büszkeséggel teszem, hogy a nemzetközi válaszdíjszelvények új alapjára nézve kiírt nemzetközi pályázaton az első díjat magyar művész nyerte el. (Elénk helyeslés.) így a világ összes postáinál majd alkalmazásba kerülő ilyen válaszdíj szelvények a díjmentes magyar rajz szerint fognak készülni. (Felkiáltó- ; sok: A művész nevei) Helbing Ferenc, az ipar- \ művészeti főiskola igazgatója. (Éljenzés.) Végül meg kell még említenem, hogy a légi postára vonatkozó 1927. évi hágai konferenciai határozatok a szerződéshez csatoltattak és általános érvényűekké tétettek. (Az elnöki széket Pukv Endre foglalja el.) T. Ház! Összegezve az előadottakat, örömmel és megnyugvással állapíthatom meg, hogy az új szerződés sok hasznos eszmét valósít mes; és a nemzetközi postaszolgálatra nézve sok gyakorlati könnyítést jelent. Ezek után tisztelettel kérem a t. Házat, hogy a tárgyalás alatt álló, mindössze három formális szakaszból álló, rövid törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni*! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter úr óhajt nyilatkozni? Bud János kereskedelemügyi miniszter: Nem kívánok nyilatkozni. Elnök: Minthogy a miniszter úr sem kíván nyyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént ismertetett törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a, törvényjavaslat címét és 1—3 §-ait, amelyet á Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel à t. Ház a törvényjavaslatot ülése 1930 április 11-én, pénteken. 13 részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a bűntetter sek kiadatása és a bírósági bűnügyi jogsegély, tárgyában 1928. évi február hó 22-én Belgrádban kelt magyar-jugoszláv Egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 898, 932.) Herczegh Béla képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Herczegh Béla előadó: T. Képviselőház! A háború előtt egyezményünk volt a régi szerb királysággal a bűntettesek kiadatása és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában. Ez az egyezményünk az 1912 : IV. tc-be^ foglaltatott, amely azonban a trianoni szerződés 224. §-a következtében hatálytalanná vált. Ennek folytán fontos igazságszolgáltatási érdekekből újabb egyezmény létesítése vált szükségessé, amely egyezményre vonatkozó tárgyalások eredményét terjeszti most az igazságügyi kormány az egyezményhez tartozó aláírási jegyzőkönyvvel együtt a t. Ház elé törvényjavaslat keretében azzal a kéréssel, hogy az egyezményt törvényeink közé iktatni méltóztassanak. (Helyeslés.) Engedje meg a t. Ház, hogy az egyezmény főbb intézkedéseit röviden ismertessem. (Halljuk! Halljuk!) Az egyezmény négy fejezetet foglal magában. Az I. fejezet a bűntettesek kiadatásáról szól; a II. fejezet a bírósági jogsegélyre vonatkozik; a III. fejezet a kiadatásra, valamint a bírósági bűnügyi jogsegélyre egyaránt vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában; végül a IV. fejezet a zárórendelkezéseket tartalmazza. A bűntettesek kiadatására vonatkozó generális rendelkezést az 1. cikk állapítja meg. A 2. cikk a kiadatási bűncselekményeket foglalja magában és annyiban újszerű, hogy nem sorolja fel taxatíve^ a kiadatási bűncselekményeket, hanem c^ak általánosságban állapítja meg ezeket, illetőleg a kiadatási kötelezettség feltételeit. A 3. cikk sorolja fel, illetőleg állapítja meg a kivételeket, amelyek a kiadatási jogban általánosan elismert elvekhez alkalmazkodnak. A 3. cikk II. fejezetében állapítja meg- azután az egyezmény azt, hogy politikai bűncselekmények esetében nincs helye kiadatásnak. Ugyanezen cikkben sorolja fel az egyezmény, hogy melyek azok a bűncselekmények, amelyek nem tekinthetők politikai bűncselekményeknek. Ilyenek: az államfő személye vagy hozzátartozói ellen elkövetett merényletek, továbbá kommunista mozgalmakkal kapcsolatban az emberi élet, a személyes szabadság vagy a tulajdon ellen elkövetett cselekmények. Nem tartoznak a politikai bűncselekmények közé kizáróan a katonai büntetőtörvénykönyvbe vagy^ a sajtótörvényekbe ütköző cselekmények és végül a vám-, adó- vagy más pénzügyi törvényekben megállamtott bűncselekmények. Ennek az egyezménynek 4.. 5. és 6, cikkei a kiadatási gyakorlatban régtől fogva^ elfogadott módon szabályozzák azokat a kérdéseket, amelyek ezekben a cikkekeben rendezést nyernek. Pontos újítás az egyezmény 7. cikke, nevezetes újítás annyiban, hogy ez a cikk mellőzi a hosszas diplomáciai tárgyalásokat és a két állam igazságügyminiszterének érintkezésével bonyolítja le a kiadatásnál szülkséges cselekvéseket. A II. fejezet, amely a bírósági bűnügyi jogsegélyre vonatkozik, a 13. cikkben megállapítja a jogsegélyre vonatkozó főelvet. Főelv-