Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-359

Az országgyűlés képviselőházának 359. mányt is a törvényhatósági bizottság az ará- j nyos választás szerint választja meg. Mert igaz az, hogy megvan a lehetősége annak, hogy a törvényhatósági bizottság beválasszon az igazolóválasztmányba ellenzéki bizottsági tagokat is, ez azonban akkor mindig csak egy kegy szolgáltatása lesz a többségi párt, vagy a többségi pártok részéről és nem jog. Már pedig itt a törvényben jogot kell biztosítani arra, hogy az ellenzék is képviselethez jusson az igazolóválasztmányban. A legelemibb követelmény az, hogy egy olyan testületben, vagy bizottságban, amelyben ítéleteket hoznak, minden árnyalat képviselethez jusson. Még a rendes bírói gyakorlatnál is megállapítható az, hogyha egyébhez nem is, de ahhoz mindenesetre joga van a vádlottnak, hogy védőt állítson érdekeinek képviseletére és legalább ilyenmódon igyekezzék védelmezni magát. Itt azonban az igazolóválasztmánynak ilyenmódon való összetételénél az a helyzet, hogy még a védekezés jogától is elüti ez a törvényjavaslat azt a delikvenst, aki az igazolóválasztmány elé kerül. T. Képviselőház! Ilyen körülmények között kénytelen vagyunk ragaszkodni egész nyomatékosan ahhoz, hogy az igazolóválasztmány megválasztásánál érvényesüljenek a kisebbségi szavazatok is, mert ha ez nincs biztosítva, akkor mi sem természetesebb, minthogy ezzel a szakasszal is igazolva kell látnunk azt a felfogást, hogy a törvényi avaslatnak az a célja, hogy a kisebbséget r elnémítsa, az a célja, hogy egyoldalú pártérdekeket szolgáljon. Egészen lehetetlen állapot ez. Igaz, azt mondja a szakasz egy későbbi rendelkezése, hogy az igazolóválasztmány ülései nyilvánosak és hogy az üléseken a tiszti főügyész, vagy helyettesié köteles megjelenni. Tartalmaz tehát a törvény olyan rendelkezéseket is, hogy még szavazójoggal nem bíró tisztviselők nemcsak, hogy jogosultak az igazolóválasztmány ülésein való részvételre, hanem imperative rendelkezik olyan irányban, hogy egyes tisztviselők kötelesek is megjelenni, az igazoló választmánynak az ülésein. Akkor tehát, amikor a törvény mondhatni ilyea imperatív rendelkezéseket tartalmaz egyes tisztviselőkre nézve és^ akkor, amikor azt látjuk, hogy például a székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatója is köteles megjelenni az igazolóválasztmány ülésein, lehetetlen, hogy olyan rendelkezéseket vegyünk be a törvényjavaslatba, amelyek a kisebbséget, ellenzéket egyszerűen kirekesztik, kizárják ebből a választmányból. Azt hiszem, hogy a törvény egyéb rendelkezései egészen bőséges alkalmat szolgáltatnak a kormánynak arra, hogy a főváros ügyeibe beleavatkozzék, hogy a főváros népének akaratát bizonyos mértékben befolyásolja, vagy megmásítsa, ilyen körülmények között tehát nem látok veszedelmet abban, ha az igazolóválasztmányba beengedik a kisebbséget is. Mert megtörténhetik ám az is, hogv ugyanazok a pártok, amelyek ma a főváros közgyűlésén, vagy bizottságaiban az ellenzéki padokon ülnek, a jövőben nagyon könnyen ott többséget fognak reprezeentálni. Ebben az esetben pedig egészen fordítva sülne el az egész dolog. Igaz, hogy amennyiben mi a remélt többséget a főváros törvényhatósági bizottságában meg tudjuk szerezni, leszünk annyira lojálisak a mai többségi pártokkal szemben, hogy az igazolóválasztmányba bevesszük az ő embereiket is. Az eddigiek alapján azonban semmi reményünk nincs arra, hogy a mai többségi pártok ugyanilyen lojalitással viseltetnének velünk szemben. Éppen ezeknél az okoknál fogva a törvényIvÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXV. ülése 1930 február 25-én, kedden. 275 javaslat 12. §-át a magam részéről nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Senki feliratkozva nincsen. Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Kabók Lajos szólásra jelentkezik.) Kabók Lajos képviselő úr kíván szólani. Kabók Lajos: T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, tisztelettel kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet a legközelebbi ülésnapra halaszthassam. (Helyeslés.) Elnök: Megállapítom, hogy a Ház hozzájárult ahhoz, hogy a képviselő úr a holnapi ülésnapon mondhassa el beszédét. Az idő előrehaladott volta miatt a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Jelentem a t. Háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Mielőtt az interpellációs-könyvet felolvastatnám, jelentem a t. Háznak, hogy Rassay Károly és Esztergályos János képviselő urak interpellációjukat elhalasztották és így azok elmondására nem holnap kerül a sor. Interpellációt jegyzett be tovább Homonnay Tivadar képviselő úr is. Minthogy azonban interpellációja szövegét írásban nem nyújtotta be, azt a házszabályok értelmében kénytelen vagyok tárgytalannak tekinteni. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs-könyvet felolvasni. Fitz Arthur jegyző: Az interpellációskönyvbe a következő interpellációk vannak bejegyezve (olvassa): Hegymegi Kiss Pál — a népjóléti és munkaügyi miniszterhez — a tüdőbetegek érdekében (írásban) ; Peyer Károly — a pénzügyminiszterhez — a kormány pénzügyi politikájáról (szóval); Eeisinger Ferenc — a kereskedelemügyi miniszterhez — a diósgyőri vasgyár munkaviszonyairól (szóval); Tobler János — a kereskedelemügyi miniszterhez — a magánalkalmazottak gazdasági viszonyairól és az alkalmazottak jogi viszonyait szabályozó törvénytervezet sorsáról (szóval); Moser Ernő — belügyminiszterhez — a m. kir. államrendőrség őrszemélyzetének javadalmazása tárgyában (szóval); Eeisinger Ferenc — a pénzügyminiszterhez, — a miskolci lakásdrágaság tárgyában (szóval); Frühwirth Mátyás — a kereskedelemügyi miniszterhez — a rádióipar védelme tárgyában (szóval; Szabó Iván — a földművelésügyi és pénzügyminiszterhez — az ország rozstermésének hasznosítása és értékesítése tárgyában (szóval); Hegymegi Kiss Pál — a pénzügyminiszterhez — Jámbor Ferenc debreceni lakos adófizetése körül elkövetett szabálytalanságok tárgyában (szóval); 41