Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-355

142 Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1930 február 18-án, kedden. biztosítani a főváros törvényhatósági bizottságának, akkor tényleg az az egészen furcsa helyzet következik be, hogy a főváros nyakára ültetnek egy főpolgármestert, akit felruháznak minden joggal, ezzel szemben azonban a székesfőváros törvényhatósági bizottsága egészen másodrendű szerepre degradálódik. Mindezen okoknál fogva a törvényjavaslatnak ezt a szakaszát nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon ) Elnök: Szólásra következik! Petrovics György jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Ház! A magam részéről is osztozom abban a felfogásban, amelyet az előttem szóló képviselő urak kifejtettek. Beszédükben rámutattak arra, hogy a főpolgármesteri állás teljesen felesleges. Ez az álláspont következik a mi elvi álláspontunkból is, mert mi teljesen feleslegesnek tartjuk azt, hogy a főváros élén két hatáskörrel felruházott vezető tisztviselő legyen. Eddig ez az állás még legalább valamiképpen elfogadhatónak látszott, mert eddig -a főpolgármesternek tényleg nem volt más hatásköre, mint a kormány intencióinak megfelelően irányítani és befolyást gyakorolni a főváros autonóm szerveire és ezeknek a szerveknek működését ellenőrizni. Az új törvényjavaslat azonban a főpolgármesteri hatáskört részletesen kiterjeszti és főleg ez a kiterjesztés az, amit aggályosnak kell tekintenünk. A (bizottság tárgyalása alkalmával már rámutattam arra, hogy ennek a hatásköri megosztásnak következtében a súrlódások úgyszólván napirenden lesznek, mert; elkerülhetetlen, hogy a polgármester és a főpolgármester intézkedései között ne forduljanak elő ellentétes intézkedések. A kérdést nagyon egyszerűen meg lehetne oldani, ha nem volnának azok a speciális viszonyok, amelyek főképpen a törvényjavaslat szerkesztésénél irányadók voltak és amelyek kényszerítették a kormányt hogy itt egy olyan törvényt alkosson, amelyet későbbi időkiben az utókor meg sem fog érteni, nem fogjia tudni, hogy miért kellett a törvénybe bizonyos rendelkezéseket felvenni. Mi, akik ma élünk, ma tudjuk azt, hogy ezeket a rendelkezésieket azért kellett felvenni, mert a kormány nem volt hajlandó sem a polgármestert, sem a főpolgármestert elejteni és tisztán az ő személyükre való tekintettel kellett a törvénvbe olyan rendelkezéseket felvenni, amelyek máskülönben egyáltalában nem tartoznak oda. A következő szakaszok egyike, amely a főpolgármester illetményeiről rendelkezik, még világosabban kifejezi ezt az álláspontot és alátámasztja azt a mi felfogásunkat, hogy itt tulajdonképpen nem volt másról szó, mint tisztán osak arról, hogy annak az áldatlan veszekedésnek, — így kell neveznem — amely a főpolgármester és a polgármester között évek óta fennáll, valamiképpen törvényes szabályozást adjanak és a hatásköröket ilyen módon szabályozzák. Hogy mire vezetnek ezek az ellentétek, rá kell mutatnom arra, hogy a legutóbbi nanokban megküldték nekem egy jelentést, amelynek címe: Jelentés arról a vizsgálatról, — pontosan nem tudom — amelyet a főpolgármester úr rendelt el az elektromos üzemben előfordult áramszolgáltatási zavarok miatt. Én ezt a jelentést megnéztem és főleg az tűnt fel r nekem, hogy ennek a jelentésnek aláírói nagyrészben olyan szakemberek, — hiszen szakértelmüket nem akarom kifogásolni — akik egy egészen ellentétes álláspontot képviselnek. A főpolgármester tehát, bizonyára a kormánytól [kapott utasításnak megfelelőié g — távol áll tőlem, hogy személy szerint őt tegyem ezért az intézkedésért felelőssé — olyan szakértőket nevezett ki ebbe a bizottságba, amelynek kötelessége volt a főváros elektromos műveinél előforduló üzemzavarok megvizsgálása, amely szakértők egyúttal az úgynevezett Talbot-centrálénál is nagyon érddkelve vannak részben mint igazgatók, részben más vonatkozásban, de köztudomású és egyáltalán nem titok az ő érdekeltségük. Mennyire lehet ezt összeegyeztetni tudni azzal az objektivitással, amellyel egy ilyen vizsgálatnak feltétlenül el kell indulniaf Midőn a fővárosban ismételten előfordult áramzavaroik kérdésében a közönség tájékozódást kívánt nyerni alapos vizsgálat útján, akkor ezt az alapos vizsgálatot olyan szakemberekre bízzák, akik állásuknál t fogva sem alkalmasiaik arra, hogy objektív véleményt tudjanak adni. Ismeretes, hogy a főváros meglehetősen határozottan ellenáll annak a törekvésnek, hogy az állam által létesített elektromos cetitrálétól az áramot drágán vásárolja. Ezért az állásfoglalásért a főváros tisztviselőit csak dicséret illeti, mert kötelességük megvédeni a főváros autonómiáját, a főváros (közönségének érdekeit. Az állam belement egy kockázatos üzletbe, helevitte az Államvasutakat azért, mert, nem tudom kinek volt szüksége a dunántúli^ elektromos centráléra; ezt az elektromos centrálét meg kellett építeni eredetileg azért, mert a budapest— hegyeshalmi vasútvonalat elektrifikálni kell, most pedig, miután az elektromos centrale elkészült, kitűnt, hogy elöktrifikálásról hosszú ideig szó sem lehet, hiszen az erre vonatkozó költségeket a legutóbbi napokban még csak most engedélyezte a miniszter úr, amely költségek csak részben lesznek elégségesek ezen munkák elvégzésére, és esetleg (még éveket fog igényibe venni, amíg a budapest—hegyeshalmi vasútvonal elektrifikálása megtörténhetik; ugyanakkor azt látjuk, hogy egy ilyen vállalkozás balsikerét igyekeznek a fővárossal megfizettetni. Szakemberek szerint ez évi egymilliót fog kitenni. Ügy igyekeznek hangulatot kelteni a főváros elektromos áramot szállító üzemeivel szemben, hogy olyan szakértői véleményt bocsátanak a nyilvánosság elé, amely szakértői véleményt azok szerkesztették, alkik ennél a Talbot-centrálénál érdekeltséggel bírnak. Rámutathatnék több ilyen és ehhez hasonló vizsgálatra, amelyekből kitűnik, hogy hiányzik az a szükséges objektivitás,^ amellyel ezeket a kérdéseket kell vizsgálni. Láttunk jelentéseket, különböző fürdőkről, így a Gellért-fürdőről, a Széchenyi-fürdőről, jahol elismerem azt, hogy talán túlkiad ás történt, de ezek a fürdők nemcsak meghozzák azt a jövedelmet, amely az amortizációra kell, hanem annál még többet is, tehát a főváros üzleti szempontból vizsgálva a kérdést, nem csinált^ rossz befektetést, mégis, amikor ezek a fürdők építkezés alatt voltak, a leglesujtóbb bírálat jelent meg hivatalos helyről az ilyen alapon megejtett vizsgálat alapján.^ óva intem ez úton is a kormányt, ne^ járuljon hozzá olyan vizsgálatok megindításához, amelyek lefolytatóinak személye már bizonyos elfogultságra enged következtetni, mert ezt a jelentést mindenki azzal az érzéssel • veszi kezébe, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint a Talbot-centrálé vezetőjének bírálata a budapesti elektromosművek vezetéséről. Már pedig ha a főpolgármester vizsgálatot kíván indítani valamely kérdés tisztázására, találhat Magyarországon egyéb szakértőket is, akiknek szakértelme nem vonható kétségbe és akik objektivitás tekintetében felette állanak azoknak, akik állásuknál fogva is már elfogultak az iránt a mű iránt, ahol ők valamelyes módon mint ter-