Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-355

142 Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1930 február 18-án, kedden. biztosítani a főváros törvényhatósági bizottsá­gának, akkor tényleg az az egészen furcsa hely­zet következik be, hogy a főváros nyakára ül­tetnek egy főpolgármestert, akit felruháznak minden joggal, ezzel szemben azonban a szé­kesfőváros törvényhatósági bizottsága egészen másodrendű szerepre degradálódik. Mindezen okoknál fogva a törvényjavaslat­nak ezt a szakaszát nem fogadom el. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon ) Elnök: Szólásra következik! Petrovics György jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Ház! A magam részéről is osztozom abban a felfogásban, amelyet az előt­tem szóló képviselő urak kifejtettek. Beszédük­ben rámutattak arra, hogy a főpolgármesteri állás teljesen felesleges. Ez az álláspont követ­kezik a mi elvi álláspontunkból is, mert mi tel­jesen feleslegesnek tartjuk azt, hogy a főváros élén két hatáskörrel felruházott vezető tiszt­viselő legyen. Eddig ez az állás még legalább valamiképpen elfogadhatónak látszott, mert ed­dig -a főpolgármesternek tényleg nem volt más hatásköre, mint a kormány intencióinak meg­felelően irányítani és befolyást gyakorolni a főváros autonóm szerveire és ezeknek a szervek­nek működését ellenőrizni. Az új törvényjavas­lat azonban a főpolgármesteri hatáskört részle­tesen kiterjeszti és főleg ez a kiterjesztés az, amit aggályosnak kell tekintenünk. A (bizottság tárgyalása alkalmával már rá­mutattam arra, hogy ennek a hatásköri meg­osztásnak következtében a súrlódások úgyszól­ván napirenden lesznek, mert; elkerülhetetlen, hogy a polgármester és a főpolgármester intéz­kedései között ne forduljanak elő ellentétes in­tézkedések. A kérdést nagyon egyszerűen meg lehetne oldani, ha nem volnának azok a speciális viszonyok, amelyek főképpen a törvényjavaslat szerkesztésénél irányadók voltak és amelyek kényszerítették a kormányt hogy itt egy olyan törvényt alkosson, amelyet későbbi idők­iben az utókor meg sem fog érteni, nem fogjia tudni, hogy miért kellett a törvénybe bizonyos rendelkezéseket felvenni. Mi, akik ma élünk, ma tudjuk azt, hogy ezeket a rendelkezésieket azért kellett felvenni, mert a kormány nem volt haj­landó sem a polgármestert, sem a főpolgármes­tert elejteni és tisztán az ő személyükre való tekintettel kellett a törvénvbe olyan rendelkezé­seket felvenni, amelyek máskülönben egyáltalá­ban nem tartoznak oda. A következő szakaszok egyike, amely a fő­polgármester illetményeiről rendelkezik, még világosabban kifejezi ezt az álláspontot és alá­támasztja azt a mi felfogásunkat, hogy itt tu­lajdonképpen nem volt másról szó, mint tisztán osak arról, hogy annak az áldatlan veszekedés­nek, — így kell neveznem — amely a főpolgár­mester és a polgármester között évek óta fenn­áll, valamiképpen törvényes szabályozást adja­nak és a hatásköröket ilyen módon szabályozzák. Hogy mire vezetnek ezek az ellentétek, rá kell mutatnom arra, hogy a legutóbbi nanokban megküldték nekem egy jelentést, amelynek címe: Jelentés arról a vizsgálatról, — pontosan nem tudom — amelyet a főpolgármester úr rendelt el az elektromos üzemben előfordult áramszolgál­tatási zavarok miatt. Én ezt a jelentést megnéz­tem és főleg az tűnt fel r nekem, hogy ennek a jelentésnek aláírói nagyrészben olyan szakembe­rek, — hiszen szakértelmüket nem akarom kifo­gásolni — akik egy egészen ellentétes álláspon­tot képviselnek. A főpolgármester tehát, bizonyára a kor­mánytól [kapott utasításnak megfelelőié g — tá­vol áll tőlem, hogy személy szerint őt tegyem ezért az intézkedésért felelőssé — olyan szakér­tőket nevezett ki ebbe a bizottságba, amelynek kötelessége volt a főváros elektromos műveinél előforduló üzemzavarok megvizsgálása, amely szakértők egyúttal az úgynevezett Talbot-cen­trálénál is nagyon érddkelve vannak részben mint igazgatók, részben más vonatkozásban, de köztudomású és egyáltalán nem titok az ő érde­keltségük. Mennyire lehet ezt összeegyeztetni tudni azzal az objektivitással, amellyel egy ilyen vizsgálatnak feltétlenül el kell indulniaf Midőn a fővárosban ismételten előfordult áram­zavaroik kérdésében a közönség tájékozódást kí­vánt nyerni alapos vizsgálat útján, akkor ezt az alapos vizsgálatot olyan szakemberekre bízzák, akik állásuknál t fogva sem alkalmasiaik arra, hogy objektív véleményt tudjanak adni. Ismeretes, hogy a főváros meglehetősen ha­tározottan ellenáll annak a törekvésnek, hogy az állam által létesített elektromos cetitrálétól az áramot drágán vásárolja. Ezért az állásfog­lalásért a főváros tisztviselőit csak dicséret illeti, mert kötelességük megvédeni a főváros autonómiáját, a főváros (közönségének érdekeit. Az állam belement egy kockázatos üzletbe, hele­vitte az Államvasutakat azért, mert, nem tudom kinek volt szüksége a dunántúli^ elektromos centráléra; ezt az elektromos centrálét meg kel­lett építeni eredetileg azért, mert a budapest— hegyeshalmi vasútvonalat elektrifikálni kell, most pedig, miután az elektromos centrale elké­szült, kitűnt, hogy elöktrifikálásról hosszú ideig szó sem lehet, hiszen az erre vonatkozó költsé­geket a legutóbbi napokban még csak most en­gedélyezte a miniszter úr, amely költségek csak részben lesznek elégségesek ezen munkák elvég­zésére, és esetleg (még éveket fog igényibe venni, amíg a budapest—hegyeshalmi vasútvonal elek­trifikálása megtörténhetik; ugyanakkor azt lát­juk, hogy egy ilyen vállalkozás balsikerét igye­keznek a fővárossal megfizettetni. Szakemberek szerint ez évi egymilliót fog kitenni. Ügy igye­keznek hangulatot kelteni a főváros elektromos áramot szállító üzemeivel szemben, hogy olyan szakértői véleményt bocsátanak a nyilvánosság elé, amely szakértői véleményt azok szerkesztet­ték, alkik ennél a Talbot-centrálénál érdekeltség­gel bírnak. Rámutathatnék több ilyen és ehhez hasonló vizsgálatra, amelyekből kitűnik, hogy hiányzik az a szükséges objektivitás,^ amellyel ezeket a kérdéseket kell vizsgálni. Láttunk jelentéseket, különböző fürdőkről, így a Gellért-fürdőről, a Széchenyi-fürdőről, jahol elismerem azt, hogy talán túlkiad ás történt, de ezek a fürdők nem­csak meghozzák azt a jövedelmet, amely az amortizációra kell, hanem annál még többet is, tehát a főváros üzleti szempontból vizsgálva a kérdést, nem csinált^ rossz befektetést, mégis, amikor ezek a fürdők építkezés alatt voltak, a leglesujtóbb bírálat jelent meg hivatalos helyről az ilyen alapon megejtett vizsgálat alapján.^ óva intem ez úton is a kormányt, ne^ járul­jon hozzá olyan vizsgálatok megindításához, amelyek lefolytatóinak személye már bizonyos elfogultságra enged következtetni, mert ezt a jelentést mindenki azzal az érzéssel • veszi ke­zébe, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint a Talbot-centrálé vezetőjének bírálata a buda­pesti elektromosművek vezetéséről. Már pedig ha a főpolgármester vizsgálatot kíván indítani valamely kérdés tisztázására, találhat Magyar­országon egyéb szakértőket is, akiknek szak­értelme nem vonható kétségbe és akik objekti­vitás tekintetében felette állanak azoknak, akik állásuknál fogva is már elfogultak az iránt a mű iránt, ahol ők valamelyes módon mint ter-

Next

/
Thumbnails
Contents