Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-363

362 Az országgyűlés képviselőházának 363. ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. már csak azért is, hogy méltóztassanak látni : hogyan néz ki az a kijelentés, hogy ezren és ezren ülnek a magyar börtönökben. (Györki Imre: Soha senki nem mondta! Ilyet nem mon­dott senki! — Esztergályos János: Tizenhatan ülnek a börtönben! — Gr. Bethlen István mi­niszterelnök: Akkor miért beszélnek százakról és ezrekről? — Nagy zaj és felkiáltások a szélső­baloldalon: Az emigránsok! — Peidl Gyula: Megírtuk és megmondtuk, hogy tizenhatan! — Zaj.) Olvastam a sajtóban a tudósítást, amely a főváros közgyűlésének egyik ünneprontó inci­densével kapcsolatban hangzott el. (Propper Sándor: Vállaljuk érte a felelősséget!) Ott ez­rekről volt szó és itt is t. képviselőtársam szá­zakról beszélt. En most megmondom, hogy hol vannak az ezrek, a tízezrek, (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Azoknál, akik kegyelmet kaptak, mert a kommunista bűncselekmények miatt ed­dig az előző hét amnesztia folytán 30.972-en kap­tak kegyelmet. (Felkiáltások a jobboldalon: Nahát! — Györki Imre: Lehetetlen ! Telefon­szám! De ennyi esetben megszüntették az eljárást, mért nem volt bűncselekmény ! Ne méltóztassék egy országot félrevezetni, miniszter úr! — Élénk ellenmondások a jobboldalon. — Györki Imre: Vagyunk néhányan, akik ismerjük az anyagot! Bűncselekmény hiányában szüntették meg az eljárásokat! — Zaj. — Elnök csenget. — Simon András: Az amnesztiarendeletek folytán szün­tették megl — Györki Imre: Kétségbeejtő, hogy miniszteri székiből ilyeneket mondanak! — Foly­tonos zaj. — Elnök csenget.) T. képviselőtársam, semmiféle joga önnek nincsen, hogy az én szavaimat kétségbevonja, (Györki Imre: De igen! Ha ilyeneket méltózta­tik mondani, akkor van!) sem akkor, ha itt va­gyok, sem akkor, ha kívül vagyok a Házon. En tapasztaltam azt, hogy önök könnyen monda­nak számokat, mert önök nincsenek felelős ál­lásban. En felelős állásban vagyok és felelős­ségem tudatában bárhol a világon megismétlem azt, amit itt mondtam. (Györki Imre: Bosszul van informálva!) Nem vagyok rosszul infor­málva, t. képviselőtársam, mert nem vagyok az az ember, akit rosszul lehetne informálni. (Taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) A t. képviselőtársam azt mondta, hogy meg­szüntették az; eljárásokat "ezekben az ügyekben. (Esztergályos János: Telefonszámot mondott a miniszter úr! — Zaj.) Vannak ügyek, amelyek megszün tettettek, de nem harmincezer ügy, ha­nem hatvanezernél több ügy volt, amelyet az ügyészség külön adminisztratív úton szüntetett meg. (Peidl Gyula: Hát mennyi kommunista volt ebben az országban? Mindenki az volt? Mindenki kommunista volt?) E közbeszólásra csak azt mondom: de internis non judicat prae­tor. Az én igazságszolgáltatásom nem tud az önök veséjéből olyan kivonatot venni, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Szóval, még a vesén­ket is szeretné kivenni!) amely vesekivonat alapján tisztán és világosan állana az a kép, amely erre a kérdésre megadná a választ. (Várnai Dániel: Halljuk a házszámokat!) T. képviselőtársam, lehet, hogy önnek csak ház­szám az a sok meegkegyelmezés és csak az a palotaszám, ahányan — húszan vagy huszon­ötén — mint a kommunizmus vezérei, mint volt jelentékeny személyek tartózkodnak a külföl­dön. Nekem azonban ez a kicsi ezernyi házszám és az annak juttatott kegyelem többet ér, mintha az a nagy bűnösök közül egynek-kettőnek adat­nék meg. (Taps a jobb- és a baloldalon és a középen. — Farkas István: Engedjék haza őket!) Amikor a nagyszámú kegyelmezés megtörtént, akkor mindenkinek kegyelem adatott, akinek csak valamelyes vezetőszerepe nem volt a kom­munistalázádás során, vagy aki a lázadás so­rán főbenjáró bűnt el nem követett. (Malasits Géza: Vagy belépett az egységespártba: az is kegyelmet kapott! — Zaj és felkiáltások jobb­felől: Ugyan! Ugyan!) Elnök: Malasits képviselő urat rendreutasí­tom. Tessék csendben maradni! (Peyer Károly: Csizmadia Sándor, aki népbiztos volt, szintén belépett és megbocsátottak neki azonnal. — Zaj.) Kérem, képviselő urak, a baloldal egyik képviselője kárt napirend előtti felszólalásra engedélyt: iazt megkapta s kívánta, hogy a kor­mány részéről válas^ adassék. Ez megtörténik, lojális tehát, hogy méltóztassanak ezt a választ csendben meghallgatni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Most nézzük meg, hányan ülnek kommunista bűncse­lekményekért még a börtönökben? Legyen sza­bad felolvasnom azoknak névsorát, akik az el­követett cselekményeikért még börtönben ülnek és cselekményeiket is előadnom. (Halljuk! jobb­felől.) Nem kell ezzel a t. Házat órákig fárasz­tanom, mert csupán tizennégy személyről van szó, és pedig: Hollós Elemér mint politikai megbízott tizenöt egyén nevét feltüntető jegyzéket jutta­tott Szamuelli Tibor kezébe, amelynek alapján a 15 sértettet kivégezték. (Zajos felkiáltások a jobb- és baloldalon: Nahát! — Egy hang a kö­zépen: Amnesztiát neki!? — Györki Imre: Egy képviselőtársunk 53-at gyilkoltatott meg, mégis itt ülhet!) Elnök: Györki Imre képviselő urat rendre­utasítom. (Györki Imre: Ötvenhármat! — Fel­kiáltások a jobboldalon: Ki azf — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Héjjas Iván! — Györki Imre: Ötvenhármat gyilkoltatott meg, mégis itt ülhet! — Propper Sándor: Ötvenhármat gyilkol­tatott meg és vitézzé avatták. — Nagy zaj.) Györki Imre és Propper Sándor képviselő urakat rendreutasítom. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: 1920. évi május hó 15. napja óta ül. Következik a második, Grünblatt Boris, mint a Cserni-féle terroralakulat tagja. Egy katona­tiszt kivégzésénél volt jelen és több ellenforra­dalmárt súlyosan megkínzott. A Batthyány­palotában folytatta tevékenységét. Gyilkosság bűntette és egyéb bűncselekmények miatt ki­szabott büntetése tizenöt évi fegyház. (Egy hang középen: Ezt a Népszavában le fogják közölni?) Silberman Sándor vezetője volt annak a csoportosulásnak, amelynek a polgárság fegy­veres megtámadása volt a célja, rablásokat kö­vetett el és Harc községet feldúlással fenye­getve, kényszerítette az összes ingóságok be­szolgáltatására. Lázadás és egyéb bűncselekmé­nyek egész sorozata miatt kiszabott tizenkét évi fegyházbüntetését csak 1924. év óta tölti. (Prop­per Sándor: Milyen bíróság szabta ki? Gyorsí­tott tanács, fe/lebezés nélkül!) Nagyon jókor méltóztatott közbeszólni, mert akkor kénytelen vagyok hozzátenni, hogy aki iránt külön mél­tóztatik érdeklődni, az előzetesen csalásért, sik­kasztásért és csavargásért mar büntetve volt, mindenesetre tehát olyan egyén, aki felől érde­mes volt érdeklődni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Borbély-Maczky Emil: A magyar képviselőházban ilyen csirke­fogókat védenek! — Farkas István: Nem tar­tozott mihozzánk! — Zaj.) T, Ház! En nem találok ezeknek az adatok-

Next

/
Thumbnails
Contents