Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-380

Az országgyűlés képviselőházának 380. Tovább megyek. Azt mondom, hogy, ha ez a szakasz életbelép, akkor a tanács ülései elmaradnak, a polgármester dirigáló szavazati joga egyszerűen megszűnik, a polgármester megszűnik a tanács élén álló faktor lenni és egy alárendelt jelentőségű kisgyűlésnek, az úgynevezett törvényhatósági tanácsnak lesz egyik szerve. Nem méltóztatnak látni még most sem, hogy ez a módszer az önkormányzat halálát jelenti? Nem méltóztatnak látni, hogy a kinevezett és örököstagok bejutása a törvényhatósági tanácsba, valamint a bizottsági tagoknak pártok szeriint való felvonulása a tanácsban a mindenkori kormány akaratának teljes érvényrejuttatását jelenti? Nem méltóztatnak látni azt, hogy amikor ezt a törvénythelyet a kormány életbe kívánja léptetni, tulajdonképpen nem tesz mást, mint kiveszi az önkormányzatot még a törvény egyéb helyeinek életbelépése ^előtt a főváros kezéből és azt mondja, hogy "mindaz, ami eddig önállóság volt, szűnjék meg, mindaz a jog és törvény, amely eddig tanácsi kezdeményezés és elhatározás alapján és a közgyűlés akaratából volt, szűnjék meg?! Mármost, a többi szakaszok érvény re jutása előtt kívánják átalakítani a törvényhatósági közgyűlést a maguk képére. A főváros törvényhatóságának autonómiája ezzel a szakasszal megsemimisül és a kormánynak alárendelt, a kormánytól függő igazgatás lesz. Persze ennek a törvénynek végrehajtását a maga egyetemében egy rendelettel kidolgozni igen nagy munka és sokáig tartott volna megtalálni azokat a módokat, amelyek mégis az ellentéteket kiküszöbölik. Ezért találták ki ezt a fából vaskarikát, ezért találták ki azt a soha sehol nem alkalmazott módszert, hogy a törvénynek egyéb helyeit nem léptetik életbe, azokat sem, amelyek a törvényhatósági tanáccsal összefüggésben vannak. A közgyűlés az 1872-es és. 1924-es törvény alapján a maga intaktságában itt áll, és semmi módja sincs eanek a szakasznak arra, hogy két élő törvényt egyszerűen kiforgasson a sarkaiból egy végrehajtási utasítással és ezen egy törvényszakasz életbeléptetésével. Előre kijelentem, hogy olyan rendelet, amellyel a miniszter úr ezt az egy szakaszt kívánnia életbeléptetni, törvényellenes és alkotmányellenes. Törvényellenes végrehajtási utasítást és rendeletet pedig nem lehet végrehajtani. Mit fog tenni a mélyen t. miniszter úr, ha a törvényhatósági bizottság egyeteme azt à határozatot hozza — mint ahogy meggyőződésem és nagyon kérem, hogy erre méltóztassék a mélyen t. kormány egy kis figyelmet fordítani, különösen az igazságügyminiszter úr legyen kegyes erre figyelmet fordítani, mert elvégre, ha azt a kitüntető címet viseli, hogy ő a pecsétőr Magyarországon, az alkotmánynak egyik hivatott őre, akkor tessék vigyázni .arra, mi történik akkor, — ha a kormány ki fogja bocsátani azt a rendeletet, amellyel ezt a megfejelő szakaszt életbelépteti s a törvényhatósági tanácsot felruházza a közgyűlés jogaival? Erre Budapest székesfőváros közgyűlése azt fogja mondani — meg vagyok . győződve róla, hogy a kereszténypárt éppúgy, mint a baloldali párt, erre azt kell, hogy mondja — bogy ez parciális életbeléptetés, sérti az élő törvényt s ezért nem hajtjuk végre. (Buday Dezső: Feloszlathatja.) Azt megteheti, hogy feloszlatja, de egy contra legem rendeletet nem köteles senki végrehajtani. Mivel pedig ez a rendeletet, amellyel életbe kíván léptetni oly intézkedést, mely az élő törvényt sérti, lehetetlenség, erre a mélyen t. miniszter ülése 1930 április 10-én, csütörtökön., 469 úr a maga kiváló jogi tudásával kétségkívül fog találni magyarázatot. Azt fogja mondani, hogy mivel a törvényhozás szuverén akaratából történik annak kimondása, hogy ez a törvényszakasz így módosítva külön életbelépjen, nincs törvénysértiés, mert hiszen a törvényhozás szuverén és ezt elhatározhatja. Itt van azután a suprema lex-re való hivatkozás szüksége. Méltóztassék visszaemlékezni: volt itt egy kormányzati idő, amidőn együtt ült a Ház s amikor a törvényhozás megadta a felhatalmazást arra, hogy a kormány oktroj útján is léptessen életbe választójogot. Mi történt? A törvényhatóságok rendre felálltak az országban és azt mondtak: hiába hozza meg a Ház ezt a törvényt, hiába bocsátanak ki végrehajtási utasítást és rendeletet, ellenszegülünk az alkotmány érteimébein» Azt kell tehát eldönteni, hogy vájjon ilyen intézkedés sérti-e az alkotmányosságot vagy sem. Mutassanak egyetlen példát a magyar törvényhozásban arra, hogy külön szakaszt léptettek életbe, hogy életrehívtak olyan rendelkezést, amely miniszteri akarat folytán keletkezett, megengedem, törvényhozási . elhatározás folyományaként, amely intézkedés mellett azonban eltörpül minden egyéb és kiforgattatik önkormányzati jellegéből az, amit két törvény is védelmez. Mindaddig, míg ezt a törvényt a maga egészében életbe nem léptetik, ez oly csonka intézkedés, amely a hatáskörök összezavarását eredményezi. Mit tenne a t. kormány akkor, ha Budapest székesfővárosnak volna — talán van is — olyan gerinces polgármestere, aki azt mondaná: én tartozom megőrizni azokat a jogokat, amelyeket a törvény biztosít nekem s addig, míg azt a törvényt hatályon kívül nem helyezik, egy szakasz életbeléptetése által, nem adom fel a magam jogait. Ott vannak a főváros javainak védelmezésére szolgáló törvényes rendelkezések. Ott vannak a minősített többséghez kötött elhatározások. A most kontemplált törvény — hogy példával is megvilágítsam — azt mondja, hogy a törvényhatósági tanácsnak lesz fenntartva az, hogy 500.000 pengőig a javakkal rendelkezzék, eladjon, elidegenítsen, vásároljon. A polgármester, valamint a tanács s a törvényhatósági bizottság egyeteme felelős az élő törvény egyéb rendelkezései alapján. Most honnan veszi majd az életbeléptető rendelet az indokolását annak, hogy tízszer egymásután per 500.000 pengő, tehát ötmillió pengő értékig elidegeníthet és kijátszhatja azt a jogot, amely a nagy vagyoni javak és érdekek feletti őrködést a közgyűlésnek tartja fenn. Erre azt mondhatja^ valaki, hogy ez erkölcsileg elképzelhetetlen. Fájdalom, az erkölcsileg elképzelhetetlen esetek nagyon gyakoriak az utóbbi időben Magyarországon. Elképzelhetetlennek tartottuk erkölcsileg azt is, hogy a magántulajdonnak törvényben intézményesített tiszteletben tartása elhomályosulhasson, hogy holmi nemzeti célok fitogtatásával emberek kenyérkereseti forrása, amely állami privilégiumból kifolyólag adomanyoztatott, máról-holnapra elvétessék. Tudnék esetet mondani, hogy a telekkönyvi tulaidon sem tartatott tiszteletben. Érdemes volna már egyszer a Házban beszélni arról, hogy a telekkönyvi tulajdon ' sem tartatott eléggé tiszteletben és elvétetett, átruháztatott ingatlan másra, a tulajdonos akarata nélkül. Ezek nem szolgálják az úgynevezett konszolidációt, ezek nem szolgálják à megnyugvás gondolatának előbbrevitelet, ezek nem szolgálják egy jogállam kiépítésének attribútumait, ezek nem szolgálják a jogtiszteletet, ezek