Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-358

m Az országgyűlés képviselőházának 308* ülése 1930 febrúfír 21-én, péntekért. tisztségeket töltőnek be? Itt legyen szabad utal-' nóm pl. arra, hogy miként szerepel ez a szak­szerűség most a közgyűlésen. Itt vannak a fő­városi törvényhatósági bizottsági tagok; mond­ják meg nekem, hogy azok a tagok, akik szak­szerűség cíimén vannak ott, részt vesznek-e a fő­város igazgatásában, résztvesznek-e a külön­böző bizottságokban, aktívok-e, a főváros tör­vényhatóságának közgyűlésén, bizottságaiban hozzászólnak-e a kérdésekhez? Pedig azzal in­dokolták, annakidején, amikor a második nem­zetgyűlés ezt a törvényt alkotta, ennek a mos­tani rendszernek a létrehozását, hogy ezek ki­váló szakemberek, hozzáértők és ezeknek szak­szerűségére szükség van. Bebizonyosodott, hogy ezök a szakszerű urak semminemű munkában nem vesznek részt, viszont olyan törvényható­sági bizottsági tagok, akik azelőtt sohasem fog­lalkoztak a főváros ügyeivel, miután megvá­lasztották őket az általános választások alkal­mával, bedolgozták magúikat. A szakszerű urak elbújhatnak mellettük és a szakszerű urak csak akkor vannak ott, amikor fontos szavazásról van szó. Aimikor a többségi pártnak a kor­mány mellett állást kell foglalnia, akkor a szak­szerű urak eljönnek és leadják szavazatukat. Ez a szakszerűség, ez az érdekképviselet itt sem akar más lenni, mint ami eddig volt: ezeknek tulajdonképpeni tevékenységük a főváros érde­kében nines, ez esiak szavazatbiztosíték lesz, hogy ^ellensúlyozza a választott tagokat. Pár megjegyzést kell tennem ennél '3> SZÍ!­kasznál az elhangzott felszólalásokra. Buday képviselőtársam nagynak tartja a mostani köz­gyűlést; azt mondja, hogy sokszor népgyűlés­szerű jellege van a közgyűlésnek. A keresztény­párt mindig azt szokta hangoztatni, hogy ők demokratikus állásponton állanak, (Rothenstein Mór: De csak mondják!), hogy demokratikus álláspont az, amely őket eltölti és ők igenis a néppel együttéreznek, a népért dolgoznak, a néppel együttmennek és őket ez a szempont vezeti. íme, most kitűnik,' hogy a kereszténypárt elfogadja az érdekképviseleti rendszert, az örö­kös tagok rendszerét, a szakszerűség képvise­letének rendszerét és soknak tartja az általános választások alapján bejött törvényhatósági bizottsági ' tagok számát. Bocsánatot kérek, miért csinálnak az urak ilyen kétféle politikát? Ez jezsuitizmus, ellentétben áll a becsületesség­gel, az őszinteséggel, mert nyilvánvaló, hogy a demokrácia arculcsapása... Elnök: A képviselő úr talán akaratlanul, de súlyosan sértő kifejezéseket használt az előbb, ezért rendreutasítom. Farkas István: ... ellentétben áll a de­mokrácia szellemével és elgondolásával, mert hiszen mindezek megakadályozzák, hogy a tö­meg, & nép, a választópolgárság érvényesülhes­sen, gátolják, elveszik a helyet előle. így nyil­vánvaló, hogy a kereszténypárt, amikor erre az álláspontra helyezkedik, akkor szembehelyez­kedik a demokratikus felfogással. Szilágyi képviselőtársam is azt mondotta, hogy a közgyűlés elé nem kellene annyi ügyet vinni és helyesli azt a •megszorítást, amelyet ez a'törvényjavaslat a közgyűlés tárgysorozatára vonatkozólag kontemplál. Bocsánatot kérek, furcsa egy demokrácia az, amely így fél. Még ellenzéki politikusok is szűk körre akarják szo­rítani a közgyűlés befolyását, holott azok az ügyek, amelyeket ő felolvasott a közgyűlés egy napirendjéről, nyilvánvalóan mind olyan ter­mészetűek, amelyeket sokkal helyesebb, ha a nagy nyilvánosság előtt tárgyalnak le és vitat­ni! k meg; sokkal helyesebb, ha a nyilvánosság ellenőrzése mellett foglalnak a pártök állást ezek­ben a kérdésekben, mintha ezeket szűk körben kevesen intézik ; el. Hiszen a becsületességnek, a rendnek, a szabatosságnak, a törvényesség­nek & legnagyobb garanciája a nyilvánosság. Minél szélesebb körben történik egy ügy meg­vitatása, annál inkább közelebb áll ahhoz, hogy minden kívánságot, vágyat kielégítsen és mind­azok a rétegek, amelyek érdeklődnek a köz­ügyek iránt, természetesen nagyobb megnyug­vással veszik a dolgok elintézését. Végre is ez az egyetlen szempont, amelyen egy önkormány­zat — legyen az akár állami, akár önkormány­zati — nyugodhat. Mert ha a tömegekre támasz­kodik, ha a tömegekből nő ki és ha a tömegek gondolkodásával egyezik, akkor nyilvánvaló, hogy intézkedései helyesléssel fognak talál­kozni. Viszont, természetes az is, hogyha a pár­tok a tömegekre támaszkodnak, ha a megválasz­tott testület a nyilvánosság előtt folytatja le a maga működését, ha ellentétes irányzatok csapnak is össze a nyilvánosság tüzében, a vita hevében a leghelyesebb álláspont alakul ki. Erre a legfényesebb bizonyíték Budapest székes­főváros törvényhatósága, amelyről mindenki, kivétel nélkül, elismeri, hogy folytonos, heves összecsapások, világszemléleti különbségek van­nak ;az ott lévő pártok között, de elmondhatja-e azt akármelyik testület, akár ez a parlament is, amit Budapest törvényhatósága mondhat, hogy ott a nyilvános megvitatás mellett létrejött in­tézkedések teljes megnyugvást keltenek? Ha más nem, maga az a tény, hogy minden irány­zat résztvesz a vitában, lefolytathatja a maga küzdelmét és ha megvan a határozat, belenyug­szik abba, döntő szempont az Önkormányzat életében. Ez a korrektívum, amely az érdekkép­viseletekkel, az örökös tagokkal és a szakszerű­séggel a törvényhatóság összetételét korrigálja, nem ezt a célt szolgálja, hanem az ellenkező célt. Igaza van abban Hegymegi Kiss Pálnak, hogy még most is, amikor nagyobb az önkor­mányzat, amikor nem volt a törvényhatóság összetétele ennyire megkorrigálva, mint ezáltal a törvénytervezet által lesz, kialakulhatott a klikkrendszer, most is lehettek kijárások, most is lehetséges, volt, hogy a Beszkárt. ügyet mindenki elítéli, de a jövőben, ha még ilyen mértékben sem lesz meg az önkormányzat, ha­nem még jobban szűkíti annak működési körét, befolyását a törvényjavaslat, nyilvánvaló, hogy a klikkrendszer még jobban ki fog alakulni és még inkább fognak olyan esetek adódni, ame­lyeket azután már nem is lehet rendbehozni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék befejezni. Farkas István: Kérek öt percnyi meghosz­szabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az öt percnyi meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Farkas István: Nyilvánvaló tehát, hogy akármilyen nagy ez a testület, azt nem rekla­málom, hanem főleg azt reklamálom, ^ hogy ne korrigálják meg, csakis egyedül és kizárólag az általános választójogon alapuló választásokból kikerült törvényhatósági bizottsági tagok le­gyenek. Mi azt javasoljuk, hogy töröltessenek az érdekképviseletek, a yitézi törzsszék és az örököstagok, a hivatali állásuknál fogva tagok, a szakszerűség- képviselői és egyedül és kizáró­lag a választópolgárság válassza a főváros tör­vényhatóságának bizottsági tagjait. Végül is a polgárság tartja fenn a fővárost, a polgárság fizet adót, a polgárság adózik, azé a város, az viseli a terheket, az döntse el tehát, hogy ki való oda. Már pedig sem az érdekképviseletre,

Next

/
Thumbnails
Contents