Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-364

Az országgyűlés képviselőházának 36 úr indítványát teszem fel szavazásra. (Felkiáltások: Nem jól van! — F. Szabó Géza: A kérdés feltevéséihez kérek szót!) A képviselő urat, aki a kérdés feltevéséhez óhajt hozzászólni, a szó megilleti. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Neki miért adják meg a szólásjogot? — Zaj.) Csendet kérek, tessék meghallgatni iá képviselő urat! F. Szabó Géza: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés az, hogy amire szavazunk, arra a szavazás en bloc történük. Ez így ment át a köztadatba. A t. elnök úr is úgy tette fel a kérdést, hogy az eredeti szöveg egészét szembeállította az összes többi javaslattal. Mivel pedig a Ház az eredeti szöveget fogadta el, véleményem szerint az egész szakasz már életben van. (Ügy van! Ügy van a jobboldalon. — Fábián Béla: Miért kapott a képviselő úr felszólalásra engedélyt? Miért neon kaptam én! — Szilágyi Lajos: Igaza van! Miért kapott engedélyt?) Elnök: Azért, mert ő a házszabályok értelmében a kérdés feltevéséhez kért szót. (Fábián Béla: Szavazás közben! Szavazás közben nem lehet felszólalni, azt mondotta az elnök úr! — Zaj.) Csendet kérek! F. Szabó Géza: A kérdés feltevéséhez kértem szót. (Fábián Béla: En is ahhoz kértem szót! — Szilágyi Lajos: Igaza van! TTgy van! — Bródy Ernő közbeszól. — Felkiáltások jobbfelől: Hallójuk az elnök urat! — Nagy zaj bal felől.) Elnök: Csendet kérek! (Fábián Béla: Érvénytelen a szavazás!) Fábián képviselő urat rendreutasítom. (Bródy Ernő ismét közbeszól.) Bródy képviselő urat is rendreutasítom. (Szilágyi Lajos: Képviselő és képviselő között nincs különbség!) Szilágyi képviselő urat rendreutasítom. {Folytonos zaj. — Szilágyi Lajos: Mindenki egyforma! Nincs különbség képviselő és képviselő között! Nem lehet kétféle mértékkel mérni!) Szilágyi képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Szavazás közben nem lehet a házszabályokhoz szót kérni, a képviselő úr a kérdés feltevéséhez kért szót. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobb- és a baloldalon.) Méltóztassék a hászabályokat elolvasni. Tessék folytatni a beszédet. F. Szabó Géza: T. Ház! Itt van tehát most a tényállás. Mi abban a tudatban szavaztunk, hogy az egész szakaszra szavaztunk, és most az a meglepetés ér bennünket, hogy az egyes bekezdések újra szavazás alá tétetnek. Kérem a t. elnök urat, hogy ezt a kérdést méltóztassék tisztázni, vájjon az első alikalommal csak az 1. bekezdésre vagy az egész szakaszra szavaztunk-e? (Fábián Béla: Ügy van!) En abban a meggyőződésben vagyok, hogy az egész szakaszra szavaztunk. Ezt voltam bátor kérdésképpen az elnök úrhoz intézni. (Zaj a Ház minden oldalán. — Felkiáltások: Halljuk az elnököt!) Elnök: Képviselő úr, én feltettem a kérdést, méltóztatik-e ahhoz hozzájárulni, hogy bekezdésenként tegyem fel szavazásra a kérdést. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Ehhez a Ház hozájárult. A második kérdésem azután az volt, méltóztatnak-e hozáj árulni ahhoz, hogy az eredetit az összes többivel szembeállítsam az 1. bekezdésnél. Erre a Ház bölcsesége 38 szavazttal 22 ellenében az eredeti szöveget fogadta el, mire az összes többi indítványok elestek. (Ügy van! balfelől.) A képviselő úrnak a 2. és 3. bekezdésnél a kérdés feltevéséhez megadtam a szót, mert ehhez a házszabályok értelmében joga van. Fábián képviselő úrnak pedig, aki jogászember, a házszabályokat ismernie kell, különösen tudnia 4. ülése 1930 március 7-én, pénteken. 407 kell, hogy szavazás közben nem lehet semmiféle címen szót kérni. (Üpy van! jobbfelől.) F. Szabó Géza: T. Ház! Most tehát a tényállás az elnök úr felvilágosítása után az, hogy az 1. bekezdést eredeti szövegben, vagyis a közigazgatási bizottság által előterjesztett szövegben elfogadtuk, a többi elvetésével. Mivel az 1. bekezdésben van benne az elvi jelentőségű kérdés, s mivel ehhez az elvi jelentőségű kérdéshez fűződik a többi kérdés egész tömege, (Ügy van! balfelől) tisztelettel bejelentem, hogy a Háznak e döntése alapján én Erdélyi Aladár t. képviselőtársamniial egyetértésben a további bekezdésekre vonatkozó indítványomat visszavonom, (Helyeslés a jobb- és a. baloldalon.) Elnök: T. Ház! Ezen indítvány visszavonás következtében iigv fo^om szavazásra feltenni a kérdést, hogy először az eredeti szöveggel szembeállítom az összes többi indítványokat. (Helyeslés balfelől.) Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnának elfogadni, a 2. és 3. bekezdésre Halász Móric és Csák Károly képviselő urak indítványát teszem fel szavazásra. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Az 1. bekezdésre! — Fábián Béla: Szót kérek!) Fábián képviselő úr milyen címen kíván szólani? (Fábián Béla: A kérdés feltevéséhez!) A képviselő urat a szó megilleti. Fábián Béla: T. Ház! Az elnök úr az előbb arra hivatkozott, hogy én jogász vagyok és nekem ismernem kell a házszabályokat. Az elnök úrnak kell elsősorban ismernie a házszabályokat. (Felkiáltások a jobboldalon: Ismeri jól!) A Képviselőház házszabályai értelmében szavazás alkalmával az összes jelenlévő képviselőknek szavazniok kell, tehát egyetlenegy kénviselő sem vonhatja ki magát a szavazás alól, s amennyiben a jelenlévő képviselők egy része nem szavazna, abban az esetben a szavazás^érvénytelen. (Bródyi Ernő: Ügy van!) T. Képviselőház! Bejelentem, hogy az egész szavazás, amely lefolyt, érvénytelen és nem lehet itt tovább szavaztatni, mert szociáldemokrata képviselőtársaim szavazás alkalmával nem szavaztak, hanem ülve maradtak. Tehát az egész szavazás érvénytelen. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Érvénytelen! (Elénk ellenmondások a jobb- és a baloldalon és a középen.) . Ezért arra kérem a t. elnök urat... (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! (Folytonos zaj.) Csendet kérek! Fábián képviselő urat illeti a szó. (Bródy Ernő közbeszól.) Bródy képviselő urat kérem, méltóztassék szót engedni Fábián képviselő úrnak. Fábián Béla: T. Képviselőház! A házszabályok teljes világosan intézkednek ebben a kérdésben, olyan világosan, hogy e fölött még vita sem lehet, (Bródy Ernő: Ügy van! Érvénytelen!) — itt vannak a házszabályok a kezemben — s meg vagyok győződve arról, hogy .a vonatkozó paragrafus alapján az elnök úrnak is az a meggyőződése, hogy tévedés történvén, a szavazás érvénytelen. Kérem tehát, méltóztassék az egész szavazást érvénytelennek nyilvánítani és megismételtetni. (Bródy Ernő: Helyes!) Elnök: A miniszter úr kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Teljes objektivitással kívánom ezt a kérdést tárgyalni. Magam részéről a kérdés feltevésének a lényegét abban látom, hogy 'a kérdéseket a házszabályok értelmében úgy kell feltenni, hogy minden indítványra mindenki igennel és nemmel szavazhasson. Most a feltett kérdésre az a helyzet állott elő, hogy az első bekezdéssel szemben tétetett fel a kérdés az összes ibeadott módo-