Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

334 Az országgyűlés képviselőházának Perlaki György jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Ház! A szakasz 2. bekezdésében foglalt rendelkezések indítanak felszólalásra. A 2. bekezdés szószerint a következőket tartalmazza (olvassa): «A polgármester a költségvetést a törvényhatósági tanácsnak bemutatja és azt a törvényhatósági tanács javaslatával és a saját javaslatával kiegészítve a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldi, azután pedig a törvényhatósági bizottság elé terjeszti.» ' Felmerül itt *a kérdés, hogy a polgármester, akit az a törvényjavaslat egyéni hatósággá tesz. — a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését többször fejemre olvasta az igen t. miniszter úr — miért nem akarja a költségvetést a saját maga munkájának és Programmjának tekinteni. Mindenütt húzódozik ettől a polgármester, és a miniszter úr ezt a húzódozást alátámasztja. Az idevonatkozó rendelkezés szerint a költségvetést a polgármester a saját javaslatával terjeszti tovább. (Farkas István: Ez fából vaskarika!) De hiszen az egész költségvetés a polgármester munkája, s annak indokolását a polgármesternek kell megadni, sőt a polgármesternek a jövőben átfogó^ indokolást kell nyújtania a székesfőváros egész háztartásáról a költségvetés indokolásában, mert ez a programmjának kiegészítője a főváros gazdaságának vitelére, az üzemek termékennyé tételére és az egész közigazgatási szolgálat ellátására nézve. Nem lehet úgy, mint eddig volt, a költségvetést egészen kiszolgáltatni a számvevőségnek. Ma mindent a számvevőség csinál, s most is az az intenció, hogy a költségvetést a számvevőség csinálja, azon felfogás alapján, hogy az tulajdonképpen számvevőségi munka. Az, hogy a költségvetést valóban számvevőségi munkának tekintik, viszszatükröződik az egész költségvetésből. Abban nincs egy komoly mondat, amelyre azt lehet mondani, hogy ez indokolás. Jegyzetindokolásokkal okolják meg a kiadási többleteket. Alá sem írta a polgármester úr a költségvetést, hanem azt cselekedte, hogy amikor letárgyalta a törvényhatósági bizottság a költségvetést, akkor azt a hátlapján lebélyegezvén, aláírta azon záradékot, hogy a törvényhatóság megállapította. Ez az aláírás sem illeti meg a polgármestert; azt illeti meg az aláírás, — ha már egyszer záradékolni, bélyegezni is kell a költségvetést — aki a törvényhatósági bizottsági ülésen akkor elnökölt, vagyis rendszerint a főpolgármestert. A költségvetés a múltban is tulajdonképpen a polgármester felelősségére készült, habár — hozzáteszem — a tanács képviselte a törvényhatóság előtt a költségvetést. De úgy, ahogy a miniszter úr most megállapítja a polgármester jogállását a székesfőváros önkormányzatában, valóban ő egyéni hatósággá vált és így az egész költségvetést a magáénak kell r tekinteni és abban minden egyes számadatot és minden egyes indokolást tőle eredőnek kell tekinteni. Nem értem tehát azon rendelkezését a szakasznak, hogy a polgármester a költségvetésre vonatkozólag javaslatot fog előterjeszteni, miután azt a törvényhatósági tanácsnak bemutatta. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem indítványt, hanem javaslatot!) Igen, javaslatot fog előterjeszteni. De ugyan milyen javaslatot! Ö ott mindent elmond és szóval is előterjeszt egy expozét, neki tehát nincs mit javasolni. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A törvényhatósági tanács máskép határozhat!) Az ő indokolásával együtt fogja^ tárgyalni a törvényhatósági tanács a költségvetést és akkor a polgármester megteheti a maga megjegyzéseit. De azon gyakorlat folytatásá376. ülése 1ÙSÙ április 1-én, kedden. 'nak, amely eddig érvényesült, hogy tudniillik a tanács pénzügyi ügyosztálya és ezt követőleg az egész tanács tett javaslatot, s e mellett még felvették a költségvetésbe a törvényhatósági bizottság pénzügyi bizottságának jelentését is, abszolúte nem volna értelme. A polgármesternek arra az álláspontra kell helyezkednie azon hatáskörnél fogva, amelyet biztosít részére a törvényjavaslat konstrukciója, hogy az egész költségvetés az Övé és azt neki kell képviselnie minden irányban és nemcsak akkor kell magáévá tennie, amikor a törvényhatóság megszavazta, hanem neki kell benyújtania egy teljesen átfogó indokolás kíséretében^ amely tájékoztatja az egész főváros közönségét és tájékoztatja az egész külföldet a főváros helyzetéről, adófizető képességéről és fejlődéséről. Ezeket kívántam ennél a szakasznál megjegyezni és megjegyzéseimet ajánlom az igen t. miniszter úr szíves figyelmébe. Különben a szakasz törvénybeiktatása ellen fogok szavazni. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Nincs senki feliratkozva, Elnök: Minthogy senki feliratkozva nincs, kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Miután senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A szociáldemokrata párt indítványával szemben következőkben fejtem ki álláspontomat. (Halljuk! Halljuk! Az indítvány azt célozza, hogy a költségvetést ne szeptember 15-éig, hanem november 15-éig készítse el a főváros. Az 1927 :V. tc.-ben megállapított ez a terminus augusztus 31-e volt, és ezt most 15 nappal megtoldottuk úgy, hogy a költségvetés elkészítését a székesfőváros szeptember 15-éig tartozik eszközölni. Annál is inkább kell ilyen korábbi terminust megállapítani, mert a törvényjavaslat 95. §-a előírja, hogy a székesfőváros a költségvetését a közgyűlés által letárgyalva november 15-éig tartozik a belügyminiszterhez felterjeszteni. Ha már most a t. Ház ezt az indítványt fogadná el, úgy az időből nem futná, és a felügyeleti hatóságnak nem állna elég idő rendelkezésére^ a költégvetéssel behatóan foglalkozni és nem állna módjában a költségvetésre a megfelelő . észrevételeit idejében megtenni. Ezt a kérdést mi behatóan megtárgyaltuk és a szakkörök igénybevételével és meghallgatásával úgy állapodtunk meg, hogy szeptember 15-éig elkészítve a költségvetést, elég idő marad a törvényhatósági tanácsnak és a közgyűlésnek is a költségvetés letárgyalására, úgyhogy a 95. §-ban megállapított terminust a főváros könnyen be fogja tudni tartani, s magának a belügyminiszternek is módjában lesz december 31-éig a költségvetést jóváhagyva a törvényhatóságnak leküldeni. Strausz István igen t. képviselőtársamnak felszólalására megjegyezni kívánom, hogy az autonómiának leglényegesebb joga a költségvetés és a zárszámadás megállapítása. (Strausz István: Ügy van!) Nem lehet tehát ezt a jogot a polgármester kezére adni, az ő egyéni felelősségére bízni. (Strausz István: Ö készíti!) Ö készíti és terjeszti elő, ez benne is van a szakaszban, de ő egymaga nem fogja elkészíteni, s éppen azért vannak a segédhivatalai, hogy a költségvetés elkészítésében segítségére legye' nek. (Strausz István: Alá sem írja !) De mindenesetre beleviheti saját intencióit is a költségvetésbe, sőt kell is, hogy belevigye, mert hiszen