Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-380
498 Az országgyűlés képviselőházának 380, ülése 1930 április 10-én, csütörtökön. meg!) Hogy non-valeur volt-e, azt nem tudom, egyet azonban tudok és ez az, hogy ez az üzem részben egészen gyümölcsözővé vált, tehát ennek alapján nem tudok túlságos észrevételt tenni az intézkedés ellen, annál is inkább, mert a* vasúti jegyek árusítása, amint erre felhoztam a példákat, külföldön is, a legtöbb államban is elsősorban az illető állam által alakított saját vállalat kezében van. Teljesen helyes volt tehát ebből a szempontból és egészen más kérdés az, hogy a hozzákapcsolódó tények helyesek-e, vagy sem. A magam részéről rá fogok mutatni arra, hogy mennyire helytelenítek igen sok intézkedést. T. Ház! Itt jelentem ki mindjárt, mint választ, az igen t. képviselőtársamnak, hogy amennyire helyeslem a két vállalat összevonását, részemről minden tekintetben helytelenítek minden olyan üzemágat, amely az idegenforgalomanal semmiféle szerves kapcsolatban nincs. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Nem tudok például lelkesedni csokoládégyártásért meg árusításért. (Ügy van!) Nem tudok lelkesedni azért, hà a magángazdaságtól elvesznek üzletágakat és igaza van az igen t. képviselő úrnak abban, hogy amikor odakerültem, azt hittem, hogy ezt a gyümölcskereskedést is meg tudom akadályozni. Azonban nem tudtam megakadályozni. (Rassay Károly: Ilyen tehetetlen nem lehet a magyar állam, amikor egy magáncég nem ilyen tehetetlen. — Friedrich István: Saját vállalatával szemben!) Tovább menve, engedje meg igen t. képviselőtársam, hogy arra is rámutassak, hogy ennek a kérdésnek megvizsgálása, ebben a kérdésben a teendőknek megítélése nem ma és nem is tegnap kezdődött. A miniszterelnök úrhoz jelentés érkezett, ha jól emlékszem a múlt év június vagy talán július hónapja folyamán. A miniszterelnök úr ezt azonnal áttette a pénzügyminiszter úrhoz és pedig azzal, hogy mivel közben én valószínűleg átveszem a tárcát, velem érintkezésbe lépjen a további intézkedések ügyében. Ez a jelentés sok tekintetben nagyon helyesen tárta fel a helyzetet, és ezért szerintem az illető, aki ezt készítette, elismerést érdemel. Magam leszek az, aki meg fogom gátolni azokat a törekvéseket, hogy ezért az illető ellen valamiképpen eljárjanak. (Helyeslés jobbfelől.) Ezt nem fogom engedni. Aki kötelességét teljesíti, annak látnia kell, hogy ezért elismerés jár. (Rassay Károly: Ki az? Ezt még én sem tudom! — Baracs Marcell: Rébúszókban beszél a miniszter úr! — Friedrieh István: Ez igaz, tényleg megfenyegették!) Elnök: Csendet kérek. (Halljuk! Halljuk!) Bud János kereskedelemügyi miniszter: A magam részéről csak arra akarok rámutatni, hogy a takarékossági bizottság és annak elnöke a legesélyesebben megindította a kérdés megvizsgálását és annak jelentését március 3-án megkaptam. Ez az egész vonalon megvilágítja a kérdést, mindenki beletekinthet, a kérdés minden része fel van tárva. (Rassay Károly: Mi van az idegenforgalommal?) ;' Ehhez képest átmegyek a konkrétumra. Elsősorban ami az idegenforgalmat illeti, én voltam az, aki egy felszólalás keretében azt hangoztattam, hogy szívesen látom, ha mentől több menet jegy iroda, utazási iroda lesz itt az országban. Azonban akkor is hozzátettem, — és talán itt van >a különbség az igen t. képviselőtársam között és én közöttem — hogy én ezeket az irodákat nemcsak azért akarom itt látni, mert mindenkit szívesen üdvözlök itt, nem is azért, hogy a, ; Magyarországiból sajnos így is kényszerhelyzetből és egészségi okokból kifelé irányuló idegenforgalmat megnöveljem, hanem azért, hogyha ezek itt letelepszenek, biztosítékát lássam annak, hogy az ideirányuló idegenforgalom is megnövekedik. Azt hiszem, amikor így jártam el, szemrehányás nem illethet, mert végeredményben a társaságok és társaságok, az állam és magánosok között szerződéseket úgy kötnek meg, hogy feltételeket szabnak az egyik oldalon és a másik oldalon. (Rassay Károly: Mióta tárgyalnak, miniszter úr?) Nem szabtam olyan feltételeket, amelyek elfogadhatatlanok lettek volna, amelyek tárgyalási alapul nem szolgálhattak volna, mért a másik félnek is megvolt éppen úgy a joga és a szabadsága, hogy álláspontját nyilvánítsa és különben is jelezhetem, hogy ezek a tárgyalások ma körülbelül ott állnak, hogy megegyezésre vezethetnek, (Rassay Károly: Megegyezésről lehet her szelni?) Megegyezés előtt vannak. (Rassay Károly: Ja úgy!) A magam részéről ismételten kijelentem, a legnagyobb örömmel üdvözlök min^ den utazási irodát az ország területén, természetesen azon feltételek mellett, amelyeket az előbb említettem. Ezért látjuk örömmel, ha idejön a Waggon Lits és a Cook és azt is, hogy megindultak a tárgyalások az American Express-szel, továbbá amit akkor kifogásolni méltóztattak, mert kifelé sem helyesen van beállítva a Mitropának itteni bekapcsolódása. Kizárólagos joga itten egyik külföldi vállalatnak sem lesz, (Felkiáltások a baloldalon: Csak az Ibusz.-nak!) mert azonos feltételek mellett mindenki letelepedhetik. Ezt kijelentem, s azt hiszem, ez a helyes politika. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) T. Ház ! Miután Rassay t. képviselőtársam valószínűleg közbeeső helyzeteket is ismer, bármennyire untatja is a t. Képviselőházat, kénytelen vagyok még bizonyos dolgokat elmondani, (Halljuk! Halljuk!) mert végeredményében tisztázni akarom az egész kérdést, hogy miként is áll a helyzet ezidőszerint. (Halljuk! Halljuk!) Először közöltük, hogy a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Waggon Lits és a Cook cég Budapesten* korlátlanul állíthat fel jegyirodákat megfelelő feltételek mellett. Elvégre tekintélyes világcégről van itt szó. Ha idejön az American Express, vagy a Mitropa, vagy a Mer., amely a Németországgal való forgalmat lebonyolítja, engedelmet kérek azon a nézeten vagyok, hogyha ez idejön, akkor lehetetlen, hogy ez ne teremje meg a maga hatását és ne hozzon ide külföldieket. Ezen az alapon indultak is meg a tárgyalások és én mindegyiket a legnagyobb örötmmel üdvözlöm, anynyira tekintélyes társaság mind. Mondom, csak örömmel üdvözölhetjük őket és azok a feltételek, amelyeket kívánunk tőlük olyan csekélyek, hogy azokat teljesíteni lehet (Baracs Marcell: Szóval Lillafüred el van ejtve s az Ibusz. kártalanítása is el van ejtve?) Igen el van ejtve. Méltóztassék azonban kérem nyugodtan meghallgatni, mert az anyag elég nagy és én szeretném a t. Házat tájékoztatni. (Halljuk! Halljuk!) Az volt az első feltétel, hogy a Waggon Lits és a Cook kötelezi magát arra, hogy az engedély tartalma alatt évről-évre 10—10%-kai fogják növelni a Máv. jegyeinek' külföldi árusítását. Itt megállok egy percre, nem idegenforgalomról volt szó, ez lehetetlen kívánság, de mivel ma is árusítja ez a cég a; magyar vasúti jegyeket, következésképpen nem találom túlzottnak, hogy ez a jegyárusítás év-, ről-évre emeltessék 10%-kai. (Rassay Károly: Mi a klauzulája?) Alapul vétetik a Máv. jegyei-: bői 1929-ben befolyt összeg. E mellett mindéi!
