Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

332 Az országgyűlés képviselőházának 3 76. ülése 1930 április 1-én, kedden. szes kiadásoknak milyen százalékát teszik ki a személyi járandóságok. Megállapítottam, hogy 42%-át. Azt hiszem, hogy egyezik a miniszter úr számításával. Annyiban nem egyezik, hogy én később a számolási tényezőket kiegészítettem azokkal a személyi járandóságokkal is, amelyek a dologi kiadások között vannak előirányozva. Ha ezek számbavételével ejtjük meg a számítást, akkor a személyi járandóságok a székesfővárosnál az összes kiadásoknak 56%-át teszik ki. Nehezebb feladat volt megállapítani, hogy a székesfővárosi alkalmazottaknak milyen nagy a létszáma. Kérdezheti tőlem a szakember, hogy költségvetés miképpen teheti nehézzé a bírálóra a létszám megállapítását, hiszen egy helyesen szerkesztett költségvetésnek egy tekintetre kell ezeket az adatokat szolgáltatnia. Igazolom azt, hogy csalódik az, aki így gondolkozik a székesfőváros költségvetéséről. Elsősorban Buday Dezső t. képviselőtársam foglalkozott az általános vitában ezzel a kérdéssel és azt a megállapítást tette, hogy a székesfővárosi alkalmazottak létszáma 36.000. Utána a miniszter úr szólalt fel, s felszólalásában szintén kitért az^ alkalmazottak létszámának megállapítására és ő 39.000-re tette a. székesfővárosi alkalmazottak létszámát. En természetesen más alapon foglalkoztam vele, mert hiszen a költségvetésnek nemcsak az a hibája, hogy nem produkálja egyenesen ezeket az adatokat és emiatt számítani kell, de az is, hogy a számításban tévútra vezet, annyira tekervényes szerkezetű. Mindamellett mondhatom, hogy az én számításom helyes s az én számításom szerint a székesfővárosi alkalmazottak létszáma 41.462. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Az üzemiekkel!) Igen, az üzemiekkel, igen t. miniszter úr. De nekem ezt a számot még rektifikálnom kell, mert a székesfővárosi alkalmazottak létszáma valóban 49.000. Ehhez tudniillik 7400-at .kell még hozzáadnom, mert hozzávetőleges számításom szerint ennyire tehető a nem rendszeres és időleges munkások száma a községi háztartásnál, akiknek a bérére a költségvetésbe 13 millió pengő hitel átalányként vétetett fel. Ehhez szabtam a munkáslétszámot és így jöttem arra az eredményre, hogy a székesfővárosi alkalmazottak létszáma tulajdonképpen 49.000. (Buday Dezső: Konstruált szám!) Valóban a felfogásom érvényesülésére a számításnál a költségvetés lehetőséget enged, ami egyik hibája a székesfőváros költségvetésének. Egyébként részletesebb adatokkal is szolgálhatok az alkalmazottak létszámáról, mert behatóan foglalkoztam vele, többek között megállapítottam, hogy a községi háztartásnál és a kórházi alapnál a tisztviselők száma 8810, altiszteké 4316, állandó munkásoké 5146, ami együtt 18.272. Érdekesek a létszámviszonyok az üzemeknél és a részvénytársaságoknál. Ezeknél az intézméj nyéknél a tisztviselők száma 2413, az altiszteké 1855, a munkásoké 18.922, amelyből magára a Beszkártra 11.970 esik, együtt 23.190. Mindössze tehát 41.462, amely számadat az általam említett nem rendszeres és időleges munlkások hozzászámításával 49.000-re emelkedik. Minden szóra ügyelni kell, t különösen akkor, amikor ilyen komoly munkálatot bírálunk, mint amilyen a székesfőváros költségvetése. Mégis bátran teszem meg azt a megállapításomat, hogy az a költségvetés nem világosságra törekszik, hanem takargatásra. Bevezetésemben szándékosan tettem azt a megállapítást, hogy nem szabad a költségvetésben a költségvetés számadatait átszőni kombinált adatokkal. Ebbe . az elybe ütközik az, hogy 11 és félmillió pengő személyi járandóságot a székesfőváros az egyes ügyágazatoktól átvezet a községi háztartás központi igazgatásához, átvezet még 17 és félmillió pengő dologi kiadást ugyancsak a többi ágazatoktól. Ezek az átvezetések mind azt a célt szolgálják, hogy a központi igazgatásnál szabadabban lehessen gazdálkodni. Lényeges észrevételem a központi igazgatás költségvetésére nézve még az, hogy nem tűnik ki belőle, hogy a központi igazgatásnak tulajdonképpen hány tisztviselője és hány más alkalmazottja van. Nem tűnik ki belőle az, hogy mennyi tulajdonképpen a dologi kiadás, nem tűnik ki belőle, hogy mennyibe kerül az árvaszék, nem tűnik ki belőle, hogy mennyibe kerül a kerületek igazgatása. Elnök: A képviselő úr ibeszédideje lejárt. Strausz István: Szabad kérnem egy negyedórányi meghosszabbítást? Sietni fogok vele. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a lképviselő iirnak a kért meghosszabbítást megadni ? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Strausz István: Hiszen ezekről a témákról hosszasan lehetne bírálni, 'die én főleg azt emelem ki és bizonyítom, hogy a költségvetés nem arra törekszik, hogy a községi háztartásba mindenki belelásson, hanem az ellenkezőre. Mutatja ezt az is, hogy oda nem tartozó adatokat vesz fel, így a különféle intézmények keletkezését és rendeltetését 90 oldalon ismerteti, ugyancsak 34 oldalon ismerteti* a kórházi alapoknál alkalmazott tisztviselőket, állásuk és nevük szerint. A 90 oldal ismertetésből kiemelem különösen azt, hogy az iskoláknál iskolák szerint tagozza, hogy mennyit fogyaszt tüzelőanyagban, gázban, villanyban egy-egy iskola. Ez már csak nem tartozhatik a székesfőváros^ költségvetés keretébe? (Farkas István: De annál jobb, minél részletesebb! — Petrovácz Gyula: Mindenki kér felvilágosítást!) Arra nem lehet felvilágosítást kérni, t. képviselőtársam (Farkas István: Tisztábban látnánk, hová költik el a pénzt!), hogy hány hektó watt villanyt fogyasztott el a Lónyaiuteai elemi vagy más iskola, nem kívánhatja senki, hogy erre vonatkozólag a költségvetés keretében kapjon felvilágosítást. Aki ilyen kérdéseket firtat egy törvényhatósági közgyűlésen, az nem áll hivatása magaslatán. (Farkas István: Itt is kellene firtatni, hogy mibe kerül a fűtés!) Az iskoláknál ezt nem lehet firtatni. (Farkas István: De itt még arról sem adnak számot, hogy a minisztériumok menynyit költenek erre a célra!) Aki érdeklődik az ilyen részletkérdések iránt, igen t. képviselőtársam, az bemegy a Városházára mint városatya és ott megadnak neki minden felvilágosítást a számvevőségnél. Ne ezt "méltóztassék keresni, t. képviselőtársam, hanem azt, amire most utalok, hogy 1230 ideiglenes havidíjas és szerződéses alkalmazottja van a fővárosnak és nem lehet a költségvetésből megállapítani, hogy ezeket tulajdonképpen hol foglalkoztatják. (Farkas István: Ez már baj! Ezt is részletezni kellene!) Azt is tessék bírálat tárgyává tenni, igen t. törvényhatósági bizottsági tag úr, hogy a költségvetésben van két kimutatás a létszámról, az egyik a közigazgatási létszámról, a másik a tanügyi létszámról és a közigazgatási létszámhói ki van hagyva 271 forgalmiadó-ellenőr, 50 tagú forgalmiadóirodaszemélyzet, 521 különböző állású egyén, így például a kegyúri javadalmiaisok, az Állatkertnél, a temetőknél, a Vigadóknál al-