Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

336. Az országgyűlés képviselőházának kuli kiadásokra értik. Ez is tehát ellentétben van az egész budgetjog fejlődésével és ezt is megfelelően módosítani kellene (Meskó Zoltán: Kell és lehet!), hogy a rendelkezések összhangban legyenek a budgetjog terminológiájával. Csak ezeket kívántam ennél a szakasznál megjegyezni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Nines senki feliratkozva. Elnök: Feliratkozva nincs senki. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 77. § házszabályszerűen meg nem támadtatván, azt efogadottnak jelentem ki. Következik a 78 §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaik György jegyző (olvassa a 78. §-t). Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Farkas István! Farkas istván: T. Képviselőház! Fenntartom indítványomat és kérem annak elfogadását, vagyis a 78.- §-nál 2. ibeíkezdésének harmadik sorában az «üzemek» szó törlését kérem. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Strausz István! Strausz István: Igen t. Ház! (Meskó Zoltán: Halljuk! — Mozgás. — Meskó Zoltán: A szakembert nem szívesen hallgatják meg!) A zárszámadásról és a vagyonmérlegről szóló rendelkezések annyira zűrzavarosak, — hangsúlyozom, annyira zűrzavarosak — hogy az én véleményem szerint ebből a szakasziból tulajvkmképoen csak az tartható fenn, ,hogy zárszámadást kell készíteni. Az igen t. miniszter^ úr még a zárszámadás keretének megszabásától is szabódik ezekben a rendelkezésekben, még azt sem akarja kimondani a törvényben, hogy a zárszámadásnak! a költségvetés berendezésé'hez kell alkalmazkodnia. Mi lesz annak a következménye, igen . t. Ház? Az lesz, hogy tovább folytatódik a zárszámadásban az ilyen hosszú kimutatások szerkesztése. (Felmutatja.) Nem akarom ezt méterrel megmérni. Petrovácz Gyula igen t. barátom mérnök, ő első tekintetre meg tudja állapítani, van-e egy méter ez a kimutatás? (Meskó Zoltán: Kilencvenöt centiméter! — Derültség.) És 21 ilyen kimutatással vezeti be a székesfőváros számvevősége a zárszámadását. Ezeknek a kimutatásoknak ia>z én szerény véleményem szerint a közéletre és elsősorban a székesfőváros közönségére és a törvényhatósági bizottsági tagokra annyi értéke sincs, amennyibe a kimutatásoknak a kinyomtatása kerül. (Gáspárdy Elemér: Ügy van!) Mmél egyszerűbbé akarom én tenni a székesfőváros zárszámadását is. Én nem kívánom, hogy olyan apró részletekre terjedjen ki, mint amilyenekre kiterjed; én azt kívánom, hogy készüljön három • mérleg. A miniszter úr is nagy^ súlyt helyez a vagyonmérlegre ebben a törvényjavaslatban. Más mérlegről a törvényjavaslat nem is beszél. Amikor azonban megállapítja a miniszter úr törvényjavaslatában a vagyonmérleg szükségességét, annak szerkezetét nem .szabja még. Arra gondolok, hogy ne szerkesztessék a vagyonmérleg olyan alapokon, amint az eddig történt. Ha az igen t. miniszter úr figyelmét felhívták volna erre — mert hiszen nem foglalkozhatik zárszámadással, — meggyőződhetett f volna róla, hogy eddig a székesfővárosi zárszámadás vagyonmérlegét regény formában készítették. 3 76. ülése 1930 április 1-én, kedden. (Meskó Zoltán: Milyen formában?) Regény formában! (Jánossy Gábor: Még sem olvasták, nem volt kapós! — Meskó Zoltán: Ezt a regényt még én sem olvastam!) A mérleg tudniillik nagyon komoly kérdés. (Ügy van! Ügy van!) A mérleg szerkesztésére meg vannak a formák. Ezek ki vannak jegecesedve nemcsak Magyarországon és Európában, hanem az egész világon, ezektől eltérni nem lehet és nem szabad, mert a mérleg adatai csak ebben a formában kapják meg közokirati hitelességökre nézve a jogi szankciót, illetőleg csak a .megtartott forma biztosítjia az adatokra nézve az erkölcsi, anyagi és bünetőjogi felelősséget. De tovább megyek a vagyonmérleg megszerkesztésének bírálatában. Megállapíthatom, hogy voltaképpen regénybe tartozó adatok is foglaltatnak benne. (Gáspárdy Elemér: Magam is tapasztaltam!) Magában az adatok levezetésében, az összeállításokban is van regény karakterű. (Jánossy Gábor: Lehetetlen, hiszen valóságos adatoknak kell benne lenni!) Előbb azt mondtam, hogy az 1928. évi mérleg kimutat — hogy kerekszámban beszéljek — 3 millió pengő vagyonfogyatkozást. Egy pillantás a mérlegbe igazolja, hogy a főváros 1928. évi háztartásában 6 millió vagyongyarapodás éretett el. (Derültség.) A zárszámadási jelentésnél ezen részében utalás történik arra, hogy az 1928. évi tulajdonképpeni vagyongyarapodás majd csak 1929-ben fog jelentkezni. Hozzá kell tennem az igazság érdekében, hogy ezt a zavart ebben a mérlegjelentésben — mert ez nem mérleg — a fenntartott hitelek és a pénzmaradványok kombinációja okozza. Ezt a nehézséget is át lehetett volna hidalni, de amely mikéntjéről az idő rövidsége miatt nem beszélhetek. (Halljuk! Halljuk!) Vannak ennek a mérlegjelentésnek — mert mérlegjelentés — pozíciói és adatai olyanok, amelyeket ebben a Házban és a házonkívül nem ért meg senki. (Meskó Zoltán: Sok regényt sem lehet megérteni!) Mint például a vagyonnál: «a háztartás cselekvő eredménye.» Ez egy vagyontétel, amely kitesz 140 millió pengőt. Továbbá: . a kölcsönpénzeknél kimutatott «cselekvő eredmény): 61,320.096 P. Azután a teherben; «a háztartás szenvedő eredménye»: 116,592.626 P., «a kölcsönpénzeknél kimutatott szenvedő ered| meny»: 113.729 P., továbbá iái tehertételnél: «a kölcsönpénzkészletből folyószámlákra elhelyezett összegek naplószerű kiegyenlítése: 40,051.427 pengő.» Méltóztassanak csak a felsorolt tényezőkről a mérlegjelentésben meggyőződni. Azt hiszem különben, hogy az igen t. miniszter úr is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a mérlegkészítésnél a világszerte elfogadott szerkezethez feltétlenül ragaszkodni kell. (Gál Jenő: Akkor kitűnnék belőle a valódi helyzet!) Mert e nélkül abszolúte nincs értéke és e nélkül a külföldön nemzetközi vonatkozásban a zárszámadást el sem fogadják. Egy másik példát vagyok bátor felhozni az életből. (Halljuk! Halljuk!) A miniszter úr ma állasánál, de egyéniségénél fogva is nagy befolyással bír a főváros közigazgatására. Házat akar például valaki építeni és bár e végből a legelsőrendu .műegyetemi tanárral elkészítteti a műszaki leírást la ház tervéről, nem fogja megkapni az építkezési engedélyt, mert a főváros követelni fogja, hogy tessék a terveket is bemutatni. Épp így vagyunk a mérleggel. Nem lehet ; egyszerűen ismertetni sem a mérleget, sem a í műszaki tervet a valódi szerkezet mellőzésével, i mert a felelősség törvényeink szerint a szerkezeten nyugszik. Olyiau vagyonmérleget kívánok tehát, amelynek alapján erkölcsi, va-