Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

Az országgyűlés képviselőházának 368. nem lehet tárgyalni! — Friedrich István: Szünetet kérünk! — Esztergályos János: Ki kellene korbácsolni azt az ellenzéket, amely ezt szó nélkül hagyná!) Bródy Ernő: Nagyon helyes, hogy t. képviselőtársaim felháborodnak. Mert igazán az embernek a legnagyobb önnralomra van szüksége, hogy megőrizze a parlamentáris hangot egy ilyen merénylettel szemben. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos: A legvaskosabb gorombaság is indokolt ilyen gazság elkövetése ellen! Szégyen-gy alázat! — Friedrich István: Minek nevezzük ezt: bolondságnak, butaságnak, vagy micsodának? Hallatlan dolog! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Nemértésnek! — Esztergályos János: A^ parlamentarizmus arculcsapása ez! — Friedrich István: A butaságot nem tudom megérteni! Abban igaza van! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon) Elnök: Friedrich István és Szilágyi Lajos képviselő urakat rendreutasítom. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Esztergályos János és Propper Sándor képviselő urakat is rendreutasítom. (Esztergályos János: Lehetetlen ezt tűrni! — Kuna P. András közbeszól. — Farkas István: Kuna képviselő úr nem is tudja, hogy mi van az előadó úr indítványában! Halvány sejtelme sincs, miről van szó! — Jánossy Gábor: Halljuk a szegény szónokot! — Farkas István: Dehogy halljuk! Vonják vissza! — Szilágyig Lajos: Nyári szünet? Hát a gazdáknak van nyári szünetük'?! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Téli szünetük van! — Esztergályos János: Halljuk, mi a véleménye a belügyminiszter úrnak! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek. Néhány szóval komoly figyelmeztetést kívánok intézni a képviselő urakhoz: méltóztassanak tiszteletben tartani a törvényhozás méltóságát. (Farkas István: Vonják vissza ezt a szakaszt! — Propper Sándor: Tartsa tiszteletben a miniszter! — Esztergályos János: A kormány tartsa tiszteletben! Ne hozzanak ide ilyen provokáló javaslatot! — Friedrich István: Megnemértés ! — Gál Jenő: A törvényjavaslat nem tartja tiszteletben a parlament méltóságát!) En nem hiszem és nem gondolom a képviselő urak részéről sem, hogy a törvényhozás tanácskozását lehetetlenné kívánják tenni. (Felkiállások a szélsőbaloldalon: Vonják viszsza ezt a módosítást!) Méltóztassanak tehát a házszabályokihoz alkalmazkodni s ezektől a közbeszólásoktól, személyeskedésektől és sértésektől tartózkodni. (Zaj a baloldalon.) Ami az előadó úr javaslatát illeti, az előadó úr elsőnek beszélt, előadta javaslatát, megindokolta és azok a képviselő urak, akik a Ház ülésén jelen voltak, hallhatták az előadó urat és

r tisztában lehettek az ő javaslatának lényegével. Kérem Bródy Ernő képviselő urat, szíveskedjék beszédét folytatni. (Esztergályos János: A budapesti polgárság nem rabszolga!) Méltóztassék csendben maradni. Bródy Ernő: Hozzuk tisztába a tényállást. Mi a kérdés? Az előadó úr azt indítványozta, hogy minden indokolás nélkül, rögtön szavazni, kelljen. Ezt méltóztatott indítványozni. Engedelmet kérek, ez ellen háborodunk fel. (Esztergályos János: Hogy lelhet ilyen javaslatot idehozni?) Mert méltóztassanak elképzelni ezt a folyamatot. Annyi bizottsági tag, amennyit a törvény előír, kér egy rendkívüli közgyűlést. A főpolgármester összehívja a rendkívüli közgyűlést, összejön egy nagy apparátus, a hivatalnokok egész serege mozgósíttatik, felvonulásé 1930 március llf-én, pénteken. 39 nak a pártok arra a rendkívüli közgyűlésre, de azon a rendkívüli közgyűlésen nem indokolhatják meg. hogy miért kérték azt a rendkívüli közgyűlést. (Szilágyi Lajos: Csak a guillotine! — Gál Jenő: Jó volna a házszabályokat is így módosítani!) Engedelmet kérek, ne tessék egy testületet pojácává lealacsonyítani. Mert amikor nem nyithatja ki a száját senki, aki ezt a kérdést meg akarja indokolni, mert annak nincs szava, mi ez az egész? Mi az, ha egy testület összejön és csak szavaz? Engedelmet kérek, ez sem a Képviselőházban, de sehol másutt a világon nincsen. Okvetlenül meg kell engedni a kérelem indokolását és előadását. Ez a legelemibb. Hát miről szavazzanak, ha még ezzel sincsenek tisztában, ha nem indokolhatja meg az a közgyűlést kérő, hogy miért^ kéri ezt a tárgyat rendkívüli közgyűlésen tárgyaltatni, miért akarta a rendkívüli közgyűlés Összehívását? Nincs mi felett szavazni és a rendkívüli közgyűlésnek így nincs értelme, nincs célja. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ez a módosítás lehetetlen és én teljes mértékben osztozom abban a felháborodásban, amely a Képviselőház tagjait elfogja nemcsak ezen az oldalon, hanem remélem, minden oldalon, mert ebben a kérdésben közöttünk pártkülönbség nem lehet. (Gál Jenő: Józanság kérdése az egész!— Farkas István: Hol keressünk itt józanságot? — Esztergályos János: Hallatlan! Hihetetlen!) Nagyon kérem a mélyen t. belügyminiszter urat, méltóztassék ezt elejteni. (Szilágyi Lajos: Ezt nem is fogja a belügyminiszter úr magáévá tenni!) Talán nem méltóztatik gondolni, hogy ilyen recenzust vált ez ki. Micsoda értelme és célja van annak, hogy minket ilyenmódon vérig bántsanak, az önérzetünket ilyenmódon megalázzák? Nincs arra semmi szükség, nincs semmi értelme egy nagy testületet összehívni, amelyben senki ki nem nyithatj cl cl SZcX" ját. Akkor annak nincs létjogosultsága, megszűnik az életcélja, tessék tehát bezárni, mert mielőtt kinyitották volna, feleslegessé vált. Erre semmi szükség nincsen. Ez vonatkozik az első módosításra, amelyet a mélyen t. előadó úr beterjesztett. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Bródy Ernő: Tisztelettel kérek tíz perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. A képviselő úrnak még tíz perc áll rendelkezéséreBródy Ernő: A második módosításnak, amelyet a mélyen t. előadó úr előterjesztett, nem tudok helyet találni a komoly irodalomban és törvényhozásban, nem tudom hova tenni azt, hogy június 15-étől szeptember 15-éig szünet legyen. Végre is a törvényhatóság még sem arravaló, hogy hónapok szerint rendezkedjék be. Nem hallottam arról, hogy a Corpus Juris, a Magyar Törvénytár ilyen anyaggal teljék meg. Az a papiros sok mindent kibír. Ha itt törvénybe iktatják, hogy június 15-étől szeptember 15-éig szünetük legyen a nagyságos városatya uraknak... (Peyer Károly: Ez a fürdőszakasz! — Friedrich István: Lillafüred! — Folytonos nagy zaj.) Elnök: Ha a képviselő urak folytatják közbeszólásaikat, kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. (Propper Sándor : Tessék az adószedést is beszüntetni a nyári hónapokban! — 6*