Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-355

156 Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1930 február 18-án, kedden. hogy mert a főváros előzékeny és a főpolgármester urat mint a kormány reprezentánsát ilyen formában igyekszik a maga részéről is tiszteletben részesíteni, most már a kormány arra az álláspontra helyezkedjék, hogy tessék fizetni azt a képviseleti átalányt is, amely voltaképpen — amint maga a szó is kifejezi — csak a kormányt terhelheti, mert nem a fővárost, hanem a kormányt képviseli a főpolgármester. (Ügy van! Ügy van! balfelől. -— Bródy Ernő: A végrehajtó hatalom közege!) Itt folyton beszélünk róla és a lapokban és egyebütt az utóbbi heteikben gyakran szóbakerültek azok a rettenetes, horribilis fizetések... (Wolff Károly: Már meginti) Igen, már megint, nem lehet eléggé hangoztatni bármennyire kellemetlen is. — Ezek a mammutf izetések az egész közvéleményt felháborítják. (Wolff Károly: Hamarább beszeltem erről, mint önök!) Jó lesz ezt a filmet végig felgöngyölíteni! (Peyer Károly: Az urak embere, az önök polgármestere ül ott a részvénytársaságban, mint elnök! — Petrovácz Gyula: Az önöké nemi — Peyer Károly: Az enyém nem, mert én nem választottam! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Pakots József: A történelmi oknyomozás induktív módszerével bátor leszek rámutatni arra, hogy igenis mi, baloldialiak voltunk azok, akik állandóan aggodalmaskodtunk azon, hogy ezek a közüzemek a maguk ügyvezetésében, a inasuk működésében nem szolgáltatnak elég tiszta képet a főváros közgyűlésének. Most olvasom, hogy tegnap az úgynevezett pátközi, de egyoldalú pártiközi .konferencián ; (Ellenmondás jobbfelől.) megállapították a főváros többségi pártjai, hogy egyéb közüzemeknél nincsenek meg ezek a horribilis fizetések. Előre figyelmeztetem a közvéleményt, hogy hiába állapították meg, igenis, ott is megvannak. Vannak egyesek, akiknek fizetése felülhaladja azt a fizetést, amelyet normálisnak minősítenek, pedig a közvélemény előtt ma már nem nevezhető normálisnak a 40—50.000 pengős fizetés, de az urak előtt ez normális. Hiába állapítják meg a saját pártközi konferenciájukon, hogy nem haladják meg a normális fizetéseket, mert igenis, meghaladják és hiába hoznak határozatokat, mert' ott is vannak mammuitfiizetések. Bennünket baloldalt úgy akarnak diszkreditálni, hogy mi ezt a pártközi konferenciákon tudomásul vettük. (Peyer Károly: Betették bizottsági tagjaikat zsíros állásokba! Hány bizottsági tagjukat ültették be ezekbe az állásokba! — Nagy zaj. — Petrovácz Gyula: Önök hány szocialistát? —Peyer Károly: Egyetlenegyet sem. — Zaj.) Elnök: Peyer képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Peyer Károly: Egyetlenegy szocialistát sem vittünk be!) Csendet kérek, képviselő urak! Pakots képviselő urat illeti a szó. (Peyer Károly közbeszól.) Peyer Károly képviselő urat rendreutasítom. r Pakots József: T. Képviselőház! Éppen ezért nagyon különösnek tetszik nekem az, hogyha valaki rossz, kellemetlen helyzetbe jut, akkor maga siet offenzivába lépni. Ez történt az igen t. keresztény községi párt részéről is. Offenzivába lépett ellenünk akkor, amikor mi ezeket a kérdéseket feszegetni merészeltük. Eddig nagyon egységesen képviseltük itt a fővárost, (Szilágyi Lajos: Csendben!) hangoztatták azt, hogy az autonómia érdekében össze kell fogni. Akkor jó gyerekek voltunk, de abban a pillanatban, amikor ezekhez a kérdésekhez mertünk nyúlni, akkor megint az 1920/21. évi körszak jelszavai kezdenek az ő frazeológiájukban jelentkezni, mint ahogy legutóbb is egyik gyűlésükön getto-politikával vádoltak meg bennünket és újra kezdték a közvélemény kútmérgezését. Ez nagyon rávilágít arra, hogy az urak milyen szorongatott helyzetben vannak, hogy kénytelenek ehhez fordulni. Mi a közvélemény felvilágosítása céljából kritizáljuk az üzemek gazdálkodását és önök akkor elkezdik ezt a politikai játékot folytatni és bennünket vádolnak. Nem nagyon ijedünk meg ettől. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Pakots József: T. Ház! Ennél a kérdésnél is ugyanaz a helyzet. (Peyer Károly közbeszól.) Elnök: Kérem Peyer képviselő urat méltóztassék csendben maradni. Pakots József: Wolff Károly t. képviselőtársam azt hirdeti, hogy takarékosság minden vonalon és hogy így és úgy fogja az üzemeket ellenőriztetni, szakértőket fog kiküldeni. Ugyanakkor a miniszter úr a törvénybe foglalja azt, hogy a fővárosnak fizetnie kell 24.000 P-t, hogy a kormány reprezentánsa kellő ellenőrzést gyakorolhasson a fővárosnál. Méltóztassék ezt a kormánynak az állam pénzéből fizetni és nem a fővároséból. Nem mondom, ez egyformán fáj a budapesti adózó polgárnak úgy állami, mint községi adóban súlyosan meg van terhelve, de az igazság mégis az, hogy a kormány saját közegét fizesse abból az alapból, amelyből az ilyen állásokat dotálni szokták. De állandóan odaállni a főváros elé és azt hirdetni, hogy tékozolnak, pazarolnak, és rettenetes állapotok vannak, és ugyanakkor újabb terheket rakni a fővárosra: nem konzekvens, nem logikus. Ezekután meg kell állapítanom, hogy ilyen inkonzekvenciákkal tele van ez az egész javaslat. Éppen azért nagyon kérem a t, kormányt, hogy saját jóhiszeműségét is dokumentálva ezekben a kérdésekben, vonja vissza ezt a második bekezdést, töröljük ezt, mert semmi értelme sincs s méltóztassék ezt a t. belügyminiszter úrnak saját tárcája terhére elintézni, nem pedig a főváros háztartásának terhére. Kérem a második bekezdés törlését. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Képviselőház! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel kérem, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyeslés ) Elnök: Méltóztatnak ehhez^ hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatilag mondom ki. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. • Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt tíz órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen.) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Jelentem a t. Háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincsen. Most pedig kérem a jegyző urat, hogy az interpellációs könyvet felolvasni szíveskedjék. Griger Miklós Jegyző: Az interpellációs könyvbe a következő interpellációk vannak bebejegyezve. (Olvassa): «Steuer György — a népjóléti és munkaügyi miniszterhez — a trachomabetegség terjedése és annak meggátlása tárgyában (szóval); Kun Béla — a népjóléti és munkaügyi miniszterhez, valamint a pénzügyminiszterhez — a kórházi ápolási díjak és gyógyszerköltségek