Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-364

390 Áz országgyűlés képviselőházának í Azt elfogadom, hogy a 'kereskedelmi és ipar­kamarának legyen képviselete, de e téren a munkásság számára kívánnék reparációt ta­lálni. Ha figyelem azt, hogy mikép adódik a képviselet: a kereskedelmi kamara számára van 2, a Gyosz. számára 2, az iparkamara számára 2 mandátum, akkor vizsgálni kívánom lékos arányokat. Az iparosok választótömegei­nek 5*5%-kai a kézműves iparosokból rekru­tálódik, a szakmunkások számaránya 15"9%. Ilyen módon az iparosság 21'4% választóval ren­delkezik a törvényhatóság egészében. Ezzel szemben az Önálló kereskedők 4*3%-ot képviselnek, a kereskedelmi alkalmazottak 0'6 százalékot, együtt 4'9'%-ot. Itt kívánok legalább is valamennyire ezeknek a szakmunkásoknak megbecsülést biztosítani, amikor arra kérem a miniszter urat, méltóztassék a javaslatban a Gyosz.-nak biztosított két mandátumot odaadni az iparosoknak, mert ebben az esetben átmeneti­leg, legalább átvitt értelemben azt képzelhetném, hogy az ipari szakmunkások számára is biztosí­tottunk két mandátumot. Ilyen módon a hat mandátum nem úgy oszlana meg, hogy a Gyosz. kettőt, az iparosok kettőt, a kereskedők kettőt kapnának, hanem úgy, ahogy ez megfelel a vá­lasztók százalékos arányának, hogy tehát az ipa­rosok képviseletének négy mandátumot, a keres­kedők képviseletének pedig két mandátumot biz­tosítanánk. A magánig részéről azt az elgondolást, hogy a törvényhatósági bizottság válassza meg a külön­böző érdekképviseletek által már megválasztásra felkínált listából a bizottsági tagokat, annál in­kább megfelelőnek tartom, mert hiszen ez nem áll precedens nélkül: a székestfőváros törvény­hatósági bizottsága választja meg az adófelszó­lamlási bizottsági tagokat, mégpedig akként, hogy a mezőgazdasági kamara prezentál egy listát, és prezentál az ügyvédi kamara egy lis­tát, de nem ők választják meg a maguk kikül­dötteit, hanem a törvényhatósági bizottság vá­lasztja meg a prezentált listákból az adófelszó­lamlási bizottság tagjait. Ebből világosan lát­szik, hogy nem áll egyedül ez az intézkedés, mert ez az intézkedés már meg van honosítva, ezidő­szerint is a törvényhatóság életében. Mindezeket összefoglalva, helyesnek tartom a javaslatnak azt az álláspontját, hogy a kérdést akként kívánja rendezni, hogy az érdekképvise­leti tagokat, az érdekképviselet választmányából, vagy igazgatótanácsából a törvényhatósági bi­zottság választja meg. Már az a körülmény maga, hogy a szakasszal szemben 12 különféle módosítás és indítvány van beterjesztve, mu­tatja, hogy igen szétágaznak a felfogások ebben a kérdésben. Azt hiszem, hogy a leghelyesebb megoldás az, ahogyan a javaslat az imént emlí­tett módon intézkedik, így tehát a magam részé­ről a törvényjavaslat bizottsági szövegezésében előterjesztett szakaszának változatlan szövege mellett foglalok állást. (Helyeslés.) Elnök: T. Képviselőház! Amint a gyorsírói jegyzetekből utólag megállapítom, Peyer Ká­roly képviselő úr beszédében a kormányfőtaná­csosokkal kapcsolatban sértő kifejezést hasz­nált. Ezért a képviselő urat rendreutasítom. (Peyer Károly: Féltem, hogy ezt megtakarí­tom! — Zaj.) Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Várnai Dániel! Várnai Dániel: T. Ház! A részletes vita so­rán — legalább is tudtommal — nem volt szokás, hogy az előttünk felszólalt képviselőtársainkkal vitatkozzunk, de engedelmet kérek arra, hogy mindjárt erre térjek ki és Buday i képviseíő­h. ülése 1930 március 7-én, pénteken. társunknak egy megjegyzéséből induljak ki mondanivalóim során. Buday képviselőtársam nem tartja helyes­nek, — ebben egyet értünk — hogy a Gyosz. mint érdekképviselet helyet kapjon a törvény­<hatósági bizottságban és ezt azzal indokolja, hogy: hol vannak a Gyosz-nak választótömegei? Nagyon helyes a kérdés feltevése, de ugyanez a kérdés hasonló joggal szemben áll az orvosi kamarával, az ügyvédi kamarával és mindazokkal, akiknek a törvényjavaslatnak ez a 18. szakasza érdekképviseleteit akar biztosítani a törvényhatósági bizottságban. Hol van a válasz­tók tömege a Vitézi Rendnél? Zárjel között meg­jegyezve, ugyanolyan jogon, ahogy a Vitézi Rend érdekképviseletet követelhet magának a törvényhatósági bizottságban, követelhet magá­nak érdékképviseletet, teszem fel, a Máltai Lo­vagrend is. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Jánossy Gábor: Be kell venni! — Kabók Lajos: Hát a rokkantakat nem?) Ezeknek az érdekképviseleti testületeknek nincs külön választói tömege, ellenben vannak választói, akik gyakorolhatják választó jogukat a törvényhatósági bizottsági tagok megválasztá­sánál, és ha mint külön érdekképviselet és mint külön választók gyakorolják választójogukat, már akkor itt is egy pluralitás jelentkezik, amit lehetőleg elimlnálni kell ebből a javaslatból. (Buday Dezső: Egy címen csak!) Csak kiindulni akarok Buday t. képviselő­társam megjegyzéséből, hogy jellemezzem, il­letve érzékeltessem azt a zavart, azt a megzava­rodottságot, amely különösen ebben a szakasz­ban mutatkozik, hogy mennyire nem egyenletes és különösen mennyire nem demokratikus en­nek az egész javaslatnaik elgondolása. Ezzel a szakasszal kapcsolatban három kü­lönböző felfogás is jelentkezik és mind a három felfogás külön szakasz-szövegezésekben nyilat­kozik meg. Van egy, amely az eredeti javaslat 18. §-ában van megnyilatkoztatva, van egy má­sik, amelyet Szabó Géza t. képviselőtársam ter­jesztett elő tegnap, van egy, a Petrovácz Gyula képviselőtársunké és vele kapcsolatban az egész keresztény gazdasági párté. Mind a három kü­lön felfogást képvisel, mind a három különböző módon szeretné ezt a kérdést megoldani. Ezekkel tervszerűen szembenáll, mint az autonómikus álláspont legtisztább képviselete, Farkas István kénviselőtársunk indítványa, amely az egész szakaszt törölni kívánja és a szabad választás útján javasolja a törvényhatósági bizottság ösz­szeállitását. T. Képviselőház! Petrovácz Gyula képviselő­társam javaslata, amely egyben az előadó, ille­tőleg a bizottság javaslata is, mint bizonyos lelkiismeretfurdalás nyilatkozik meg, mert elfo­gadja ugyan az érdekképviseletek küldötteit a törvényhatósági bizottságban, de ezeket nem az érdekképviseletek által, hanem a közgyűlés által szeretné megválasztatni. Elfogadja az érdekkép­viseletektől a jelölteket, de nem fogadja el a delegáltakat % Ali az, hogy a legtisztább és a leg­helyesebb álláspontot pártunk indítványa képvi­seli, amely szerint törölni kell ezt az egész sza­kaszt és el kell fogadni azt az álláspontot, hogy a törvényhatósági bizottság a választók szabad akaratából minden érdekképviseleti kompliká­ció nélkül választassák meg. Szerény megjegyzésemmel ezt a javaslatot kívánom pártolni, illetőleg támogatni, ameny­nyiben, ha méltóztatnak átnézni az előterjesz­tett indítványokat, megállapíthatja a t. Ház, hogy nekünk alternatív javaslataink vannak. Arra az esetre, ha — ami előrelátható is — nem fogadja el a Ház a mi törlési javaslatunkat,

Next

/
Thumbnails
Contents