Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-369

Az országgyűlés képviselőházának 36 T. Képviselőház! A szakasz utolsó bekezdése, amely a kegyúri kérdésre vonatkozik, engem különösebben nem érdekel. Felekezeti kérdés (Farkas István: Nem felekezeti kérdés!), amellyel én nem foglalkozom. De nagyon furcsának tartom azt a felfogást, amelyet itt pl. Petrováez Gyula képviselőtársam nyilvánított ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Hivatkozott egy holland szociáldemokrata vezér megnyilatkozására, amelyben az állítólag azt mondotta volna, — ő is azon az állásponton van, — hogy adjuk meg a szabadságjogokat a katholikusoknak. T. Képviselőház! Más körülmények között, más esetre vonatkozhatott ez a nyilatkozat. (Petrováez Gyula: Itt van!) Ebben az esetben megfordított a kérdés, ebben az esetben nem arról van szó, hogy valakiktől el akarnak venni jogokat, hanem arról van szó, hogy azok, akik azt hiszik, hogy tőlük akarnak elvenni jogot, azok akarnak másoktól szabadságjogokat elvenni. Mondom, nem érdeklődöm túlságosan az ilyen kérdések iránt, de tudom azt, hogy valamikor régen, talán a régi kánonjogi kódex idején voltak Magyarországon zsidó kegyuraságok is. Egész csomó olyan embert tudok, aki zsidó vallású földesúr volt és az egyházközség kegyura volt. (Csik József: Ma is van!) Neon tudom, ma van-e vagy nincs, nem merem állítani, mert mondom, nem foglalkozom a kérdéssel, de ha az ezeresztendős katholikus Magyarországon lehettek zsidó kegyuraságok, akkor kérdem, miért ne lehetnének a közületnek más felekezetű tagjai, választói annak ja. stallumnak, amelyet nem a katholikus egyház fedez egyedül, hanem az egész adófizető polgárság a maga adófilléreiből fedezi a költségeket. T. Ház! En a magam részéről ezt a szétbontást veszélyesnek tartom. Rendkívül veszélyesnek tartom, 'hogy felekezetek szerint íbontsák szét bizonyos kérdésekben a törvényhatóságot, hogy keresztény és zsidó felekezeteket állapítsanak meg. Úgy az állampolgárságnál, mint a törvényhatóság egyéb fajta jogainál ez a megkülönböztetés nincs meg és nem is lehetséges. (Petrováez Gyula: Papválasztás!) A papválasztás kérdésében az én szempontom szerint az történik, hogy az egyházi terhek nagyobb részét az állampolgárok felekezeti különbség meghatározása nélkül, az adófizetők filléreiből fedezik. Amikor tehát meglehetősen nagy terhek elosztásáról és fedezéséről van szó, akkor nem nézik, hogy kiknek adófilléreiből jön össze ez az adóösszeg, milyen felekezetű adózók fizették he. En rendkívül veszélyesnek tartom ezt és azt hiszem, hogy a kereszténypárt katholikus tagjai megelégedhetnének azzal a lojalitással, amelyet már a törvényhatóság más felekezetű tagjai a múltban ebben a speciális egyházi kérdésiben tanúsítottak. Azt hiszem, ha megmaradnának e mellett, akkor a jövőben sem volna ezen a téren semmi hiba és semmi fennakadás. Más ifelekezetűek, a protestánsok és a zsidó felekezetű törvényhatósági bizottsági tagok ezután sem akarnának beavatkozni ebbe a kérdésbe. Ma azonban felállítják ezt a veszedelmes precedenst és megteszik ezt az első lépést a ifelesleges megkülönböztetések felé, ebből, az én szerény felfogásom szerint, igen nagy komplikációk származhatnak, (Strausz István: Eddig így volt!) Nem így volt. Éppen arról van szó, amit Petrováez képviselőtársunk^olvasott fel. {Petrováez Gyula: Tíz éve van így!) Azelőtt, az utóbbi tíz évet leszámítva, úgy-e úgy volt, hogy mindenki szavazhatott? A következő tíz esztendőben, — hogy úgy mondjam — a kurzus tíz esztendejében pe. ülése 1930 máreius 18-án, kedden. 83 dig, maguk a másfelekezetűek önként mondtak le arról a jogról, hogy ők a papválasztásokba befolyjanak. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Propper Sándor: Még csak azt jegyzem meg, hogy nem arról van tehát szó, Petrováez képviselő úr, ,hogy mi akarunk elvenni jogokat, hanem arról van szó, hogy önök akarják mások jogait elvenni, mert tudtommal — és nem is lehet másként — a törvényhatóságnak csak egyenjogú és egyenrangú tagjai lehetnek. Ha ezt itt ezen a téren megszüntetjük, akkor megszűnt a jogegyenlőség és a nem katholikus felekezetű törvényhatósági bizottsági tagok szabadságjogaikban meg vannak csorbítva, egyébként rendkívül csodálom Kozma bizottsági tag urat, a Keresztény Községi Párt vezé-" rét, (Petrováez Gyula: A polgári párt vezére!) helyesebben a polgári párt vezérét, (Strausz István: Mi is!) aki a baloldalról széles kaput nyitott a törvényhatósági bizottsági tagok előtt, invitálta és tessékelte őket, méltóztassanak befáradni, most még lehet, és befáradtak oda sokan, úgyhogy 23-an kerültek be a választások útján, de azután az ilyen befáradások után felduzzadtak 70-re vagy 80-ra. Igen sok köztük a zsidó felekezetű törvényhatósági bizottsági tag. Elnök: Ismételten kénytelen vagyok figyelmeztetni a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Propper Sándor: Kérem, szabad mondatomat befejeznem? Elnök: Legyen szíves befejezni a képviselő úr! Propper Sándor: Igen, befejezem. Ugyanez a Kozma Jenő bizottsági tag úr azután sárga foltot varrt azoknak a bizottsági tagoknak hátára^ (Elénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megérdemlik!) akik az ő felhívásának engedtek és beléptek a Községi Polgári Pártba. Ez a része a kérdésnek talán nem tartozik a nyilvánosság elé s a törvényhozás elbírálása alá; ez Kozma úrnak és a Kozma úr pártjában helyetfoglaló más felekezetű bizottsági tagoknak ízlésére tartozik. Kérem annak a módosításnak elfogadását, amelyet Farkas István és társai nyújtottak be. Elnök: Szólásra következik: Perlaki György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő : T. Képviselőház ! Az idő előrehaladottságánál fogva kérem beszédem holnapra való (halasztását. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak .hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő úr beszédét a legközelebbi ülésnapon mondhassa el? (Igen!) Ekként mondom ki a határozatot. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és jelentem a t. Háznak, hogy holnap a következő ülés napirendjének megállapítása után a külügyminiszter úr írásbeli választ fog adni Fábián Béla képviselő úrnak az Oroszországban visszamaradt hadifoglyok ügyében november 6-án előterjesztett interpellációjára. Méltóztatnak ezt tudomásul venni. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt tíz órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatik ezt elfogadni? (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Usetty Béla képviselő úr személyes megtá-