Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

Az országgyűlés képviselőházának 378 Most így állván a helyzet, én a magam régi álláspontján megmaradtam, azokat a módosítá­sokat, amelyeket szükségesnek tartottunk a tör­vényben keresztülvinni, érvényesítettük, megál­lapodtunk abban is, hogy mely módosításokat fogadhatok el. Ezenfelül még külön jegyzékben is megadtam azokat a módosításokat, amelyeket a magam részéről hajlandó vagyok elfogadni. A magam részéről a legmesszebbmenőleg teljesí­tettem a kötelességemet. Rassay Károly nem tartotta érdemesnek, hogy személyesen fordul­jon hozzám a saját argumentumaival, hanem engem akart rákényszeríteni kerülő úton, hogy üljek le az ő tanácskozó asztalához, amire én hajlandó és kapható neitn vagyok. Ebben áll en­nek a kérdésnek tiszta és a valóságnak meg­felelő képe. (Ügy van! a jobboldalon.) Azt hi­szem, hogy velem szemben ebből nem vád, ha­nem elismerés kovácsolható. (Baracs Marcell: Éljen!), mert vettem magamnak fáradságot, az időtsem kímélve és tisztán a közérdek, a fővá­ros érdeke szempontjából minden szempontot fi­gyelembevéve, elmentem a legmesszebbmenő ha­tárig a tekintetben (Ügy van! a jobboldalon.), hogy mi az, amit ebből a törvényjavaslatból a közérdek rovása nélkül még konced álhatók. Nem bakaf ántoskodtam e kérdésnél, hanem kon­ciliáns igyekeztem lenni minden vonatkozásban és tekintetben és csak evvel a metódussal, ev­vel az eljárással és végtelen türelemmel sikerült azután 4 hónap után a mai napon az utolsó szakaszig eljutnom. Itt sem adom fel a küzdel­met, menjünk a közigazgatási bizottsághoz és remélem, hogy holnap már módjában lesz ja Háznak e felett az új szakasz felett dönteni és a holnapot követő legközelebbi ülésen már har­madszori olvasásban is elfogadni ?zt a törvény­javaslatot. (Ügy van! a jobboldalon.) Magára a szakasz érdemére vonatkozóan nem nyilatko­zom, méltóztassék a bizottságnak erre vonatko­zóan ma hozandó határozatát megvárni és hol­nap ebben a tekintetben a vitát folytatni. (He­lyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: T. Ház! Rassay képviselő úr az el­nökséget felelőssé tette azért, hogy minden al­kalommal az előadó úr, vagy^ a miniszter úr ál­tal előterjesztett indítványnál nem tette fel a kérdést, vájjon nincs-e valamelyik képviselőnek kifogása az ellen, hogy azt tárgyalják. (Farkas István: Nekem volt, még sem utasították a bi­zottsághoz! — Jánossy Gábor: Halljuk az elnök urat!) A házszabályok 150. §-ának 3. bekezdése ezt nem írja kötelezőnek elő. Az elnökség, ha bármely részről ilyen kívánság merülj fel, akár valaki feljön az elnöki emelvényre, akár a jegy­zőnél jelenti be, a kérdést természetszerűleg fel­teszi. Miután azonban rendszerint stiláris mó­dosításról van szó ós senki kifogást nem emel, az elnökség a tárgyalás meggyorsítása érdeké­ben ezt a kérdést fel nem teszi. Ezidőszerint tu­domására jutott, hogy a képviselő urak ilyen kívánsággal jönnek, tehát az előadó úr indít­ványának letárgyalása érdekében vita nélkül át­teszem a törvényjavaslat 107. §-át a közigazga­tási bizottsághoz. (Zaj.) Az ülést egy percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a viitát megszakítom és előterjesztést te­szek legközelebbi ülésünk idejére és napirend­jére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napi­rendjére tűzessék ki: ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. 433 a mai napirendünk 2—7. pontjai alatt sze­replő törvényjavaslatok és jelentések tárgya­lása; a bűntettesek kiadatása és bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában Belgrádban kelt magyar­jugoszláv egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv becikkelyezéséről; a polgári jogsegély és a magánjog körébe tartozó egyes kérdésekre vonatkozólag Belgrád­ban kelt magyar—jugoszláv egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv becikkelye­zéséről, a kiadatási és bűnügyi jogsegély tárgyában Rigában kelt magyar-lett egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása; végül a mai napirendünkön szereplő men­telmi bizottsági jelentések tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz­zájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Putnoky Móric képviselő úr a házszabályok 143. §-a alapján kért szót. A szót a képviselő úr­nak megadom. Putnoky Móric: T. Képviselőház! Egy köz­beszólásomra, amelyet a tegnapi ülés folyamán tetteim Peyer Károly képviselő úr olyan durva támadással illetett engem, hogy azt szó nélkül nem hagyhatom. Nem akarok ennek a durva támadásnak részleteire kitérni. Peyer Károly képviselő úr azonban egy felhívást is intézett itt hozzám, arra hívott fel, hogy amit közbe­szólás formájában mondottam, arra vonatkozó­lag nyilatkozzam és tegyem meg ezt a nyilatko­zatomat a Házon kívül is. Van szerencsém tehát kijelenteni, hogy teg­napi közbeszólásomat fenntartom és méltóztas­sék a képviselő úrnak azt úgy venni, mintha azt nem itt a Házban, a mentelmi jog védelme alatt tettem volna. (Felkiáltások a szélsőbalol­dalon: Nem lehet!) Sőt tovább megyek. Igenis kinyilatkoztatom itt, hogy ezért helyt állok. Ezelőtt körülbelül hét évvel a Nép című lap szerkesztőjének felhívására a nevem alatt egy hosszú intervjút adtam le, amely ott megjelent s amely az egész ügyet letárgyalta. Ennek elle­nére, bár gondoltam, hogy ennek következmé­nyei lesznek, egyáltalában semmi következ­ménye nem volt és semmiféle reagálás erre a képviselő úr részéről nem történt. Kijelentem tehát még egyszer, méltóztassék a képviselő úrnak itteni kijelentésemet úgy te­kinteni, hogy azt nem a mentelmi jog védelme alatt tettem és tessék a lépéseket ellenem meg­tenni. Elnök: Farkas István képviselő úr a ház­szabályok 143. §-a alapján kért szót. A képviselő úrnak a szót megadom. Farkas István: T. Képviselőház! Rassay Károly képviselőtársam abból a körülményből, hogy mi a felszólalástól elálltunk ennél a sza­kasznál, következtetést vont le. Megengedem, hogy ő következtethetett ebből, de megindokolta az önmaga álláspontjával a mi álláspontunkat is, mert mi végigküzdöttük ezt a törvényjavas­latot a részletes vita során is, azt láttuk, hogy semminemű életrevaló javaslatunkat a Ház el nem fogadta. Érthető dolog az, hogy amikor ez a vita kimerül és egy meddő vita folyik itt az ellenzék részéről, közömbösen vesszük a kér­I déseket, mert hiszen nincs reményünk arra, | hogy ezen a javaslaton javítani lehessen. Ezt tapasztaltuk végig ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása során. Abban a kérdésben, hogy ez a szakasz elfogadtassék-e, vagy he fogadtas-

Next

/
Thumbnails
Contents