Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-370
Az országgyűlés képviselőházának BtC hasznos munkálkodással részt nein vesznek, és kizárólag csak egyéni hiúságuk kielégítése céljából, vagy esetleg más előnyök elérhetésének a reményében igyekeztek a bizottsági tagok sorába bekerülni.» Ha ezt el lehet mondani, t. Képviselőház, a törvényhatósági bizottsági tagokra, akkor mennyivel inikább el lehet ezt mondani az országgyűlési képviselőknek egy jelentékeny részére. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi, akik részt veszünk ennek a Háznak munkájában, akik állandóan itt vagyunk ennek a Háznak az ülésein, nagyon jól tudjuk, hogy akármelyik napon, — kivéve a mai napot, amikor egy felekezeti kérdés idecsődítette a képviselők egy jelentékeny részét, — a rendes megszokott kép az, hogy csak 10—12 képviselő jelenlétében tárgyalunk. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a képviselők, akik magas tiszteletdíjat kapnak, nem azért vállalták megbízatásukat, hogy a köz iránti kötelességüknek és vállalt kötelességüknek eleget tegyenek, hanem — mint ahogyan a törvényhatósági bizottsági tagokra vonatkozólag a miniszter úr az indokolásban maga is mondja — azért kívántak a mandátumhoz jutni, hogy egyéni hiúságukat kielégítsék, vagy pedig más előnyök elérhetésének a reményében vállalták eat a mandátumot. Erre is találunk példát. Nagyon sok képviselőt lehetne, t. képviselőtársaim, felsorolni, akiket sohasem látunk itt, ebben a parlamentben, a'kik nem működnek közre ennek a parlamentnek a tanácskozásaiban, akiket soha nem látunk egyetlenegy bizottság ülésén sem, akik azonban annál többet szerepelnek — amint a lapokban is olvassuk — különféle közgazdasági tevékenységekben, különféle ipari, vagy kereskedelmi vállalatok gründolásában ' és azok igazgatóságában, ami mind azt bizonyítja, hogy egyrészt egyéni hiúságok kielégítése céljából, másrészt pedig más előnyök elérhetése céljából vállaltak, el a mandátumukat. Nem kell tovább menni, t. Képviselőház, csak meg kell nézni a kereskedelemügyi miniszter úr által a napokban eldöntött útépítési pályázatot, meg kell nézni, hogy kik kapták meg azokat, és kik fognak részt venni az útépítési niumkálatokban. Ha t. képviselőtársaim megnézik ennek a pályázatnak eredményét, azt nagyon érdekesnek fogják találni, mert azt fogják látni, hogy azoknak a vállalatóiknak, amelyek ezekben a munkákban részesültek, majd; nem mindegyikében a többségi párthoz tartozó egy-egy képviselő foglal helyet, ami nyilvánvalóvá teszi azt, amit a bélügyminiszter úr itt ennek a szakasznak az indokolásában mond, hogy más előnyök elérhetésének a reményében vállalták el a mandátumot. Amikor tehát az egyik oldalon, mint mondottam, magas tiszteletdíjjal ruháztatnák fel a képviselők a másik oldalon pedig teljesen tiszteletbeli állást töltenek be a törvényhatósági bizottsági tagok, akiknek nagyon sokszor még jelentékeny készkiadásaik, munkabérveszteségeik is vannak, amelyekért semmiféle megtérítésben! nem részesülnek, akikkel szemben azonban a belügyminiszter úr mégis szükségesnek tartja a Ikizáró rendelkezést és a mandátumtól, a bizottsági tagságtól való megfosztást: akkor én ezt a rendelkezést teljesen lehetetlennek tartom s ezért kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy az egész 34. §, mint teljesen felesleges, töröltessék s ugyanaz a felfogás, ugyanaz az elv jusson itt is kifejezésre, mint a képviselőválasztásnál és a Képviselőház üléseinél. Ha pedig a belügyminiszter úr szükségesnek tartja ennek a 34. §-nak érvénybeülése 19BÔ március î9-ên, szerdán. ÍO? léptetíését, akkor méltóztassék gondoskodni arról, hogy ugyanez a rendelkezés az országgyűlési képviselőkre vonaitkozólag is törvény b a iktattassék. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A törvényjavaslat szövegét a magam neszéről elfogadom. Helyesnek és üdvösnek tartom, hogy a kötelező részvételt törvény beiktassuk; helyesnek ós üdvösnek tartom azt is, hogy megtorló rendszabályokat léptessünk életbe azok ellen, akik ezen kötelezettségüknek nem felelnek meg. Ugyanakkor azonban, amikor a kötelező részvételről beszélek, szinte magától adódik egy óhaj a lelkemben, hogy valamiképpen keresni kellene annak a módját is, hogy a sajtó képviselőit is kötelezzük arra, hogy a közgyűlésen történtekről hű képet tükröztessenek vissza lapjaik hasábjain. Arra, hogy ennek az óhajnak most kifejezést adok, a tegnapi parlamenti ülésről a 8 Órai Újság és a 8 Órai Újság után a Budapesti Hirlap olyan tudósítást közölt, amely hotmloikegyenest ellenkezett azzal, ami itt az ülésteremben történt. Például az én szájambla /adták, hogy én Usetty Béla képviselő úrra vonatkozó állításaimat visszavontam s a képviselő úrtól bocsánatot kértem. Ez abszolúte nem igaz, ebből egyetlen egy szó sem igaz, úgyhogy a 8 Órai Újság és a Budapesti Hirlap hamisan informálták a közönséget az én felszólalásomról. Ein nemcsak hogy nem vontam vissza állításaimat a tegnapi napon, hanem a mm napon akár nyomban is megismétlem állításaimat s ha azt mondottam tegnap, hogy fenntartással éleik még a képviselő urat illetőleg, ma már abban a helyzetben vagyok, hogy, — miután Wolf Károly, Buday Dezső és Petrovácz Gyula képviselő uraktól felhatalmazást is kaptam erre, — ma már igenis azt a kijelentést teszem, hogy ki is van zárva egyszersmindenkorra, hogy visszavonjam állításaimat, ki is van zárva, hogy bocsánatot kérjek, mert ezek az urak ma felhatalmaztak engem arra, hogy itt, nyilt ülésen jelentsem be, hogy igenis a képviselő úr a keresztlény községi pártból való kilépése alkalmával szembekerült, összeütközött a becsület szempontjából a vállalt 'kötelezettségeivel. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy ez nincs összefüggésben a szőnyegen lévő 34-ik szakasszal. Szíveskedjék a tárgyhoz szólani! Szilágyi Lajos: T. Ház! Amikor tehát a kötelező részvételről beszlólünik a bizottsági tagokra vonatkozólag, önkéntelenül felmerül az ember lelkében jaz az óhaj, hogy viszont: ha kötelező a részvétel és kötelező a működés, akkor meg ne történhessék egy bizottsági taggal a főváros közgyűlésén az, ami tegnap velem történt meg itt a parlamentben, hogy egy újságban valószínűleg valami technikai ügyetlenség folytán, vagy a tördelésnél elkövetett ügyeüenség folytán (Rothenstein Mór: Az lehetetlen!) beszédem megcsonkítva került a nyilvánosság elé, annak csak a bevezetői része adatott közre, úgyhogy annak homlokegyenest ellenkező értelme van. Ezt szükségesnek tartottam kijelenteni, a többit az igen t. előadó intézze el a jelenlévő Wolff Károly ^képviselő úrral (Usetty Béla előadó: írással kell ezt elintézni!) és az épületben tartózkodó Buday Dezső és Petrovácz Gyula képviselő urakkal. (Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Nincs feliratkozva, (Györki Imre: Halljuk az előadót!) Elnök: Feliratkozva senki sem lévén, kér15*