Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-363
Az országgyűlés képviselőházának 363. ülése 1930. évi március hó 6-án, csütörtökön, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Propper Sándor és Bródy Ernő napirendelötti felszólalása az amnesztiarendelet ügyében. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter válasza. — Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak a 17. §-hoz : Kabók Lajos, Kéthly Annája 18 §-hoz : Szilágyi Lajus, Csák Károly, Farkas István, Bródy Ernő, F. Szabó Géza, Petrováez Gyula, Baracs Marcell. — A napirend megállapításához felszólalt Propper Sándor, Farkas István, F. Szabó Géza, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Bethlen István, Scitovszky Béla, Wekerle Sándor, Zsitvay libor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző úr, az elle nük felszólalókat pedig Pakots József jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Herrmann Miksa képviselő úr levelét, melyben egészségének helyreállítása céljából nyolcheti szabadságidő, valamint gróf Zichy János képviselő úr levelét, melyben fontos családi ügyeinek elintézése végett ötheti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni! (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Jelentem a t. Háznak, hogy Veszprém vármegye tiszti főügyésze megkeresést intézett hozzám, amelyben a Jókai-Ihász Miklós képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó és a Képviselőházhoz folyó évi február hó 7-én felterjesztett iratoknak elintézetlenül való visszaküldését kéri, miután a -kihágás miatt folyamatba tett eljárás (beszüntetése következtében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló megkeresés tárgytalanná vált. Minthogy Jókai-Ihász Miklós képviselő úrnak ezt a mentelmi ügyét a mentelmi bizottság már letárgyalta s idevonatkozó jelentése a tárgyalásra kész ügyek között szerepel, az iratokat saját hatáskörömben közvetlenül küldtem viszsza Veszprém vármegye tiszti főügyészének. Méltóztatnak bejelentésemet tudomásul venni? (Igen!) A Ház a bejelentést tudomásul veszi, A házszabályok 166. §-a értelmében bemutatom a t. Háznak a függőben lévő indítványok és interpellációk jegyzékét. A (bejelentést a Ház tudomásul veszi. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXV. Bejelentem a t. Háznak, hogy Propper Sándor és Bródy Ernő képviselő urak az amnesztiarendelet tárgyában napirend előtti felszólalásra kértek tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő uraknak megadtam is így sorrend szerint Propper Sándor képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőházi (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédidőm egy negyedórával meghosszabbíttassék. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik megadni a kért meghosszabbítást? (Igen!) A Ház megadja a képviselő úrnak a negyedórai meghosszabbítást. Méltóztassék beszédét megkezdeni. Propper Sándor: T. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy ennél az igen fontos kérdésnél az igazságügyminiszter úr nincs vagy nem lehet jelen, de lojálisán tudomásul veszem azt az értesülést, hogy a kérdés iránt érdeklődik és szükség esetén még a mai napon választ fog adni a imi felszólalásunkra. A probléma, amelyről beszélni akarok, olyan súlyos, a sérelem, amely rajtunk és az igazságon esett, olyan mélyreható, hogy szükségét éreztük annak, hogy a kérdést soron kívül a Képviselőház előtt szóvátegyük. Méltóztassék megengedni, hogy a dolog előzményeiről néhány szót szóljak. Az ellenforradalom az indulás idején abba a roppant hibába esett, hogy történelmi idők nagy kozmikus erejű eseményeiért csoportokat és egyéneket tett felelőssé. Köztudomású dolog, hogy az ellenforradalom felülkerekedése után véres üldözés indult politikai, gazdasági és szellemi téren. Ennek az üldözésnek arányai részben meghaladták, részben legalább is elérték a hasonló történelmi események arányait és ennek az üldözésnek természetszerűen igen súlyos következményei voltak. Megsínylették az üldözöttek, de megsínylette maga az ország is, és én merem állítani, hogy jobb belátás esetén az ország ma minden tekintetben sokkal előbbre volna; egészen más lehetne az ország helyzete akkor, ha ez az ellenforradalmi r tobzódás nem lett volna olyan hosszadalmas és széleskörű. 54
