Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-352

Az országgyűlés képviselőházának 352 székesfővárosi üzemeknél akkor, amikor a szé­kesfőváros kórházaiban patkányok rágják ki a holttesteket, amikor a székesfőváros kórházai­ban a szülőnők részére nincs hely, amikor a spó­rolást és a takarékosságot parancsolják rá állí­tóleg felülről a székesfővárosra, amikor a szi­tuáció az, hogy a legelemibb kiadások fedezésére a székesfővárosnál nincs pénz. Viszont a t. ve­zérigazgató uraknak olyan mammutfizetéseket adnak, hogy az amerikai hatalmas trösztök ve­zérigazgatói is megirigyelhetnék ezeket a fize­téseket. (Zaj. — Dobási Halász Móric közbeszól.) Méltóztassék megengedni, hogv Dabasi Ha­lász t. képviselőtársamnak azt mondjam, hogy ha lehet felelősségre vonni a székesfőváros ta­nácsát és felelős valamiért a székesfőváros ta­nácsa, epéért felelős: annak a tanácsnak ezeket a rettenetes fizetéseket elnéznie nem lett volna szabad, tudomásunkra kellett volna hoznia ne­künk, szabad és meg nem vesztegetett polgárok­nak, hogy emberek, vigyázzatok, Folkusházy 136.000 pengőt visz el egy esztendőben a köz­kasszából. Sem a polgármester, sem a tanács ennek a kötelességének eleget nem tett és el­nézte, hogy a székesfőváros egy üzeme majdnem háromszor annyi fizetést adott vezérigazgatójá­nak, mint amennyi fizetést a székesfőváros DOI­gármestere kap. T. Képviselőház! Ezek azok a pontok, me­lyeket nekünk tisztáznunk kellett akkor, amikor Wolff Károly t. képviselő úr feláll ebben a Kép­viselőházban és azt mondja, hogy a visszaélések ellen fogjunk össze. En kijelentem, hogy az egész székesfőváros életében nagyobb visszaélés nincs, mint a nyomorúságok esztendeiben ezek a fizetések. (Ügy van! balfelöl.) Ezekért a fize­tésekért csak azok viselhetik a felelősséget, akik a székesfővárosnál a többséget alkotják, mert nem tételezhetem fel Sipőcz polgármester úrról és nem tételezhetem fel a Beszkárt igazgatóiról, hogy meg merték volna szavazni ezeket a fizeté­seket a nélkül, hogy a város vezető tényezőinek tudomására ne hozták volna azokat. (Petrovácz Gyula: Pártkonferencián történt! — Bródy Ernő: Soha sem volt nártközi konferencia ebben a kérdésben! — Gál Jenő: Fizetéseket pártközi konferencián? Nem volt példa erre!) Hogy ezek a dolgok mégis megtörténhettek, — ne méltóz­tassék rossznéven venni — ezekben a nagy fize­tésekben és a székesfővárosnál a Beszkárt vi­szonylataiban a kormánynak is van felel őssés;e. Mert hiszen a kormány kiküldötte Jakabffy miniszteri osztálytanácsos urat, hogy vizsgálja meg a Beszkárt ügyeit és a kereskedelemügyi minisztériumnak egyik miniszteri tanácsosa, Darányi miniszteri tanácsos úr bent ül a Beszkárt igazgatóságában. Hát ezeknek az urak­nak nem tűnt fel, hoery az ő miniszterük egy negyedrész annyi fizetést sem kan, mint a Beszkárt vezérigazgatója? Nem tűnt fel ezeknek az uraknak és Darányi miniszteri tanácsos úr­nak, hogy a Beszkárt vezérigazgatója több fize­tést kap, mint Magyarország kormányzója és háromszor annyit, mint Magvarország minisz­terelnöke? Volt módja a-kormánynak tehát ezek­ről a kérdésekről tudomást szerezni. Es erre mi történt? Az. hogy mivel a kormány helyzetét erősíti a városházán a községi kereszténypárt, amely pártra egyedül _ támaszkodbatik a kor­mány, mert hiszen tudja, hogy a Kozma-pártra sok támaszkodni valója nincsen, tehát ezzel a kereszténvnakttal, ."'ondolta elintézni a másra dolgát (Gál -Tenő: Ez a keresztény nemzeti alap io-nzolása,!? Ez a keresztény főváros! — Jánnssy Gáhor: Ott a közírvűlés! Ott az a.utonómia! Tes­sékintézkedni! — BródvErnő: Halljuk! Halljuk! KtfPVTSTCLOHÁZT NAPLÓS XXV. ülése 1930 február 12-én, szerdán. 35 — Szilágyi Lajos: Két hónap alatt rendbe lehet hozni!) T. Képviselőház! Most azt kérdezem, mi tör­tént itt és miért volt szükség arra, hogy kilenc esztendő alatt imcmár ez a harmadik törvény­javaslat, amely a székesfőváros ügyével foglal­kozik? Miért volt szükség erre? Azért, mert an­nak a rendszernek következtében, amelyet nem­csak mi ismerünk, hanem ismer a választókö­zönség is, a jelenlegi két párt részére a kormány képtelen a községi választások alkalmával egy többséget létrehozni. Hiába volt a régi rendszer és hiába voltak a kinevezett tagok, a kormányzatnak ezen a rend­szeren a városházán meg kell buknia, (Zaj. — Bródy Ernő: Halliuk! Halljuk!) mert a kis­iparosok (Zaj. — Elnök csenget.)^ az autótaxi­üzlet óta teljes mértékben kiábrándulva álla­nak a jelenlegi többségi rendszerrel szemben (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ennélfogva a többséget valami módon mégis biztosítani kellett. Ahhoz, hogy a többség biz­tosítva legyen, a székesfővárosnál háromféle lehetőség van. Az egyik az úgynevezett örökös tagoknak rendszere, (Bródy Ernő: Ügy van, 32!) a másik az érdekeltségek, a harmadik a ke­rületi beosztás kérdése. (Állandó zaj. — Hall­juk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Dabasi Halász Móric: Nehéz ezt csendben hallgatni. — Zaj.) Kérem, képviselő urak, szíveskedjenek csend­ben maradni, mert kénytelen leszek a képviselő urakat névszerint megnevezni és rendreutasí­tani. Fábián Béla: Tehát három korrektúrát hasz­nál a kormány a választóközönséggel szemben. A kormány állandóan demokráciáról szaval, de amikor tényleg valami demokratikus beren­dezkedést kellene csinálnia, akkor mindig a legantidemokratikusabban valósítja azt meg. Hogyan védi meg a kormány ezt a rezsimet, amelyet így, azt hiszem, szemléltetően és vala­mennyi székesfővárosi polgár részéről egészen áttetszőleg lefestettem? (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Megvédi először azzal, hogy kinevez 32 örökös tagot. (Petrovácz Gyula: Dehogy nevez ki, szó sincs kinevezésről! — Zaj.) T. képviselőtársam, önöknek ajándékoz, ennek a rezsimnek ajándékozza. Annak a re­zsimnek ajándékozza, amely ezeket a vissza­éléseket csinálja. A közgyűlés fog közülök meg­választani huszonkettőt. (Petrovácz Gyula: Nem tudom, milyen visszaélésekről beszél?) Az autótaxi ügyről. (Petrovácz Gyula: Nem tudok semmi visszaélésről! — Zaj.) Hogy az autótaxi­nál nem volt visszaélés, azt még a t. képviselő­társam sem mondhatja. (Petrovácz Gyula: En nem tudok egyről sem! — Zaj.) A képviselőtes­tület fog megválasztani ebből a 32 örököstag­ból 22-őt azért, hogy ezek az örököstagok kor­rektúra legyenek a választók akaratával szem­ben, akik majd ez ellen a rezsim ellen szavaz­nának. Másodszor ott van a kerületi beosztás. Remek demokrácia, ahol, ha valaki Budán az I. kerületben lakik, annak szavazata négyszer annyit ér, mintha a Józsefvárosban lakik. Bu­dán 900 szavazó választ meg egy bizottsági ta­got, a Józsefvárosban 3200. Ha tehát valaki át­költözik a Józsefvárosból Budára, az néfvsze­res értékű polgár lesz. Ha valaki Budáról át­költözik a Józsefvárosba az devalválódik, az egy negyedrész értékű polgár lesz. (Petrovácz Gyula: Es aki Sárvárról átköltözik Tompára?) T. képviselő úr, Önök állítólag a demokrácia alapján állanak... (Wolff Károly: Nem állí­tólag! — Bródy Ernő: Ez nem demokrácia. — 6

Next

/
Thumbnails
Contents