Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-362

Az országgyűlés képviselőházának 362. gunk jutni. (Peyer Károly közbeszól. — Zaj a szélsőbaloldalon.) EinÖk: Peyer képviselő urat másodszor utasítom rendre és kérem, méltóztassék csendben maradni, mert különben kénytelen leszek erélyesebb rendszabályokat alkalmazni. Scitovszky Béla belügyminiszter: Nekünk, akik ezen az alapon állunk, természetesen meg- ' győződésszerű kötelességünk ennek az alapnak » teljes védelmét törvényeinkben biztosítani. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Terrorral meggyőzni! — Felkiáltások a jobboldalon: Hol van az a terror?) Képviselőtársam terrorról beszél velem szemben. Nem nyilatkozom képviselőtársam és a szoeiáldemokratapárt terrorjáról! (Peyer Károly: De halljuk! Csak nyilatkozzon! Ne burkoltan beszéljen! Ha van valami, jöjjön ki vele! Ne ilyen homályosan! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Tessék nyíltan odaállani!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. (Peyer Károly: Beszéljen csak nyíltan! Nem kell burkoltan gyanúsítani! — Jánossy Gábor: Hagyjuk beszélni a miniszter urat! — Zaj a jobboldalon, a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek minden oldalon képviselő urak. (Halljuk! Halljuk!) Scitovszky Béla belügyminiszter: Az, amit a képviselő úr állít, hogy ezen az oldalon terror van, még nem bizonyíték, csak állítás. (Peyer Károly: De adatokat sorolhatok fel!) Képviselőtársaim szoktak egyes adatokat felsorolni és ezekből általánosítani. Eleget debattáltam ez ellen a rendszer ellen. (Esztergályos ; János: Kúriai ítéletek vannak! Azok bizonyítanak!) de képviselőtársaim az argumentumok előtt nem méltóztatnak meghajolni. Ugyanezt az eljárást követték a múltban és követik a jövőben is. Ezt a magam részéről tudomásul vettem. Volt idő a vita során, amikor azt méltóztattak mondani, hogy a politikai részt hagyjuk meg úgy, amint az a régi törvényben volt. Ez ugyanaz, semmi változás nincs, csak jobban van megalkotva. (Élénk ellenmondások a balés a szélsőbaloldalon! —- Felkiáltások: A szelvények! — Jánossy Gábor; Ugyanaz, csak javított kiadásban!) A szelvény is érvényben van képviselőtársam. A vita során azt kívánták, hogy a politikai részt hagyjam ki ebből a törvényjavaslatból. Most pedig éppen az ellen méltóztatnak a leghevesebben küzdeni, amely a mai törvényeinkben és a végrehajtási utasításainkban bennfoglaltatik. Ezt a konzekvenciát méltóztassanak az önök felfogásával összeegyeztetni, nem pedig velem a küzdelmet felvenni. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebben a törvényjavaslatban iavult a helyzet. (Peyer Károly ismételten közbeszól.) Elnök: Peyer Károly képviselő urat nem fogom többé kérni és figyelmeztetni, hofv maradjon csendben, de ha kőzbeszólásait folytatja, kénytelen leszek az elnökkel szemben tanúsított állandó engedetlensége miatt indítványozni, hopv a t. Ház a mentelmi bizottság elé utasítsa. (Élénk helyeslés a jobboldalon. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek képviselő urak

; (Peyer Károly: És erre azt mondják, hogy én terrorizálok!) Scitovszky Béla belügyminiszter: Igen terrorizálna talán a képviselő úr, ha tudna, de mi nem hagyjuk magunkat. Mármost a mai rendszer mellett... (Várnai Dániel: Majd elalszunk!) — szép álmokat kívánok a képviselő úrnak — ... amely jelenleg érvényben van, 22 kerület van s 22.000 ajánlás kellene. Az országgyűlési l KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXV. ülése 1930 február 28-án, pénteken. 353 választások során az ajánlások minimális öszszege 15.000. Három kerület van és egy kerületben minimálisan 5000 szükséges. E törvényjavaslat szerint 14.000. Mindegvik kategória közül ez tehát a legelőnyösebb, ha méltóztattak volna, ezt az összes kategóriával összehasonlítani. En abszolúte nem látom az argumentumok erősségét avval az argumentummal szemben, hogy méltóztattak kívánni a mai állapot fenntartását és kifogásolni a mostani tervezetet, amely pedig jobb a múlt állapotnál. Nem állítom, — mert hiszen egy emberi intézkedés sem ideális — hogy az aláírás megkövetelésénél nem éppen olyan tág tere van a visszaéléseknek, mintha semmiféle kikötést, nem tenne az ember. Itt csak egy mód volna lehetséges, amelyet, azt hiszem, Buday Dezső igen t. képviselőtársam proponált, hogy az aláírásokat hitelesíttetni kellene, de viszont így ezer embert és ha többet méltóztatnak aláiratni, az elöljáróságnál a választóknak még nagyobb tömegét kellene mozgósítani. Ne méltóztassék egy pillanatig sem abban a hitben lenni, hogy itt nem volnának lehetségesek a visszaélések. Csak arra utalok, hogy a legkönnyebben lehetetlenné volna téve esetleg nagyobb tömegek felvonulása az elöljáróságokhoz, mert lenne mód arra, hogy terrorisztiküs eszközökkel megijesszék a választókat. (Peyer Károly: Most már csak nevetnem szabad és nem közbeszólnom.) Már előfordult, t. képviselőtársam. Mi nem felejtünk, mert gondolkozunk a dolgok felett. Példáink voltak arra, hogy a viszszaélések lehetősége épúgy fennforog ennél a rendszernél, mint más rendszernél. Egy egyszerűbb módot kellett tehát választani. Meg lehet egy pár intézkedéssel a visszaéléseket nehezíteni, amelyekre Petrovácz Gyula t. képviselőtársam is utalt már, hogy esetleg a végrehajtási utasításba más szigorításokat is fel tudunk venni, hogy a lehetőségig kizárjuk ezzel a rendszerrel való visszaélést. (Helyeslés a jobboldalon és a közelien.) Ezt teljes mértékben nem fogjuk tudni, mert az emberi furfang minden törvénynél erősebb, mert hiszen csak egy rendelkezést kell kiadni, már az első nap százan vannak, akik nem azon törik a fejüket, hogy hogyan kell ezt a rendelkezést betartani, hanem talán ezren vannak, akik azon gondolkoznak, hogyan kell azt kijátszani. Mindenesetre módot és alkalmat kell találnunk arra, hogy meglehetősen szigorítsuk rendelkezéseinket és nem riadok vissza attól, hogy a legsúlyosabb fogházbüntetéssel sújtsuk azokat, akik evvel^ a joggal a kellő tájékoztatás, a közhírrététel és a szigorú büntetések ellenére is visszaélnének. Ezek a legsúlyosabb büntetésben fognak részesülni. Ezekután nem kívánok azokkal a többi igen hervatag argumentumokkal foglalkozni, amelyek ennél a kérdésnél felhozattak. A magam részéről ezekben kívántam tárgyilagosan, adatokkal alátámasztva külföldi példákkal is kimutatni^ azt, hogy mennyire szükséges ezekben a kérdésekben éppen a polgári társadalom szempontjából a szervezett szociáldemokratizmussal szemben ezeket a jogokat törvényileg megvédeni és biztosítani. Ebben leli magyarázatát a,z is, hogy kötelezővé kívánjuk tenni a szavazást az általános, egyenlő és titkos választójog érvénybeléptetésével. (Zaj. — Elnök csenget.) Aki foglalkozott ezzel az üggyel, az tudja, hogy a polgári társadalomnak első fegyvere, amellyel próbálkozott az általános, egyenlő és titkos választójogot a szociáldemokratizmus szervezetével szemben kiparírozni, az volt, hogy kötelezővé igyekeztek tenni mindenütt a szavazást és ennek legnagyobb ellenségeként éppen a szociáldemokratizmus jelentkezett, érezvén, 53