Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-363
362 Az országgyűlés képviselőházának 363. ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. már csak azért is, hogy méltóztassanak látni : hogyan néz ki az a kijelentés, hogy ezren és ezren ülnek a magyar börtönökben. (Györki Imre: Soha senki nem mondta! Ilyet nem mondott senki! — Esztergályos János: Tizenhatan ülnek a börtönben! — Gr. Bethlen István miniszterelnök: Akkor miért beszélnek százakról és ezrekről? — Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az emigránsok! — Peidl Gyula: Megírtuk és megmondtuk, hogy tizenhatan! — Zaj.) Olvastam a sajtóban a tudósítást, amely a főváros közgyűlésének egyik ünneprontó incidensével kapcsolatban hangzott el. (Propper Sándor: Vállaljuk érte a felelősséget!) Ott ezrekről volt szó és itt is t. képviselőtársam százakról beszélt. En most megmondom, hogy hol vannak az ezrek, a tízezrek, (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Azoknál, akik kegyelmet kaptak, mert a kommunista bűncselekmények miatt eddig az előző hét amnesztia folytán 30.972-en kaptak kegyelmet. (Felkiáltások a jobboldalon: Nahát! — Györki Imre: Lehetetlen ! Telefonszám! De ennyi esetben megszüntették az eljárást, mért nem volt bűncselekmény ! Ne méltóztassék egy országot félrevezetni, miniszter úr! — Élénk ellenmondások a jobboldalon. — Györki Imre: Vagyunk néhányan, akik ismerjük az anyagot! Bűncselekmény hiányában szüntették meg az eljárásokat! — Zaj. — Elnök csenget. — Simon András: Az amnesztiarendeletek folytán szüntették megl — Györki Imre: Kétségbeejtő, hogy miniszteri székiből ilyeneket mondanak! — Folytonos zaj. — Elnök csenget.) T. képviselőtársam, semmiféle joga önnek nincsen, hogy az én szavaimat kétségbevonja, (Györki Imre: De igen! Ha ilyeneket méltóztatik mondani, akkor van!) sem akkor, ha itt vagyok, sem akkor, ha kívül vagyok a Házon. En tapasztaltam azt, hogy önök könnyen mondanak számokat, mert önök nincsenek felelős állásban. En felelős állásban vagyok és felelősségem tudatában bárhol a világon megismétlem azt, amit itt mondtam. (Györki Imre: Bosszul van informálva!) Nem vagyok rosszul informálva, t. képviselőtársam, mert nem vagyok az az ember, akit rosszul lehetne informálni. (Taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) A t. képviselőtársam azt mondta, hogy megszüntették az; eljárásokat "ezekben az ügyekben. (Esztergályos János: Telefonszámot mondott a miniszter úr! — Zaj.) Vannak ügyek, amelyek megszün tettettek, de nem harmincezer ügy, hanem hatvanezernél több ügy volt, amelyet az ügyészség külön adminisztratív úton szüntetett meg. (Peidl Gyula: Hát mennyi kommunista volt ebben az országban? Mindenki az volt? Mindenki kommunista volt?) E közbeszólásra csak azt mondom: de internis non judicat praetor. Az én igazságszolgáltatásom nem tud az önök veséjéből olyan kivonatot venni, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Szóval, még a vesénket is szeretné kivenni!) amely vesekivonat alapján tisztán és világosan állana az a kép, amely erre a kérdésre megadná a választ. (Várnai Dániel: Halljuk a házszámokat!) T. képviselőtársam, lehet, hogy önnek csak házszám az a sok meegkegyelmezés és csak az a palotaszám, ahányan — húszan vagy huszonötén — mint a kommunizmus vezérei, mint volt jelentékeny személyek tartózkodnak a külföldön. Nekem azonban ez a kicsi ezernyi házszám és az annak juttatott kegyelem többet ér, mintha az a nagy bűnösök közül egynek-kettőnek adatnék meg. (Taps a jobb- és a baloldalon és a középen. — Farkas István: Engedjék haza őket!) Amikor a nagyszámú kegyelmezés megtörtént, akkor mindenkinek kegyelem adatott, akinek csak valamelyes vezetőszerepe nem volt a kommunistalázádás során, vagy aki a lázadás során főbenjáró bűnt el nem követett. (Malasits Géza: Vagy belépett az egységespártba: az is kegyelmet kapott! — Zaj és felkiáltások jobbfelől: Ugyan! Ugyan!) Elnök: Malasits képviselő urat rendreutasítom. Tessék csendben maradni! (Peyer Károly: Csizmadia Sándor, aki népbiztos volt, szintén belépett és megbocsátottak neki azonnal. — Zaj.) Kérem, képviselő urak, a baloldal egyik képviselője kárt napirend előtti felszólalásra engedélyt: iazt megkapta s kívánta, hogy a kormány részéről válas^ adassék. Ez megtörténik, lojális tehát, hogy méltóztassanak ezt a választ csendben meghallgatni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Most nézzük meg, hányan ülnek kommunista bűncselekményekért még a börtönökben? Legyen szabad felolvasnom azoknak névsorát, akik az elkövetett cselekményeikért még börtönben ülnek és cselekményeiket is előadnom. (Halljuk! jobbfelől.) Nem kell ezzel a t. Házat órákig fárasztanom, mert csupán tizennégy személyről van szó, és pedig: Hollós Elemér mint politikai megbízott tizenöt egyén nevét feltüntető jegyzéket juttatott Szamuelli Tibor kezébe, amelynek alapján a 15 sértettet kivégezték. (Zajos felkiáltások a jobb- és baloldalon: Nahát! — Egy hang a középen: Amnesztiát neki!? — Györki Imre: Egy képviselőtársunk 53-at gyilkoltatott meg, mégis itt ülhet!) Elnök: Györki Imre képviselő urat rendreutasítom. (Györki Imre: Ötvenhármat! — Felkiáltások a jobboldalon: Ki azf — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Héjjas Iván! — Györki Imre: Ötvenhármat gyilkoltatott meg, mégis itt ülhet! — Propper Sándor: Ötvenhármat gyilkoltatott meg és vitézzé avatták. — Nagy zaj.) Györki Imre és Propper Sándor képviselő urakat rendreutasítom. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: 1920. évi május hó 15. napja óta ül. Következik a második, Grünblatt Boris, mint a Cserni-féle terroralakulat tagja. Egy katonatiszt kivégzésénél volt jelen és több ellenforradalmárt súlyosan megkínzott. A Batthyánypalotában folytatta tevékenységét. Gyilkosság bűntette és egyéb bűncselekmények miatt kiszabott büntetése tizenöt évi fegyház. (Egy hang középen: Ezt a Népszavában le fogják közölni?) Silberman Sándor vezetője volt annak a csoportosulásnak, amelynek a polgárság fegyveres megtámadása volt a célja, rablásokat követett el és Harc községet feldúlással fenyegetve, kényszerítette az összes ingóságok beszolgáltatására. Lázadás és egyéb bűncselekmények egész sorozata miatt kiszabott tizenkét évi fegyházbüntetését csak 1924. év óta tölti. (Propper Sándor: Milyen bíróság szabta ki? Gyorsított tanács, fe/lebezés nélkül!) Nagyon jókor méltóztatott közbeszólni, mert akkor kénytelen vagyok hozzátenni, hogy aki iránt külön méltóztatik érdeklődni, az előzetesen csalásért, sikkasztásért és csavargásért mar büntetve volt, mindenesetre tehát olyan egyén, aki felől érdemes volt érdeklődni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Borbély-Maczky Emil: A magyar képviselőházban ilyen csirkefogókat védenek! — Farkas István: Nem tartozott mihozzánk! — Zaj.) T, Ház! En nem találok ezeknek az adatok-