Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-362
Az országgyűlés képviselőházának 362. nyomatta rá a szavazólapra, azután összehajtották, és titkosan szavazott az illető. (Petrovácz Gyula: Kérjenek fegyelmit az ellen, aki ezt csinálta!) Kérem, ez egy hivatalos kormánypárti szavazólap. így szavaztak Salgótarjánban. Békéscsabán a nevek mellett ki volt minden hely sötéten satírozva, oda már semmiféle nevet beírni egyáltalában nem lehetett. Ez sem új találmány, nem magyar találmány, a lengyel slachtiesok találták fel annakidején, amikor az osztrák-magyar monarchia megvolt, hogy a maguk hatalmát így biztosítsák. Ne védjék önök a polgári társadalmat tőlünk, mert a polgári társadalom nem fél tőlünk. Bebizonyította, hogy nem fél tőlünk; a fővárosi választásokon a főváros polgársága velünk együtt ment egy közös listán; egy demokratikus blokkal indultunk el a választásba és hogy a polgárság mennyire helyesen értékelte ezt az elhatározásunkat, bizonyítja az, hogy ia főváros lakosságának többége iszavazott reánk. (Bródy Ernő: Ügy van!) Hát, ki ellen védi a miniszter úr a polgári tarsadalmiat, amikor a választók többsége nem kér ebből a védelemből? Elnök ( cseng et): Kérem a képviselő urat, méltóztassék közeledni a tárgyalás alatt lévő szakaszhoz. Peyer Károly: Hogy a főváros többsége nem kér ebből a védelemből, azt megmutatta a Budapestkörnyéki választásokon. De egy csomó vidéki városiban is együtt ment a szociáldemokratapárt a polgári haladó pártokkal. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tehát egyáltalában nincs szükség erre a mesterséges védelemre. Erre az akadályversenyre szükségük van azoknak a pártoknak, amelyeknek érdekében ez a törvény készült. Az ő érdekükben kellett egy olyan mesterséges kerületi beosztást csinálni, amely megteremti a burkolt pluralitást; az ő érdekükben kellett törvényibe iktatni egy olyan kerületi beosztást, amely lehetővé teszi, hogy az egyik helyen hat-hétszáz ember választhat egy bizottsági tagot, a másik helyen 4000—4500 választó választhat egy bizottsági tagot. Ez tehát az általános és egyenlő választójognak teljes kigúnyolása, olyan mérvű kigúnyolása, mintha azt mondanák, hogy: «Budán minden választópolgárnak adunk három szavazatot, de a Fereneárosban minden polgárnak csak egy szavazatot.» S ez . aztán kiegészül akkor, amikor itt az ajánlással, az akadályverseny egyik formájával újból találkozunk, amikor azt kívánja a miniszter úr törvénybe iktatni, hogy ezer ajánló kell egy lajstrom benyújtásához. Emlékszem rá: még a háború előtti időben is egy ízben képviselőjelölt voltam, amikor osak annak volt szavazati joga, aki húsz aranykorona egyenes adót fizetett és csak nagyon kevés olyan munkás volt, aki adót fizetett. Kaptam ebben a kerületben tíz ajánlót, tíz kisiparost, akik benyújtották az ajánlást ésez a tíz ajánló elegendő volt ahhoz, hogy én a választásban részt vehessek. Természetesen alig kaptam több szavazatot; azt hiszem, hogy tizenkettőt kaptam összesen a sok száz szavazó közül. Nem is ez volt a cél, hanem azt, hogy olyan helyeken, ahol soha sem lehetett gyűlést tartani, a választás alkalmával megismertessük a mi programmunkat a néppel. Békeidőben, tehát, amikor talán nagyobb súlyt helyeztek a képviselőválasztásra, mint ma, tíz ajánló elegendő volt. Nem volttehát más cél, minthogy legyen valaki, aki ajánl valakit és szinte igazolja, hogy az, akire a szavazás történik, egy élő, nem pedig fiktív személy, arra lehet szavazni, az tényleg meg is választható. En elvből minden olyan korlátozásnak ellene vagyok, amely a választásra vonatkozik, éppen ülése 1930 február 23-án, pénteken. 341 azért állást foglaltam a kijelölésnél is a kijelölő választmány rendszere ellen, mert ez sem más, mint a választásoknak korlátozása. Ezt a rendszert a Habsburg-monarchiától vették át, amely azért tartotta fenn ezt a rendszert, hogy ezen keresztül befolyást gyakoroljon a dinasztia a közigazgatásra. De most már nincs Habsburgmonarchia. Az urak átveszik azt a hatalmat, amelyet a Habsburg-monarchia gyakorolt, ugyanolyan elnyomatásban akarják részesíteni a magyar népet ezeken a törvényes rendelkezéseken keresztül. Ugyanebből az elvi álláspontból a leghatározottabban kifogásolom azt, hogy ezer ajánló kelljen egy kerülethez. Ezt csak azért állították be, — és itt tessék egészen nyíltan, tisztán szint vallani — mert feltételezik azt, hogy lesznek egyes pártok, amelyek ezekben a kerületekben az ezer ajánlást nem fogják tudni összehozni, s ezáltal lehetővé válik, hogy két párt megossza maga között a mandátumokat^ Ez egy feltevés. A jelöléseknél ne tessék minket félteni. A mi jelöléseink olyan precízek voltak minden egyes alkalommal, hogy azokhoz nekünk nem kellett semmiféle nagy hivatali apparátus. Mi az egyesületeinkben s a lapunkban közreadtunk egy felhívást, megjelöltük, hogy mely helyeken, mely pártszervezetekben lehet a választási ajánlási ívet aláírni. (Petrovácz Gyula: Nem «lehet», hanem «kell».) Azt csak önöknél kell. Erre majd még fogok felelni. Tízszer annyi ember írta alá, mint amennyi szükséges lett volna. Ami azt illeti, hogy «kell», hát beszéljünk egyszer erről is tisztán és világosan. (Zaj. — Elnök csenget.) Önök folyton azt akarják a közvéleménnyel elhitetni, hogy «kell», hogy van egy bizonyos terror. (Petrovácz Gyula: De mekkora van!) Ezzel szemben bátor leszek egypár gyakorlati eredményt bemutatni annak illusztrálására, hogy ez a közvélemény mérgezés mennyiben helytálló. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Peyer Károly: Tisztelettel kérek 10 percnyi meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a 10 percnyi meghoszszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghoszszabbítást megadta. ". Peyer Károly: Rámutatok arra, hogy ez nem helytálló, hogy nálunk nem szükséges semmiféle erőszak kifejtése. Ez kitűnik abból is, hogy például a Társadalombiztosító pénztári választásoknál, amelyekre mindig méltóztatott hivatkozni, hogy a tömegek mennyire'az önök háta mögött állanak, mi titkos szavazással, annak ellenére, hogy az egész hivatali apparátus az önök kezében van, a biztosítottak szavazatainak 75%-át kaptuk meg. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De továbbmegyek. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél, ahol tehát a polgári osztályhoz tartozók is vannak, tisztviselők, .akiket önök a polgári osztályhoz tartozandónak könyvelnek el, ott is megkaptuk a szavazatok 75%-át. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sőt mindezekre rátetéz az, hogy a művezetőknél, akiket mindig mint a munkáltatók bizalmi embereit tüntetnek fel, a szavazatok 80% -át kapták meg azok a lajstromok, amelyeken a mi embereink voltai; jelölve. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobb felől.) Salgótarjánt már ötször kiléptették a szociáldemokratapártból. En azt hiszem, egyáltalán sokkal többen léptek már ki a szociáldemokratapártból, mint ahány lakos van Magyarországon.