Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-375

Az országgyűlés képviselőházának 875. most említett. Tessék végignézni: azon a szi­geten ma már egyik vendéglő a másik mellett, ecvik kávéház a másik mellett van, nein lehet tehát megtalálni ott azt a csöndet, azt a nyu­galmat, amelyet ott az emberek keresnének. (Peyer Károly: Öt penget kérnek egy kávéért egyes helyeken és erre adómentességet adnak! — Farkas István: A rablás szubvencionálása! — Bródy Ernő: Me<r kell nézni, mi van azzal a szigettel!) Amikor az a főváros egyik leg­el rágább helye, akkor semmi jogcím arra, hoo-v ilyen privilegizált helyzetbe jusson. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Györky Imre: Kérem a belügyminiszter urat, hogy amikor a Margitszigeten ez a hely­zet, akkor ne legyen annyira lojális elődjével szemben, — mert tisztán csak az elődje iránt érzett lojalitás vezetheti a belügyminiszter urat akkor, amikor ezt a módosítást előterjesz­teti, — hogy hozzá méltóztatik járulni ehhez a módosításhoz. Ami pedig a t. előadó úr második módosí­tását illeti, azt sem tudom, miért kellett azt most idehozni. Hiszen az 1872, évi törvénynek vannak még olyan rendelkezései, amelyeket a javaslat ugyancsak nem vesz át és amelyeket idehozni egyáltalában nem szükséges. Az, hogy a főváros szegényeiről fog gondoskodni, ter­mészetes dolog. Tessék azt a szöveget, amelyet az előadó úr most felolvasott, képviselőtársaim­nak és magamnak is rendelkezésre bocsátani, mert ahogy én ismerem azt a törvényszerkesz­tést, amely nálunk szokásos, nagyon félek attól, hogyha tüzetesebben nem nézzük meg az előadó úr által beterjesztett szöveget, a mögött megint valami lappangani fog, amit szeretnék felderí­teni. Láttuk már a törvényjavaslat egyéb ren­delkezéseinél is, hogy azokat olyan burkoltan szövegezték meg, hogy ä burkolt szövegezés le­hetőséget és módot adott arra, hogy még azokat a jogokat is elvonják, amelyeket a törvényben vagy legalább is a bizottsági tárgyalás során a miniszter úr hangoztatott. ^Semmiképpen sem vagyok tehát hajlandó hozzájárulni azokhoz a módosításokhoz, amelyeket az előadó úr be­nyújtott. (Mozgás.) Elnök: Csendet kérek! (Friedrich István: Egy kis zavar van itt, úgy látom! — Farkas István: Tessék visszavonni! — Rothenstein Mór: Az lesz a, legjobb! Emberelje meg magát az előadó úr!) Györki Imre: Most még a magam részéről teljes egészében magamévá teszem azt az ész­revételt, amelyet Farkas István képviselő­társam iménti felszólalásában hangoztatott. Ez a felszólalás arra vonatkozott, hogy a 73. §2. bekezdésében, amely a községi pótadó kive­tését szabályozza, olyan rendelkezés van fel­véve, hogy ugyanazon adóalap és adókulcs szerint egységesen megállapított százalékban kell kivetni a pótadót. Bár a községi pótadó ezen törvényes rendelkezés szerint is az állami adóhoz igazodik, mégis szükségesnek tartom itt, hogy a progresszív adókulcsra vonatkozó­lag bizonyos rendelkezés a törvénybe iktattas­sék. Mert ha nem iktatjuk törvénybe ezt a ren­delkezést, akkor itt olyan igazságtalanság tör­ténhetik megint a szegényebb, a gyengébb te­herviselőképességű néposztályokkal szemben, amelyet a magam felfogásával nem tudok ösz­szeegyeztetni. Éppen azért kérem, méltóztassanak a 73. §-t elvetni, illetőleg lehetőséget adni arra, hogy egy új szövegezés készíttessék és az új szöveg alapján azután mód adassék a Képviselőház tagjainak arra, hogy erről a kérdésről újólag tárgyaljanak. ülése 1980 március 28~án, pénteken. 313 Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladt voltára, tisztelettel kérem beszé­demnek a legközelebbi ülésnapra való halasz­tását. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy Bródy Ernő képviselő úr beszédét a leg­közelebbi ülésnapon mondhassa el 1 ? (Igen!) A Ház az engedélyt megadja. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom. A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Tisztelettel beterjesztem a nyersbőrök, ille­tőleg a csontok kivitele tárgyában 1928. évi jú­lius hó 11-én Genfben kelt nemzetközi megálla­podás életbeléotetésére vonatkozó kétrendbeli jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslatot. Tisztelettel kérem ' a r törvényjavaslat ki­nyomatását, szétosztását és előzetes tárgyalás és jelentéstétel védett a közgazdasági és közle­kedésügyi, valamint a külügyi bizottsághoz való utalását. (Kabók Lajos: Mi van a bér­egyeztetéssel?) ­Elnök: A Ház a törvényjavaslatot kinyo­matja, szétosztatja, s azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a külügyi bizottság­nak. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javas­lom, hogy legközelebbi ülésünket kedden, án­rilis 1-én délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat részletes tárgyalásá­nak folytatása. Szólásra következik Friedrich István kép­viselő úr! Friedrich István: T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk!) Magamévá teszem az elnök úr napirendi indítványát, azt elfogadom, de élni akarok azzal az alkalommal, hogy szóvátegyem a t. Ház előtt azt a tájékozatlanságot, amely­ben valamennyien vagyunk, — ' képviselőház, törvényhozás, közvélemény, sajtó, — a hágai győzelem tekintetében. (Derültség balfelől. — Györki Imre: Hol van már az a győzelem — Peyer Károly: Nem is tudtam, hogy győztünk ott is! — Györki Imre: Visszaeszik a Lloyd­bankettet! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Friedrich István: Nagyon természetes, hogy amikor ilyen nagy horderejű problémákról van szó, az ellenzéknek kötelességei vannak. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ezt az ellenzék érezte és ebben a tekintetben, azt hiszem, az ellenzék viselkedése kifogás alá nem eshetett. Elérkezett azonban az az idő, amikor a mi tü­relmünk-is elfogyott. Mi nem vagyunk eltelve a kormány iránt azzal a vak bizalommal, amely­lyel az igen t. túloldal el van telve. Mi nem tér­hetünk napirendre olyan jelenségek felett, amelyekkel az egész világsajtó, mindenki fog­lalkozik, csak épnen ez a törvényhozás nem. (Ügv van! Űgii van! a bal- és szélsőbaloldalon.) En látok itt hónapok óta egy misztikus obstrukciót; látom, ihogy a Házat mesterségesen foglalkoztatják a fővárosi törvényjavaslattal és azt hiszem, a kormány örül legjobban an­nak, hogy ez a vita most már a negyedik hó­napon át húzódik. (Scitovszky Béla belügymi­niszter: Azt már nem!) A miniszter úr talán 45*

Next

/
Thumbnails
Contents