Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

330 Az országgyűlés képviselőházának 3 76. ülése 1930 április 1-én, kedden. emelkedő bérösszeget kap a Póló-Klubtól, jelenleg négyezer pengőt. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A sziget 160 holdat tesz ki és ebből a póló 3 holdat vesz igénybe; 24 pólósnap volt és ebből is 9 őszre esett, tehát olyan időre, amikor a sziget már kevésbé volt frekventálva. (Györki Imre: Egy napi pénztári nyereség sokkal több, a PólóEgyesületnél!) Nem a Margitsziget létesítette ezt a Póló-Klubot, hanem még a Schiffer-féle részvénytársaság, nem illethető tehát a Margitsziget azzal a váddal, hogy ő létesítette volna ezt a klubot, hanem az meg volt és az új alakulás is továbbfejlesztette, illetőleg bérbeadta. Ez nincs ártalmára a szigetnek. (Györki Imre: Gyermekakciókat!) Gyermekakciókat más téren létesít a székesfőváros, itt is meghozza a maga áldozatát. (Györki Imre: A lovaspólók menjenek másfelé és a sziget legyen a gyermekeké!) Miért menjenek máshová, amikor ez a terület alkalmas a pólóra. A gyermekek számára pedig ott van a Népliget, Városliget, Svábhegy? (Györki Imre: Oda menjenek a lovaspólók!) Azok nem mehetnek hegyre, igen t. képviselőtársam. (Györki Imre: Van még Budapesten elég síkterület!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Scitovszky Béla belügyminiszter: A klub szerződés alapján áll, amely ma is érvényben van és azt a Póló-Klub érvényesíti is. A másik kérdés a szegényellátás kérdése volt. Itt is abban a hiszemben voltam, hogy sikerülni fog^ addig, amíg a javaslatból törvény lesz, a kérdést rendezni, sajnos azonban, csak az adatgyűjtésig tudtunk eljutni. Itt is, nehogy változzék a helyzet addig, amíg a törvényjavaslat formájában a kérdés a Ház elé kerül, kénytelen voltam a 72-es törvény idevonatkozó rendelkezéseit a törvényjavaslatba felvenni. Kérem tehát, méltóztassék az előadó úr által beterjesztett pótlásokat elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 73. § eredeti szövege meg nem támadtatyán, azt elfogadottnak jelentem ki. Az előadó úr kétrendbeli pótlási indítványt terjesztett be, indítványozza egy új 3. és egy új 5. bekezdés felvételét. Kérdem a t. Házat, inéltóztatik-e az előadó úr által indítványozott pótlásokat elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a pótlásokat elfogadta. Ennek folytán a 73. § eredeti 3. bekezdés négyes sorszámú lesz. Következik a 74. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 7i. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Csak egy leírási hiba kiigazításáról van szó. Kérem, hogy a 74. § első bekezdésének 2. sorában a «kezelés» szó helyébe ia «kezelése» szó Írassék be. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Temesváry Imre! Temesváry Imre: T. Képviselőház! A 74. §. 3. bekezdéséhez vagyok bátor a következő indítványt beterjeszteni, amely tulajdonképpen stiláris módosítás lenne, amennyiben összefüggésbe hoznánk az utolsó bekezdés utolsó mondatát a fennálló illeték-törvénnyé]. Tisztelettel kérem, hogy a harmadik bekezdés utolsó mondatát teljes egészében hagyjuk ki és helyette a következő szöveg jönne: «Az ilyen kötvények és kamatszelvények illetékmentesek.» Ez vonatkozik azokra a költségkötvényekre, amelyeket a székesfőváros kölcsöneinek fedezésére bocsátanak ki, amelyek óvadékképesekké is válnak. Ezeknek illetékmentességét kívánnám biztosítani. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Feliratkozva nincsen senki. Elnök: Kíván valaki szólni? (Wolff Károly szólásra jelentkezik.) Wolff Károly képviselő urat illeti a szó. Wolff Károly: T. Képviselőház! En csak egy kérdésre szeretnék kitérni. A belügyminiszter úr pótlása tudniillik változtatást jelent az eredeti szöveg intenciójával szemben. Szűkítést jelent, (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem!) amennyiben a kötvények bélyegmentességéről ebben nincsen szó. Azelőtt az volt a törvényben, hogy bélyeg- és illetékmentes», most meg csak «illetékmentessé» akarják ezeket tenni. A pénzügyminiszter úr megszűkítette itt a mentességet. Nem értem, miért. Ez az eredeti szöveggel szemben szűkítést jelent, mert eddig bélyegmentesek is voltak ezek a kötvények, — ez nem jelentéktelen kiadás, — most pedig a szöveg szerint nem lesznek bélyegmentesek. Nem hiszem, hogy ez az intenció. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ez rendben van, mert pénzben és bélyegben lehet leróni az illetéket. Mind a kettő illeték!) Minden pénzügyi törvényünk minden bélyegmentességgel kapcsolatban mindkét szót használja: »bélyeg- és illetékmentes.« (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem használja. Ez a szabatos.) Az eredeti szöveg is ezért használta ezt a szót »bélyeg- és illetékmentes.« (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ez pleonázmus!) Az illetéket is le lehet róni bélyegben, mégis más a bélyegkötelezettség és más az illetékkötelezettség. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ugyanaz.) Nem egészen ugyanaz. Mert például bélyegköteles a beadvány és a mellett van még illeték is s az illetéket is lehet bélyegben leróni. Itt félreértés lehet ebben a íkérdésben. Mert nem egészen egy a kettő pénzügyi terminológia szerint. Bélyegköteles lehet valamely okmány és lehet egyidejűleg illetékmentes. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Kötvény után nincsen bélyeg.) Nem tudom, hogy ebbe a szövegbe miért^ ne lehetne betenni, hogy »illetékmentes.« Inkább legyen egy szóval több

% de ne legyenek félreértések. Ha ugyanaz, miért nem méltóztatik az eredeti szöveget fenntartani? A bélyeg más, mint az illeték. Az illetéket is le lehet róni bélyegben, — ismétlem, — de a bélyegkötelezettség is más és az illetékkötelezettség is más. Ezt leszögezem. E mellett a szöveg mellett illetékmentes lesz a kötvény és mentes lesz az alól az illeték alól is, amelyet esetleg bélyegben lehet leróni, de nem lesz bélyegmentes

; Nem szeretném, ha ebben a tekintetben^ félreértés lenne. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Kötvény után nincs bélyeg. — Temesváry Imre: Sem a kamatszelvény, sem a kötvény után nincsen bélyeg, csak illeték.) Van a kamatszelvény után is bélyeg. Mindenesetre nagyon jó, hogy ezt a kérdést felvetem, hogy ne legyenek ebben a kérdésben félreértések. Nem tudom, hogyha ez ugyanaz, miért nem méltóztatik megtartani ezt a szót, hogy »bélyeg.» Valószínűleg lesz valami hátsó gondolata a pénzügyi kincstárnak, amikor ezt kívánta. Mindig félek az ilyen hátsó gondolatoktól, amiket a pénzügyi szakértők kitalálnak, mert ennek a vége mindig az lesz, hogy a városnak fizetnie kell. En nagyon szeretem a szabatos beszédet, de legyen inkább egy felesleges szó, mint hogy ennek a szabatos beszédnek a székesfőváros közönsége adja meg az árát.