Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-351

Az országgyűlés képviselőházának 35 i. T. Ház! A harmadik rész ötödik fejezetében, j mint ahogy mondottam, az üzemekről történik gondoskodás és ezek között vannak azok a paragrafusok, amelyek például az üzemek szabályzatairól, az üzemek igazgatásairól, az üzemvezetők és egyéb üzemi alkalmazottak felett való rendelkezésről szólnak. Nagyon félek attól, mint ahogy már egy és más kérdéssel kapcsolatban ezt felvetettem, hogy a kormánynak meglesz a joga a fővárosi üzemekben intézkedni, rendelkezni. A 88. §-ban az üzemek szabályzatairól van szó, amelyben a következők foglaltatnak (olvassa): «Az egyes üzemek, vagy a rokoncélú és hasonló természetű üzemek egy-egy csoportjának szervezetét, igazgatását, kezelését, felügyeletét, ellenőrzését, átalakítását és megszűntetését — amennyiben törvény nem rendelkezik — a polgármester javaslatára törvényhatósági bizottság üzemi szabályzatban állapítja meg. Az üzemi szabályzat érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. Az üzemi szabályzatot csak a belügyminiszter jóváhagyásával lehet megváltoztatni.» Tehát a kormány egyik tagjának olyan mélyreható beavatkozási jogát, sőt legmesszebbmenő vétó jogát jelenti ez a bekezdés, hogy az üzemekben például a belügyminiszter úr nélkül ilyen üzemi szabályzatot elkészíteni egyáltalában nem is lehet. Mit jelent ez? Azt jelenti, ha a kormánynak valamely üzem nem tetszik, talán egyik üzem nem pariroz kellő módon, avagy pedig valamely üzemben nem tudja a maga akartát érvényesíteni, egyszerűen azt az üzemet meg is szüntetheti, mert ez a törvényjavaslat a belügyminiszter részére ezt a jogot megadja. Teljesen jogosult tehát UZ cl feltevés, amelyet en következtetek, hogy itt a kormányt nem jószándék vezérelheti, hogy a kormány nem azért akar a fővárosi üzemekbe bevonulni, hogy a fővárosi üzemek üzemvitelét javítsa, jobbá tegye, nem célja a kormánynak, hogy a főváros közlekedését, világításszolgáltatását, avagy vízellátását javítsa, nem célja a kormánynak, hogy a szociálpolitika terén jobb, elfogadhatóbb állapotokat teremtsen, hanem egyszerűen azt akarja, amit akar a vármegyei törvény révén: a maga abszolút hatalmát kiterjeszteni nemcsak a vármedvékre, nemcsak a főváros közigazgatására, a főváros üzemeire is, úgyhogy az történjék az egész országban, amit a kormányzat akar, s a kormányzat nélkül sehol semminek se legyen szabad történnie. Wolff Károly képviselő úr felszólalásában azt mondotta, hogy a szociáldemokraták megostromolják a városházát és hogy a szociáldemokraták ott megteszik kötelességüket, elevenek, fürgék s ezzel az elevenséggel, fürgeséggel és kötelességteljesítéssel szembenáll a polgárság tunyasága. Egyrészt ezt mondotta másrészt azt hogy ő keresztény városházát akar s hogy a keresztény városháza megtartásáért elszántan fog küzdeni. Akkor, amidőn egyrészt ezt a kijelentését hallottuk, másrészt az előbb említett kijelentést, hogy tudniillik a szociáldemokraták megteszik kötelességüket, akkor én csak azt a konzekvenciát vonhatom le, hogy ez a megállapítás reánknézve igenis, biztató, ez reánknézve azt jelenti, hogy tisztában vannak azzal a hatalmas feltörő erővel, amely a fővárosban, de szerte az egész országban a szociáldemokrácia részéről mutatkozik. Ez ellen hiába emelnek gátakat, ez ellen hiába készítenek törvényeket, törvényjavaslatokat; a szociáldemokrácia igazsága ezeket a gátakat le fogja dönteni és ha most időlegesen tudnak is bizonyos törvényekkel gátakat emelni, ezek a gátak később elpusztulnak. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXV. ülése 1930 február 11-én, kedden. 25 Minthogy ebben a törvényjavaslatban megállapításom szerint olyan rendelkezések vannak, amelyeket az előbb mondottak alapján a legjogosabban kifogásolhatok, a törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Kozma JenŐ! Elnök: A képviselő úr nincs itt. Töröltetik! Ki következik? Gubicza Ferenc jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Tekintettel az idő előrehaladottságára, tisztelettel kérem, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: A Ház az engedélyt megadja. A képviselő úr tehát a holnapi ülésen mondhatja el beszédét. Az idő előrehaladottsága miatt a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket holnap délelőtt tíz órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Jelentem a t. Háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni! (Gál Jenő: Nagyjából. — Derültség.) Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): «Steuer György — a népjóléti és munkaügyi miniszterhez — a trachomabetegség terjedése és annak meggátlása tárgyában (szóval); Kun Béla — a népjóléti és munkaügyi, valamint a pénzügyminiszternez ~ a kórházi ápolási díjak és gyógyszerköltségek fedezéshez való állami hozzájárulás nagyarányú megvonása miatt, az errevonatkozó rendeletek azonnali visszavonása védett (szóval); Pakots József — a belügyminiszterhez — a Filmipari Alap működéséről (szóval); Hegymegi Kiss Pál — az összkormányhoz — az árvák elveszett vagyona miatt (szóval); Esztergályos János — a kereskedelemügyi miniszterhez — a Máv. tarifaemelése tárgyában (szóval); Farkas István — a földmívelésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági munkások keresetnélkülisége tárgyában (szóval); Peyer Károly — az összkormányhoz — a munkanélküliségről és a munkahiány esetére szóló biztosítás bevezetéséről (szóval); Kabók Lajos — a népjóléti miniszterhez — a 8 órás munkanap törvényes bevezetése, mint a munkanélküliség csökkentésének egyik eszköze tárgyában (szóval); Esztergályos János — az összkormányhoz — ia vidéki munkanélküliség tárgyában (szóval); Kéthly Anna — az összkormányhoz — a szellemi munkások munkanélkülisége tárgyában (szóval); Peyer Károly — a pénzügyminiszterhez — a kormány pénzügyi politikájáról (szóval); Várnai Dániel — a kereskedelemügyi miniszterhez — az ipari koncentrációról (szóval); Györki Imre — a népjóléti miniszterhez —a betegek táppénzének leszállításáról (szóval); Kabók Lajos — az Összkormányhoz • — a munkanélküliek azonnali készpénzsegélyéről (házbérsegély) (szóval) ; Malasits Géza — az összkormányhoz — a 4