Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-352
76 Az országgyűlés képviselőházának 352. ülése 1930 február 12-én, szerdán. lációm elhalasztását, de egyben az a kérésem is volna az elnök úrhoz és a mélyen t. Képviselőházhoz, hogy a házszabályok 143. §-a alapján pár percnyi nyilatkozattételre méltóztassék engedélyt adni. Elnök: Miután a képviselő urat félreértett szavai valódi értelmének megmagyarázása címén a szó megilleti, a szót neki megadom. Gál Jenő: T. Képviselőház! Amiről én interpellálni kívántam s aminek elhalasztását kérem, az a fővárosi törvénnyel kapcsolatos közúti vasúti megváltás kérdésével áll összeköttetésben. Én átolvastam .a magam beszédét, amelyet ebben a tárgyban mondottam, és mivel azt tartom, hogy a közélet embere elsősorban önmaga kell, hogy önmagának legszigorúbb bírája legyen, (Általános helyeslés.) a nélkül, hogy bárki is engem erre felhívott volna, magamtól úgy éreztem, hogy bizonyos kitételeim félreértésre és félremagyarázásra adhatnak alkalmat s így ezeket meg kell magyaráznom. Azt a kérdést, amelyet taglaltam, a főváros érdekei és jogállása szempontjából tárgyaltam és az volt a célom és ma is az a célom, hogy a főváros részére visszaszerezzek egy olyan vagyont, amely nézetem szerint a fővárost illeti meg. Ennek a kérdésnek közjogi részét kívántam ma tárgyalni; magánjogi részéről a fővárosi törvényjavaslatról mondott beszédemben szóltam. Ebben a beszédemben, amikor bíráltam azokat, akik ebben a kérdésben, különösen a főváros törvényhatósága részéről s képviselőtársaim részéről, különösen a kereszténypárt tagjai részéről a tárgyalásokat folytatták, megengedem, olyan kitételeket használtam, amelyek egyrészt az érzékenysée-et is bánthatják, másrészt pedig az én szándékomtól teljesen távol állottak. Amikor a beszéd hevében bírálatot mondtam, akkor egyrészt ezek felett az urak felett, másrészt pedig azok felett a városi tisztviselők felett, akik ott tárgyaltak, valamint a Közúti Vasútnak s az abból kisarjadt Novának vezető egyéniségei s azok üzleti gesztiója felett súlyos és erős^ kritikát gyakoroltam. Ennek objektív értékét és azt, hogy a szerződésmagyarázat szempontjából az első betűtől az utolsóig igazam van, a legteljesebb mértékben fenntartom, mégis azért, hogy itt félreértés ne lehessen, el kell hogy ismerjem, hogy mindezek az urak a maguk egyéni tisztessége és korrektsége szempontjából semmiféle kifogás alá nem vonhatók. Mivel pedig úgy érzem, hogy a beszédnek akkori elmondása, az a hevület, amely akkor rajtam erőt vett és a kérdés átérzése némiképpen a kifejezéseknek szubtilis megvilágításában esetleg nem a legteljesebben megfelelő kijelentéseket tartalmazott, a magam elhatározásából, hangsúlyozva újra, hogy senki engem erre fel nem szólított, kötelességemnek tartom a Ház színe előtt ezt a rektifikáló kijelentést megtenni. (Helyeslés. — Jánossy Gábor: Nagyon helyes, férfias!) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az interpelláló képviselő úrnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határozott. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs.) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki s az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 5 óra 15 perckor.) Hitelesítették Szabó Zoltán s. k. Konkoly Thege Kálmán s. naplóbiráló-bizoti sági tagok. k.
