Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-378
Az országgyűlés képviselőházának 378 Most így állván a helyzet, én a magam régi álláspontján megmaradtam, azokat a módosításokat, amelyeket szükségesnek tartottunk a törvényben keresztülvinni, érvényesítettük, megállapodtunk abban is, hogy mely módosításokat fogadhatok el. Ezenfelül még külön jegyzékben is megadtam azokat a módosításokat, amelyeket a magam részéről hajlandó vagyok elfogadni. A magam részéről a legmesszebbmenőleg teljesítettem a kötelességemet. Rassay Károly nem tartotta érdemesnek, hogy személyesen forduljon hozzám a saját argumentumaival, hanem engem akart rákényszeríteni kerülő úton, hogy üljek le az ő tanácskozó asztalához, amire én hajlandó és kapható neitn vagyok. Ebben áll ennek a kérdésnek tiszta és a valóságnak megfelelő képe. (Ügy van! a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy velem szemben ebből nem vád, hanem elismerés kovácsolható. (Baracs Marcell: Éljen!), mert vettem magamnak fáradságot, az időtsem kímélve és tisztán a közérdek, a főváros érdeke szempontjából minden szempontot figyelembevéve, elmentem a legmesszebbmenő határig a tekintetben (Ügy van! a jobboldalon.), hogy mi az, amit ebből a törvényjavaslatból a közérdek rovása nélkül még konced álhatók. Nem bakaf ántoskodtam e kérdésnél, hanem konciliáns igyekeztem lenni minden vonatkozásban és tekintetben és csak evvel a metódussal, evvel az eljárással és végtelen türelemmel sikerült azután 4 hónap után a mai napon az utolsó szakaszig eljutnom. Itt sem adom fel a küzdelmet, menjünk a közigazgatási bizottsághoz és remélem, hogy holnap már módjában lesz ja Háznak e felett az új szakasz felett dönteni és a holnapot követő legközelebbi ülésen már harmadszori olvasásban is elfogadni ?zt a törvényjavaslatot. (Ügy van! a jobboldalon.) Magára a szakasz érdemére vonatkozóan nem nyilatkozom, méltóztassék a bizottságnak erre vonatkozóan ma hozandó határozatát megvárni és holnap ebben a tekintetben a vitát folytatni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: T. Ház! Rassay képviselő úr az elnökséget felelőssé tette azért, hogy minden alkalommal az előadó úr, vagy^ a miniszter úr által előterjesztett indítványnál nem tette fel a kérdést, vájjon nincs-e valamelyik képviselőnek kifogása az ellen, hogy azt tárgyalják. (Farkas István: Nekem volt, még sem utasították a bizottsághoz! — Jánossy Gábor: Halljuk az elnök urat!) A házszabályok 150. §-ának 3. bekezdése ezt nem írja kötelezőnek elő. Az elnökség, ha bármely részről ilyen kívánság merülj fel, akár valaki feljön az elnöki emelvényre, akár a jegyzőnél jelenti be, a kérdést természetszerűleg felteszi. Miután azonban rendszerint stiláris módosításról van szó ós senki kifogást nem emel, az elnökség a tárgyalás meggyorsítása érdekében ezt a kérdést fel nem teszi. Ezidőszerint tudomására jutott, hogy a képviselő urak ilyen kívánsággal jönnek, tehát az előadó úr indítványának letárgyalása érdekében vita nélkül átteszem a törvényjavaslat 107. §-át a közigazgatási bizottsághoz. (Zaj.) Az ülést egy percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a viitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. 433 a mai napirendünk 2—7. pontjai alatt szereplő törvényjavaslatok és jelentések tárgyalása; a bűntettesek kiadatása és bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában Belgrádban kelt magyarjugoszláv egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv becikkelyezéséről; a polgári jogsegély és a magánjog körébe tartozó egyes kérdésekre vonatkozólag Belgrádban kelt magyar—jugoszláv egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv becikkelyezéséről, a kiadatási és bűnügyi jogsegély tárgyában Rigában kelt magyar-lett egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása; végül a mai napirendünkön szereplő mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Putnoky Móric képviselő úr a házszabályok 143. §-a alapján kért szót. A szót a képviselő úrnak megadom. Putnoky Móric: T. Képviselőház! Egy közbeszólásomra, amelyet a tegnapi ülés folyamán tetteim Peyer Károly képviselő úr olyan durva támadással illetett engem, hogy azt szó nélkül nem hagyhatom. Nem akarok ennek a durva támadásnak részleteire kitérni. Peyer Károly képviselő úr azonban egy felhívást is intézett itt hozzám, arra hívott fel, hogy amit közbeszólás formájában mondottam, arra vonatkozólag nyilatkozzam és tegyem meg ezt a nyilatkozatomat a Házon kívül is. Van szerencsém tehát kijelenteni, hogy tegnapi közbeszólásomat fenntartom és méltóztassék a képviselő úrnak azt úgy venni, mintha azt nem itt a Házban, a mentelmi jog védelme alatt tettem volna. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem lehet!) Sőt tovább megyek. Igenis kinyilatkoztatom itt, hogy ezért helyt állok. Ezelőtt körülbelül hét évvel a Nép című lap szerkesztőjének felhívására a nevem alatt egy hosszú intervjút adtam le, amely ott megjelent s amely az egész ügyet letárgyalta. Ennek ellenére, bár gondoltam, hogy ennek következményei lesznek, egyáltalában semmi következménye nem volt és semmiféle reagálás erre a képviselő úr részéről nem történt. Kijelentem tehát még egyszer, méltóztassék a képviselő úrnak itteni kijelentésemet úgy tekinteni, hogy azt nem a mentelmi jog védelme alatt tettem és tessék a lépéseket ellenem megtenni. Elnök: Farkas István képviselő úr a házszabályok 143. §-a alapján kért szót. A képviselő úrnak a szót megadom. Farkas István: T. Képviselőház! Rassay Károly képviselőtársam abból a körülményből, hogy mi a felszólalástól elálltunk ennél a szakasznál, következtetést vont le. Megengedem, hogy ő következtethetett ebből, de megindokolta az önmaga álláspontjával a mi álláspontunkat is, mert mi végigküzdöttük ezt a törvényjavaslatot a részletes vita során is, azt láttuk, hogy semminemű életrevaló javaslatunkat a Ház el nem fogadta. Érthető dolog az, hogy amikor ez a vita kimerül és egy meddő vita folyik itt az ellenzék részéről, közömbösen vesszük a kérI déseket, mert hiszen nincs reményünk arra, | hogy ezen a javaslaton javítani lehessen. Ezt tapasztaltuk végig ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása során. Abban a kérdésben, hogy ez a szakasz elfogadtassék-e, vagy he fogadtas-