Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

Az országgyűlés képviselőházának S 68, gás miatt ugyanazt követték el (Zaj.

h amit elkövettek abban az időben Kossuth Lajossal szemben. (Pakots József : Ez a szellem ma bebörtönözné Kossuth Lajost, ha ma írna országgyűlési tudósítást !) Ne méltóztassanak azt mondani, hogy más idő volt és más emberekről volt szó. Ha elolvassuk az abban az időben megjelent sajtónyilatkozatokat, ha elolvassuk abból az időből visszamaradt iratokat (Folytonos zaj.), akkor szórói-szóra ugyanazokat a megnyilatkozásokat látjuk, amelyeket most hallunk a politikai bűncselekmények elkövetőivel szemben. (Reischl Richárd : Ebédamnesztiát kérünk !) Semmiféle különbség nincsen, szórói-szóra ugyanazokat a politikai nyilatkozatokat, ugyanazokat az érveléseket halljuk. Mi történt, mégis, t. képviselőtársaim ! Az történt, hogy nem azoknak az emlékét iktattuk törvénybe, akik akkor Kossuth Lajost lehazaárulózták, pénzhamisítónak, felforgatónak deklarálták, hanem annak a Kossuth Lajosnak emlékét iktattuk törvénybe, akik ezekkel a jelszavakkal illettek. Amikor tehát látjuk, hogy így változnak az idők, az események, a felfogások, akkor ne menjünk tovább egy napig sem a nélkül, hogy megbocsátást ne mondjunk azokra, akik a politikai bűncselekmények miatt szenvednek ma szabadságvesztésbüntetést, vagy akik ellen politikai bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban. (Perlaki György : Ne hasonlítsa össze őket Kossuth Lajossal!) Ezért tehát, amikor én teljes egészében elfogadom azt a napirendi indítványt, amelyet Gál Jenő^ t. képviselőtársam előterjesztett, a magam részéről pótlásul külön napirendi indítványt terjesztek elő, amely a következőképpen hangzik: Az elnök úr napirendi javaslatával szemben indítványozom, hogy a Ház szombati ülésének napirendi pontjaként Peyer Károly és társai folyó hó 6-án benyújtott, az 1918 október 31-ike óta lezajlott forradalmak ideje alatt elkövetett bűncselekmények stb. miatt elítéltek és terheltek közkegyelemben való részesítéséről szóló indítványának, illetőleg törvényjavaslatának indokolása tűzessék ki. Tisztelettel kérem napirendi indítványom el-, fogadását (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Jánossy Gábor! (Felkiáltások : Röviden!) Jánossy Gábor : T. Képviselőház ! Ha nyugodtan meghallgatnak a t. képviselő urak, akkor igénytelen tehetségem szerint igyekszem a lehető legrövidebben kifejezni magam. Ez a kérdés, amelyről itt szó van, nem pártpolitikai kérdés, nem napi politikai kérdés, hanem a nemzeti kegyelet kérdése. (Gál Jenő : Ügy van !) Nem követhetem Gál Jenő igen t. barátomat és igen t. képviselő társamat, akinek minden felszólalását a legnagyobb megértéssel, a legnagyobb érdeklődéssel és élvezettel hallgatom, nem követem sem az ő, sem előttem felszólalt igen t. képviselőtársam példáját abban, hogy az 1848-iki márciusi ifjúságnak minden napi- és pártpolitikán felül álló szent emlékezetét lerántsam a napi politikának porába. (Nagy zaj a baloldalon. — Esztergályos János : Mi az ? — Bródy Ernő : Az volt a cselekvő politika !) Elnök Î Csendet kérek, képviselő urak ! (Bródy Ernő : önök szavaznak, azok cselekedtek ! — Pakots József és Esztergályos János közbeszólnak.) Csendet r kérek ! Pakots József és Esztergályos János képviselő urakat kérem, maradjanak csendben ! (Bródy Ernő : Cselekedtek ! — Pakots József : Ide lerántani ? — Nagy zaj.) Jánossy Gábor : T. képviselőtársaim, ha kifejezésemben talán nem találtam volna el a inegülése 19S0 március lU-én, pénteken. 59 felelő alakot, akkor azt mondom, hogy nem akarom az 1848 március 15-iki eseményeknek és ezen legendás hőseinek szent emlékezetét, amelynek tiszteletében minden embernek, aki ember és magyar, egynek kell lennie, — mondjuk — összekeverni a napi politika kérdéseivel. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Gál Jenő : Miért keverik ?) T. Képviselőház! Mindent szemére vethetnek a túloldalon ülő t. képviselőtársaim ennek a pártnak és ennek a kormánynak, csak azt nem vethetik a szemére, hogy nem volna eleven érzéke nemzeti multunk kimagasló nagy eseményeinek megörökítésére. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Megtagadják, meghamisítják! — Elnök csenget.) Bármilyen rettenetes ára volt is... (Állandó zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Jánossy Gábor : A szólásszabadság emlékezetét is ünnepelni akarják holnap velünk együtt az urak, tehát méltóztassanak engem meghallgatni. (Esztergályos János : De nem Bach és Metternich szellemében! — Viczián István: Holnap ugyanígy lármáznának! — Ügy van ! jobbfelől.) Bármily

en rettentő ára volt is Magyarország függetlenségének, csonka függetlenségünkben, lesujtottságunkban, megalázottságunkban (Esztergályos János : Legyünk gyávák, ugy-e?) első dolga volt a törvényhozásnak helyre pótolni a régi nemzedéknek, a közös-ügyes nemzedéknek mulasztását és törvényben megörökíteni Kossuth Lajosnak, a magyar nép megváltójának halhatatlan érdemeit, valamint törvénybe iktatni azt, ami a magyar nemzet szivében már a közösügyes világban is ünnep volt: március 15-ének emlékezetét. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen. — Farkas István: Petőfinek egyes verseit nem szabad szavalni!) Én nem jöttem ellentétbe magammal (Farkas István: De igen!), amikor a napirenden levő tárgyhoz való hozzászólásom végén egy fohászt bocsátottam az egek urához, Istenéhez és kegyelettel áldoztam legendás idők legendás hőseinek szent emlékezete előtt. Nem jövök ellentétben magammal most sem, amikor nem fogadom el Gál Jenő igen t. barátom napirendi javaslatát, annál kevésbbé Györki Imre t. képviselőtársam napirendi javaslatát, mert ismétlem, ha mi ezt elfogadnók és az 1848. évi márciusi eseményeknek, a 48-as nagy idők legendás hőseinek emlékezetét összekevernők a napi politika kérdéseinek taglalásával (Zaj a szélsőbaloldalon.), akkor azoknak a nagy történelmi időknek egész világot besugárzó tisztaságát homályosítanék el. (Ügy van ! IJgg van ! a jobboldalon. — Farkas István : Kossuth Lajos nem így beszélt 48-ban!) Igen t. képviselőtársaim, én nyugodt lélekkel elmegyek és nyugodt lélekkel megy el valamennyi képviselőtársam a holnapi szent nemzeti ünnepnapon oda, ahonnan megbízatásunkat nyertük választóink körébe, a magyar nép lelkéhez. (Úgy van ! Úgy van ! a jobboldalon. — Pakots József : A választók máskép gondolkoznak! — Esztergályos János közbeszólj Elnök : Esztergályos János képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. Jánossy Gábor : Én azt is nyíltan kimondom, hogy amikor én innen megbízatásom kútforrásához, választókerületem közönségéhez megyek és ott imádságos lélekkel emlékezem meg Petőfinek és társainak, a 48-as márciusi ifjúságnak halhatatlan érdemeiről, akkor nem beszélek semmi másról, nem beszélek a mai mindennapi élet nyomorúságairól (Pakots József: Miért nem beszél a sajtószabadságról ?), hanem igenis beszélek arról, hogy mi történt ezelőtt 82 esztendővel Budapesten (Esztergályos János : És mi van ma ?), s mi történt ezelőtt 82 esztendővelebben az ország-