Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-377
396 Az országgyűlés képviselőházának A háború előtt a borfogyasztási adót az 1893. évi XXIII. te. szabályozta. Ez a törvény az ország községeit és városait három fokozatba osztotta be. (Halljuk! Halljuk!) Ez az adó egy hektoliter bor után Budapesten volt 6 forint 40 krajcár, I. osztályú községben 6 forint 35 krajcár, II. osztályú községben 5 forint 69 krajcár, és III. osztályú községben 4 forint 35 krajcár. Ma ezzel szemben ia borfogyasztási adó Budapesten 19 pengő 4 fillér, I. osztályú községben 18 pengő 88 illér, II. osztályú községben 14 pengő 96 fillér, III. osztályú községben pedig 12 pengő 24 fillér. Ha a mai borfogyasztási adót a borárakhoz viszonyítva vizsgáljuk, és a középminőségű commerzborok árát hektoliterenként 20 pengőben, tehát a legolcsóbban vesszük fel, az eredmény az, hogy a fogyasztási adó a kereskedelmi bor átlagos árának 94%-át teszi ki. (MosgásJ En kerestem, kutattam, de megállapíthatom, hogy a világgazdaság ilyen adót nem ismer és nem is ismert sohasem. Franciaországban, a világ első bortermelő államában a boradó a mi pénzünk szerint hektoliterenként 2 pengő 48 fillér, nálunk pedig 19 pengő.4 fillér. Olaszországban a mienkhez hasonló borkrízis idején királyi pátens egyik napról a másikra^ felfüggesztette és megszüntette a borfogyasztási adót, amely egyébként 4 pengő 50 fillértől 9 pengőig terjed. Ausztriában elég magas a, borfogyasztási adó, 19 pengő körül van, de ez a számszerűleg magas adó a termelési áraknak csak mintegy 22%-át teszi ki. Spanyolországban és Németországban eltörölték a borfogyasztási adót. Még egyszer ismétlem, az adótárgy 94% -át kitevő adóra nincsen példa az egész világgazdaságban. De ha a bortermelőt csak a borfogyasztási adó terhelné, akkor ez még elviselhető és érthető lenne, de a termelőt a horribilis borfogyasztási adón kívül még különböző adónemek terhelik, nevezetesen a földadó, a keresetiadó, a jövedelemadó, s ha ezt mind összeadjuk, előáll az az eset, amely a Hegyalján és az ország többi bortermő vidékein előállott, hogy az emberek elkeseredve beszélnek arról, hogy a közterhek a bor termelési árán túl 120%-ot jelentenek. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ügy van!) Hogy még szemléltetőbbé tegyem azt a tételt, amelyet felállítottam, engedtessék meg nekem, hogy röviden... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Lázár Miklós: Tisztelett el kérnék 15 percnyi meghosszabbítást. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Lázár Miklós: ... összehasonlítsam a borfogyasztási adót a fogyasztási adó alá eső többi áruk fogyasztási adójával, elsősorban a sörével. A háború előtt a bor adója hektoliterenkint 12 korona, a söré pedig 10 korona volt, ma pedig a 12—13 fokos söré maradt 10 pengő, vagyis kevesebb lett, a boré pedig emelkedett. Bortermelő ország vagyunk, a bortermelésnek ősi tradíciói vannak, nemzeti imádságunkban benne van a bortermelésnek allegóriája. Egymillió léleknek sorsa függ a bortermeléstől: 600.000 ember él belőle, 250—260.000 munkást foglalkoztat a bortermelés és akkor háttérbe van szorítva a sörgyártás mellett. Nézzük a két áru eladási árát. Egy hektó sör átlagos eladási ára 60 pengő, a fogyasztási adó 10 pengő, vagyis a# eladási árnak 16%-a. A 20 pengős bor fogyasztási adója 19.04 pengő, azaz 94%. A szesz eladási árának 66% fo377. ülése 1930 április 2-án, szerdán. gyasztási adó, a cukor eladási árának 60, a benzin eladási árának 48%-a a fogyasztási adó. Tehát a bornak, ennek a nemzeti termelési ágnak, (Friedrich István: Beteg dolog az egész!) amely a magtermelési ág után az ország legfontosabb termelési ága, mindenek között legmagasabb a fogyasztási adója. {Friedrich István: Agrár kormányzat idején!) T. Képviselőház! Vizsgáljuk meg a 94%-os fogyasztási adóval terhelt bortermelést közelebbről. (Halljuk! Halljuk!) Arra kérem a t. Házat, kísérjék el velem együtt (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) egy liter bor útját a termelőtől egészen addig az üdítő pillanatig, amikor a fogyasztó ajkaihoz emelheti poharát. A termelés helyén — hogy az előbbi példánál maradjak — a síkföldi bor, a kommerebor, ma átlagban 20 fillér literenkint, A vasúti tarifa 2 fillér literenkint. Ez az első teher. Bejön a bor Budapestre, a kereskedő lerójja érte a 19"04 pengő borfogyasztási adót. Már 41 fillérbe kerül a bor itt Budapesten, vagyis az ár már duplája lett az eredetinek. A kereskedő fizet forgalmi adót, jövedelmi adót, vagyonadót, kövezet vámot, boritaladót, valamennyit a 41 fillér alapján fizeti le és hozzáad ezután az árhoz 50%-os hasznot. Ezt az 50%-os hasznot azt hiszem sokallja a t. Ház. (Szabó István: Ha ennyivel beérnék!) Én is sokallom, viszont meg kell gondolnom, hogy a kereskedő ezt a bort hitelbe adja tovább a kocsmárosnak és a mai hitelnek drágaságát és bizonytalanságát kénytelen belekalkulálni ennek a liter bornak az árába. (Friedrich István: Pláne, ha valami fiatal grófnak hitelbe adja! Derültség.) De ezzel a bor útjának még nincsen' vége, még nincs itt az asztalon. (Halljuk! Halljuk!) A bort a kereskedőtől megveszi a korcsmáros, aki szintén visel némi közterheket és szintén hozzácsap a bor árához 40%-ot. (Friedrich István: Meg is kereszteli egy kicsit!) Vagyis a 41 fillérből a kereskedő 50%-ával, tehát 20 és X Á fillérrel, 61 és H fillér lesz a bor ára, — a 20 filléres bor ára, — ha pedig a korcsmáros 40%-át is hozzácsapjuk, akkor a 20 filléres bor, akkor, amikor ebédre vagy vacsorára asztalunkra jut, összesen 85 fillérbe kerül. (Szabó 'István: Két pengő!) Ez a kommerc-bor, a legolcsóbb bor ára. Ez a 20 filléres bor útja, t. Képviselőház. (Szabó István: Két pengő az ára! — Halljuk! Halljuk!) Es itt legyen szabad megemlítenem, hogy a 20 filléres bor árával szemben a szódavíz literének ára 16—17 fillér. (Farkasfalvi Farkas Géza: Es a parádi vízből 90 fillér egy fél liter. — Jánossy Gábor: Igyék parádit! — Derültség.) Azt mondhatnánk, t. Ház, hogy a kereskedő elégedjék meg kevesebb haszonnal és ne 50%-ot számítson. (Simon András: Ha még csak annyit számítana!) Ezt én is átgondoltam, én . is mérlegelés és számítás tárgyává tettem, ellenben amint megnéztem a borkereskedők statisztikáját, akkor arra kellett rájönnöm, hogy a borkereskedői, nagy tradíciójú, a nemzeti termelésbe kétségtelenül tisztességgel beigazodott osztály, amelyben 150—200 éves cégek vannak, 90%-ban az 50%-os haszon ellenére tönkrement, csődbejutott, inzolvens lett és a legtöbb nagy cég tagjai külön ügynökösködéssel keresik meg kenyerüket. Kétszeres, dupla hitelre van szükségük, mert a 20 filléres liter bor megvásárlására nem 20 fillérre van szükségük, hanem az adóval együtt 40 fillérre. Egy másik számítást is legyen szabad röviden bemutatnom, és pedig azt, hogy mi jönne ki akkor, ha a borfogyasztási adó 19 fillérrel nem terhelné ennek a liter kommerc bornak
