Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

Az országgyűlés képviselőházának 368. kodifikálni. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem volt bevme!) Benne volt! Arra nincs példa egyetlenegy állam törvényalkotásában t sem, hogy egy közjogi állást betöltő egyén részére autótartási jogot akartak volna törvényben lefektetni. (Gál Jenő: Az egész javaslat olyan, hogy nincs rá példa az egész világon! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Ugyanígy nincs példa arra sem, hogy egy önkormányzati testület nyári vakációját akarták volna törvénybeiktatni, amint ez itt most történik. (Szilágyi Lajos: Falun fognak hahotázni ezen! A kupaktanács fog nevetni! — Jánossy Gábor: Nincs kupaktanács! — Scitovszky Béla belügyminiszter: A Házban is van nyári szünet, van törvényhozási szünet! — Propper Sándor: Mi történik akkor, ha kolerajárvány vagy árvíz lesz! — Strausz István: Most gazdasági kolera van! — Farkas István: Ha bizalmat kell szavazni a kormánynak, mi lesz akkor? — Folytontartó zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A közíbeszólások tömegével szemben nem tudok minden egyes képviselő urat figyelmeztetni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Vonják vissza a módosítást!) En a «tömeg» kifejezést nem a képviselő urakra, hanem a közbeszólásokra értettem. Egy képviselő is^ tehet tömeges közbeszólási En tehát általánosságban fordulok a képviselő urakhoz, azzal a kérelemmel, hogy méltóztassanak csendben maradni és a nyugodt tanácskozást lehetővé tenni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Gyönyörűséges az elnöklés!) A közbeszóló képviselő úr megjegyzésére csak azt kívánom kijelenteni, hogy mi itt nem a gyönyörűséget keressük, hanem azt, hogy a nyugodt és a parlament méltóságának megfelelő tárgyalás lehetővé tétessék. (Állandó zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak. Györki Imre képviselő urat pedig figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Györki Imre: Nem tudok beszélni, ha állandó zaj van. Elnök: Ezt én is megállapítom. Györki Imre: Tisztelettel kérek tíz percnyi meghosszabbítást.. » Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a képviselő úrnak a tíz percnyi meghosszabbítást megadta. Kérem a képviselő urat, (méltóztassék beszédét folytatni. Györki Imre: T. Képviselőház! Ha továbbmennék azon elgondolás alapján, amely az előadó úr által beterjesztett módosításban benne van, amely kodifikálni kívánja teljesen lehetetlen és észszerűtlen módon a nyári szünet törvényibeiktatását, (Szilágyi Lajos: Tisza István ismert-e nyári szünetet? — Zaj.) akkor a kormányzat ezen felfogásának az felelne meg, ha a kormány a vadászati szezon idejére is beszüntetné törvényhozásilag úgy a parlamentet, mint a főváros törvényhatósági bizottság ülésezését. (Zaj.) Látjuk, hogy a legfontosabb törvényjavaslatoknál a kormány néhány napi pihenőt rendel el csak azért, mert vagy Lillafüredre vagy Mezőhegyesre vagy az ország más részére (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Radványba!) mondjuk, Radványba elmennek a t. miniszter urak és a miniszterelnök úr vadászni. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni! (Farkas István: A radványi sötét erdőben jár a miniszterelnök úr!) Györki Imre: Arra kérem tehát a t. belügyminiszter urat, hogy elgondolásában legyen továbbra is logikus és ne maradjon meg azon az úton, amelyre ennél a törvényjavaslatnál léKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVI. ülése 1930 március lU-én, pénteken. 37 pett, hanem kodifikálja a vadászati időt és mondja ki azt is, hogy csak a vadászati tilalom idejére szabad rendkívüli közgyűlést összehívni és szabad a törvényhatóságokat munkára serkenteni, s ugyanezt tessék kodifikálni a házszabályokban a parlament munkájára vonatkozólag is. (Zaj.) Most már odáig jutottunk, hogy a t. kormányzat és a t. többségi párt úgy rendelkezik be, mintha ez a szerencsétlen ország nem lenne más, mint vadászterület, amelyen a kormány a vadász, az ország állampolgárai pedig a kormányzatnak kiszolgáltatott vadak. Elnök: A képviselő urat ezért a kijelentéséért rendreutasítom. (Peidl Gyula: Miniszter nevezte haitóvadászatnak a választást! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Jánossy Gábor: Ez nem jogászi argumentum volt!) Györki Imre: Képviselőtársam, az sem jogászi és nem képviselőhöz és miniszterhez illő kodifikálás, ami ebben a törvényjavaslatban benne van. (Jánossy Gábor: Erveket tessék felhozni!) Ahhoz fogható sehol, egyetlen^ állam törvényében sem foglaltatik, hogy a nyári szünet ideje alatt az ország második legnagyobb közjogi testületét, Budapest székesfőváros törvényhatóságát, kényszerszünetre küldik. (Ellenmondások jobb felől. — Eri Márton: Önmaga állapítja meg azt, hogy mennyi szünete lesz! — Jánossy Gábor: A polgármester összehívhatja!) T. képviselőtársam, a polgármester elsősorban végrehajtó szerv. Nem a polgármester felelős a választóknak, hanem azok, akiket a választók törvényhatósági bizottsági tagokként beküldenek és akiket azután felelősségre lehet vonni. Nem a polgármester felelős tehát azért, ami a fővárosban történik, hanem a fővárosban megválasztott bizottsági tagok felelősek. Ezek tartoznak a maguk választóikkal szemben azzal a kötelezettséggel, hogyha olyan jelenséget észlelnek, amely _ feltétlenül szükségessé teszi _ a rendkívüli közgyűlés összehívását, akkor éljenek ezzel a jogukkal és a főváros törvényhatóságára, vagy polgárságára nézve fontos kérdést tegyék megvitatás tárgyává, akár nyár legyen, akár tél. akár süssön a nap, akár essék az eső. Az időjárás viszontagságaitól, vagy az időjárás rendjétől nem lehet függővé tenni azt, hogy valaki kötelességét teljesítse-e, igen vagy nem. (Szilágyi Lajos: Ha például a parlament nyáron foglalkoznék a fővárossal, nem lehetne a parlamenthez felírni ! ) Mindezek alapján kérem a t. Házat, méltóztassék az előadó úr által beterjesztett módosítást elvetni és hozzájárulni ahhoz a módosításhoz, amelyet Farkas István és társai képviselőtársaimmal együtt én is előterjesztettem, és amely azt^ célozza, hogy 40 bizottsági tag helyett 25 bizottsági tag hivasson össze rendkívüli közgyűlést, természetesen azzal a hozzáadással, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozólag nem olyan rendelkezések fognak statuáltatni és az összehívott közgyűlés nem olyan hatáskörrel lesz felruházva, mint amilyent az előadó úr most módosításában előterjesztett. Ilyen szövegezésben kérem a szakasz elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! A mélyen t. előadó úr gondoskodott arról, hogy ha netalán már nyugodtan volnánk, újra felháborodjunk. A vita kezdett egészen unalmas lenni, kezdett érdektelen lenni, és most a mélyen t. előadó úr gondoskodott róla, hogy lehetőleg izgalomba jöjjünk. (Usetty Béla előadó: A képviselő űr 6