Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

56 Az országgyűlés képviselőházának 868. ülése 1980 március 1^-én, pénteken. nem in merito kell dönteni, hanem csak a felett kell dönteni, hogy kíván-e a közgyűlés az illető indítványozott tárggyal behatóbban foglalkozni, igen vagy nem? Ezekután kérem az előadó úr módosításának az általam beterjesztett módosítással együtt való elfogadását és a többi indítvány elvetését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Fitz Arthur jegyző: Senki sincs feliratkozva! (Esztergályos János: Szót kérek!) Elnök: Esztergályos János képviselő úr kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Esztergályos János: T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladottságára, tisztelettel kérem, méltóztassanak megengedni, hogy a legközelebbi ülésen szólalhassak fel. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő úr beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Minthogy a napirend : tárgyalására szánt idő lejárt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket kedden, folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A napirendhez szót kért Gál Jenő képviselő úr! Gál Jenő: T. Képviselőház! Bármennyire sajnálom is, nem fogadhatom el a mélyen t. elnök úr napirendi indítványát és indítványozom, hogy a legközelebbi ülésünket holnap, március 15-én tartsuk (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Szenteljünk egy napot március 15-ének), s annak tárgya legyen az 1848. március 15-e napjának méltatása, egyben utasítás a kormánynak aziránt, hogy a kivételes hatalom gyakorlásáról szóló intézkedéseket nyomban szüntesse meg (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és terjesszen be az 1848-as idők szellemének megfelelően a sajtószabadságról és az esküdtszék felállításáról törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: A titkos szavazati jogról is. — Zaj.) T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy röviden megindokoljam indítványomat. Az ország egész társadalma nemcsak azért, mert a naptárban yörösbetűs ünnep március 15-e, hanem a lelkében ünnepli ezt a napot, amely mindannyiunkat emlékeztet a magyar szabadság megszületésének nagy óráira. Az országban nagy ünnepségeket tartanak, hivatalos és nem/hivatalos egyesületek egyaránt. Csak éppen a nemzet Képviselőháza ne tartson ülést? Nézzék meg, t. uraim, a külföldi törvényhozásokat. Franciaországban július 14-ét mindenütt ünneplik, de elsősorban a népképviselet ünnepli a maga tanácstermében azokat a történelmi időket, amelyek szabadságjogaik kivívására emlékeztetik őket. A képviselő urak azzal, hogy elmennek a kerületeikbe s ott résztvesznek helyi ünnepségeken, nem pótolják azt a mulasztást, amelyet a törvényhozás elkövet, (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelöl.), amikor pedig itt kell dokumentálniuk azoknak, akik a törvényhozás tagjai, érzésüket s az elnöki székből és a pártok valamennyien kellene, hogy megemlékezzenek e nap jelentőségéről, egyúttal okulásul is azért, mert a niai szomorú időkben, amikor a 48-as hagyományok valósággal elsorvadtak és eltűntek a közéletből, vajha azok visszatérhetnének. Hogyan lehet elképzelni március 15-ének napját a nélkül, hogy a törvényhozás házában valaki szót ne emeljen azért, hogy itt még mindig a 'háború idejére szóló ^kivételes hatalom alapján gyakorol egyes intézkedéseket a kor mányzat? Hogyan tudjuk a 12. pontot emlékezetünkbe idézni, hogyan tudjuk emlékezetünkbe idézni Kossuth és Petőfi szellemét, amikor itt ma még békekor száknak elnevezett időben egy többségi alapon álló parlamentáris kormány kivételes hatalmi intézkedéseket tarthat a kezében? Hogyan tudunk ünnepelni ott kint, amikor idebent, a törvényhozás házában nem reklamálhatjuk ezen a szent napon a teljes és tökéletes sajtószabadságot? (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hogyan tudunk ünnepelni ott kint és ihogyan tudnak t. képviselőtársaim számot adni arról, .hogy itt Magyarországon még mindig nincs visszaállítva az esküdtszéki bíráskodás, amely egyik szabadságbiztosíték? A szabadságjogok teljessége nélkül nincs igazi alkotmányosság és nemzeti függetlenség. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Csak jogtiprási szabadság van!) Nekem nem okoz örömet, mondhatnám: nagy fájdalmat okoz, hogy ezt a napirendi indítványt így, ebben a szellemben meg kell tennem, mert tudatában vagyok annak, hogy ebben a gazdaságilag megnyomorított országban a dolgozó embertömegek verejtékezve törik ezen a napon fejüket: az egyik, hogy mikor és Ihol váltsa be március 15-én a maga váltóját, a másik, hogy esedékes adórészletét hogyan fizesse be, a harmadik, hogy gyermekének iskolai beiratási díját honnan teremtse elő. (Éri Márton: Ilyenkor nincsenek beíratások!) Ezek az idők nem alkalmasak arra, hogy magasztos eszmék ünneplésében átszellemült tömegek járják be az utcákat és vigasság és reménykedés hassa át a szíveket. De azért mégis annak az ünnepségnek, amelynek a mai ülés tartama alatt Jánossy Gábor t. képviselőtársunk megrázó szavakban adott kifejezést, kell ihogy hatása legyen és az a fohász kell hogy kitörjön a lelkekből március 15-én itt, ebben a Házban is, hogy ne üres falak között álljon ez a terem... (Erdélyi Aladár: Azért kell kimenni a nép közé, ott ünnepelni!) T. képviselőtársaim, oda máskor is elmehetnek és érintkezhetnek a néppel. (Erdélyi Aladár: Máskor is tesszük! — Esztergályos János: Ott a szabadságról fognak beszélni, itt pedig elkobozzák a szabadságot, lábhal tiporják! — Bródy Ernő: Jól néz ki a törvényelőtti egyenlőség! — Zaj.) Nem azzal becsüljük meg a^ népet, hogy ünnepkor keressük fel és lelkesítjük. A népet azzal becsüljük meg, ha itt, a törvényhozás (házában egyé rtelműleg hozunk határozatokat a rajta való segítésről. (Pakots József [Scitovszky Béla belügyminiszter felé]: így van, miniszter úr! Nem ellene! Itt minden ellene történik!) Higyjék el, lehetetlenség, hogv március Idusának előestélyén ilyen szakaszok kai kell foglalkozni és ilyen törvényjavaslatokkal kell ezekben a komoly és komor napokban az időt tölteni (Baracs Marcell: A helyett, hogy gazdasági kérdéseket tárgyalnánk!) és a kormány hely én valónak látja, hogy üres miniszteri padok előtt, üres képviselői padok előtt teljék az idő a törvényhozás házában és nincs egy eszméje, egy gondolata, egy törvényjavaslata arról, hogy a nyomorgó népet anyagi és erkölcsi szabadságának felemelésével miképpen segítse, hanem bedugj ct cl fülét, beköti a sze