Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-355

Az országgyűlés képviselőházának 355, kozás. Ez a törvényjavaslat pedig ezt a jogot . adja meg a főpolgármesternek. Most ezzel szemben mi az összesség joga a főpolgármester úrral szemben? Az összesség joga nulla, mert ha bizalmatlanságot szavaz a törvényhatósági bizottság a főpolgármester úr­nak és ő élvezi a belügyminiszter úr bizalmát, akkor egyszerűen rá sem hederít arra, hogy vele szemben a törvényhatóság bizalmatlan, mert neki nem kell a törvényhatóság bizalma. Hogyan lehet akkor azt mondani, hogy itt még van egy foszlánya is az önkormányzatnak, ho­gyan lehet itt azt mondani ilyen beállítás mel­lett és ilyen törvényes rendelkezés mellett, amely az összehívást, a szómegadást, sértések esetén az általa elfogadott elvek szerint a meg­rendszabályozást, a feloszlatást, mind egy kéz­ben összpontosítja, s amikor a főpolgármester nemcsak a felügyeleti jog terrénumán mozog, mint ahogyan ez eddig itt és más önkormány­zatokban történt, hanem az igazgatásba úgy nyúlhat bele, hogy kiforgatja tevékenységi kö­rükből a tisztviselőket és az igazgatásba saját tevékenységi körét helyezi belel! Erre méltán vár választ az, aki ezt a kérdést elbírálni kí­vánja. Mélyen t. belügyminiszter úr, legyen szabad figyelmébe ajánlanom, hogy a mellett egy nagy tévedés is történt a főpolgármesteri állás méltó­ságának a rovására. HJa azt akarja a törvény, hogy a kormánynak ez a közege úgy álljon a maga hatalmával a törvényhatósági . bizottság felett, mint ahogyan ikomplementálták, akkor hogyan van az, hogy mégis e hatalom gyakor­lása egy parallel hatósági közeg felállítása mel­lett történik? A törvényjavaslat ugyanis gon­doskodik arról, hogy bármelyik minisztérium­ból egy állandó szakközeget alkalmazzon a ^fő­polgármester az állami költségvetés terhére. (Strausz István: Felesleges! Vian sok pénz!) Vagyis mit jelent ez? Azt, hogy a főpolgármes; ter csak a végrehajtó közeg, viszont a kigondoló közeg és a valóságos ellenőrző közeg az, akit az állami költségvetés terhére állítanak a főpolgár­mester mellé. Maga az a körülmény azonban, hogy az állami költségvetés terhére a főpolgár­mester mellé, aki szintén elsősorban az állam fizetett tisztviselője, még egy közeget állítanak oda a törvényhatóság ellenőrzésére, mégpedig nem úgy, hogy egy ad hoc kérdés megvizsgálá­sára, hanem úgy, hogy az egy állandó közeg, azt jelenti, t. Képviselőház, hogy Budapest székes­fővárosnak ^két főpolgármestere lesz. Az egyik az a dignitárius főpolgármester, aki ott trónol az elnöki emelvényen és akinek megadjuk azt a jogot, hogy egyszerűen otthagyja a faképnél az egész társaságot és azt mondja, hogy: az urak­kal nem tárgyalóik, és akkor nyolc napig nincs közgyűlés. A másik pedig az, aki virtualiter gyakorolja szakértelemmel ezeket a jogokat. Mert ha azt imondaná a mélyen t. belügyiminisz­ter úr, hogy néha, adott esetekben, bonyolult szakkérdéseknél alikalmazzon maga mellett iá fő­polgármester egy szakértőt, úgy, amint az most is van és szokásos, akkor azt mondanám, hogy az ilyen kisegítő alkalmazása megengedhető, de nem tartotm helyesnek, hogy a miniszter úr fo­galmazása szerint és a törvényjavaslat szerint egyszerűen a belügyminiszter kívánságára^ a f©polgármester mellé bármely minisztérium lét­számiából állandó szakközeget rendelhetnek ki. Most méltóztassék elgondolni, hogy jön a főpol­gármesternek egy előterjesztése, amely azt mondja, hogy: «Kérem, ezt a nagy és hatalmas adminisztrációt én nem tudom átlátni, nem tu­dom átlátni bizonyos speciális közigazgatási vo­natkozásokban, nem tudom átlátni üzemi vonat­, ülése Í93Ö február 18-án, kedden. 14? kozásokban, közlekedési, élelmezési vonatkozá­sokban, ezért tehát kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, a belügyminiszter urat és még néhány miniszter urat, a népjóléti miniszter urat ós a többieket, tessék nekem állandó szak­közegeket adni az állami költségvetés terhére.» Joga van hozzá. Akkor mi történik? Egyszerre a kormánynak nem egy, hanem három-négy állandó szakiközge lesz ott. Nem is nevezi más­ként a törvényjavaslat, mint szakközegnek. Ezt a fogalmat különben a tisztviselői hierarchiá­ban nem igen ismerjük, a ranglétra ezt a külön meghatározást nem ismeri. Mi állhat elő? Arra kérem a miniszter urat, hogy ne arra gondoljon, hogy az ő szándékában ez ma nincs, hanem arra gondoljon, hogy jöhet egy belügyminiszter, aki­nek igenis, ez szándékában lesz és a törvény alapján ennek megvalósítása őt megilleti. Ad absurdum lehet tehát vinni ezt a dolgot és meg lehet állapítani, hogy e mellett a laza tör­vényszerkesztés mellett, mint ahogyan itt a fő­polgármesteri állást kreálni szándékoznak, Bu­dapest székesfővárosnak egyszerre egy-két-há­rom vagy négy főpolgármestere lehet, mert ezek fognak intézkedni, ezek a szakközeg urak fog­ják az adminisztrációt megbénítani és ezek fog­ják az önkormányzatot tönkretenni, mert mind­egyik a maga miniszterének a szájaíze szerint kívánja majd az adminisztrációt vinni. T. Ház! Ezt osak úgy ízelítőnek említettem, hogy méltóztassanak látni azt, hogy mennyire üres és mennyire tartalmatlan maga a törvény­szerkesztésnek az a módja, amellyel egyszerűen csak odaírják, hogv: így választják a főpolgár­mestert, úgy bocsátják el, és felsorolnak 20 pon­tot, amelyek mind az ő jogait tartalmazzák. Egy emberre a modern közigazgatás szelleme értelmében és úgy, ahogyan felfogják a városi adminisztrációt másutt, mindig csak annyi munkát és terhet kell ralkni, amennyit elbír. Nem képzelek el egy olyan Julius Caesart sem, aki ezt a munkakört maga el tudná látni; nem képzelek el egy olyan fegyelmezett és közigazga­tásilag gyakorlott észjárást, amely a teendőknek ezt a hallatlan tömegét maga el tudná látni. Mi­féle felelősség az, amely a felelőtlenségben mu­tatkozik meg! Mert mindazért, ami itt fel van sorolva, mások viselik a felelősséget. T. Képviselőház! A főpolgármesteri állást teljesen feleslegesnek tartom, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) egy igazi önkormány­zatban nincs szükiségsem összekötő hídra,sem ösz­szekötő kapocsra. Egy igazi önkormányzatban az állam főfelügyeleti joga közvetlenül nyilat­kozik meg, az állam főfelügyeleti joga elég egy önkormányzattal szemben, s az akképpen van rendszabályozva, hogy a költségvetést kell a mi­nisztérium elé terjeszteni. Ha a költségvetési el­határozás, tehát felhatalmazás, amelynek alapján a törvényhatóság életműködését folytat­hatja, alá van vetve a miniszteri elhatározásnak, ezzel, valamint a miniszteri parlamenti felelős­séggel meg van oldva a főfelügyeleti jognak az a jellege és az a kérdése, amely a törvényható­ság önkormányzatának megóvása mellett egész­ségesen oldandó meg. Elnök (csenget): Kérem, a képviselő úr be­szédideje lejárt. Tessék beszédét befejezni! Gál Jenő: Kérek a t. Háztól öt percnyi meg­hosszabbítást! Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a képviselő úr beszédidejét öt perccel meghosz­szabbítani? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Gál Jenő: T. Ház! Egy egészséges önkor­mányzatnak fundamentuma az, hogy minden jog, amely a törvényhatósági életet betölti, ma-

Next

/
Thumbnails
Contents