Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-355
134 Az országgyűlés képviselőházának 31 Farkas István: T. Képviselőház! A leg- I utóbbi ülésen Györki képviselőtársam már megindokolta a mi indítványunkat, amely két résziből áll. Az egyik azt célozza, hogy teljesen töröljük a 7. §-t, a másik pedig alternatív jellegű, nevezetesen arra az esetre, ha mégis megmaradna a 7. §, és a Ház nem járulna hozzá a szakasz törléséhez, más szövegezésben ajánlunk (módosítást. A főpolgármesteri állásra szükség az önkormányzatban nincs. (Hegymegi Kiss Pál: Nincs!) Ha komolyan vesszük az önkormányzati kérdést, akkor a főpolgármesteri állást feleslegesnek kell tartanunk, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az önkormányzatnak lényegét főleg az teszi ki, hogy ennék az önkormányzati testületnek legfelsőbb vezetése és irányítása magából az önkormányzatiból induljon ki, s maga az önkormányzat töltse be azokat a legfelsőbb állásokat, amelyeknek viselői az önkormányzatot irányítják és vezetik. Ebben a törvényjavaslatban nagyon megcsonkítják Budapest önkormányzatát (Bródy Ernő: Ügy van!) és a polgármester hatáskörét, nagy befolyást kap a kormány az egész ügyímenetre, nemcsak a közigazgatásra, nemcsak a városi igazgatásra, hanem magára az egész szellemi élet irányítására is. Hiszen a törvényhatósági bizottság összetétele kinevezettekből, örököstagokból áll, s a törvényhatósági bizottság tagjainak ezen összeállítása a dolog természetéből kifolyólag a kormányon keresztül jön létre, mert hiszen a kormány az, amely a szaktestületeket, az érdekképviseleteket befolyásolja, amely az örököstagok kinevezésére' befolyást gyakorol, s így mi sem természetesebb, mint hogy magának az önkormányzati testületnek összetételére is igen nagy befolyása van a kormányzatnak. Hiszen az érdekképviseleteket is azért kreálták s azért iktatták törvénybe képviseletüket, hogy ezen keresztül a kormány olyan megbízható rétegeket kapjon, amelyek a városházán, Budapest önkormányzatában az ő szempontjait fogják érvényesíteni. Miért van tehát szükség a főpolgármesteri állásra? Arra az egyszerű tényre hivatkozni, (hogy eddig is volt főpolgármester, legyen ezután is főpolgármester, egyáltalán nem elfogadható érv, mert <hiszen nyilvánvaló, ihogy ha újításokat akarunk, lia az életet és annak szükségleteit akarjuk figyelembevenni, akkor tovább kellene mennünk az önkormányzat jogkörének kiépítésében és nem azon a területen maradunk, amelyen ez a törvényjavaslat marad, amennyiben nemcsak, bogy nem megy tovább az önkormányzati terület kiterjesztésében, hanem még szűkíti is azt. A kormánynak — ismétlem — nagy befő- • lyásá van az egész közületre, az önkormányzati testületek egész összetételére, és így a főpolgármesteri állás egészen felesleges. Hiszen példákkal is lehetne igazolni azt, hogy a főpolgármester most olyan jogkört kap ebben az Önkormányzati szerkezetben, amely jogkör felülmúlja eddigi jogkörét, és olyan intézkedésre kap jogot, amely, intézkedések belevágnak egyenesen az önkormányzat ügymenetébe és intézkedési körébe. A főpolgármester azonban a kormánynak megbizottj kormánynak az embere. Csak a közül a három ember közül választható meg az egyik, akiket kijelölnek. Nyilvánvaló tehát, hogy bizalmi ember. De az önkormányzat és a központi kormányzat közötti kapcsolatot nem éppen a főpolgármester személye teremti meg. Láttuk a múltban is Budapest törvényhatóságában, hogy ez a kormány személyét képviselő főpolgármester mennyire ellentétbe jutott a törvénnyel. Míg például, ha »5. ülése 1930 február 18-án, kedden. az önkormányzatnak első tisztviselője, legfőbb hatósági személye, a polgármester intézné ezt a jogkört, akkor azok a furcsa helyzetek, amelyek előjönnek a kormány és az önkormányzat között, nem fordulhatnának elő. Hiszen méltóztassék csak emlékezni arra a körülményre, hogy Budapest főpolgármestere nem hívott össze egy rendkívüli közgyűlést, amelyet az önkormányzat kért. Erre mi történt 1 ? Az történt, hogy az önkormányzat panasszal élt a közigazgatási bíróságnál, és a közigazgatási bíróság nem a főpolgármesternek, hanem az önkormányzatnak adott igazat. Itt tehát nyilvánvalóvá vált az a tény, hogy a kormány képviselője, aki állítólag a^ belügyminiszter úrral való megbeszélés alapján helyezkedett arra az álláspontra, hogy nem hívja össze a kért rendkívüli közgyűlést, kapott — hogy úgy mondjam — egy pofont ezzel az álláspontjával, az önkormányzatnak lett igaza és megállapítást nyert, hogy az önkormányzat volt az, amely törvényesen, alkotmányosan járt el, míg a főpolgármester nem járt el alkotmányosan, tehát nincsen meg benne az az alkotmányos érzés, amely az önkormányzatok vezetéséhez, irányításához szükséges. Maga az az egyetlen tény, hogy egy ilyen eset most adódott, éppen ennek a törvénytervezetnek tárgyalása kapcsán, éppen ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban nyilvánvalóvá teszi azt a tényt, hogy erőszakolt álláspont az, hogy beveszik ebbe a törvénytervezetbe azt, hogy itt legyen főpolgármester és hogy a főpolgármester olyan kiterjesztett jogkört kapjon, amely nagyobb az eddiginél, és amely csak arra fog vezetni, hogy az önkormányzat és a főpolgármester között állandóan ellentétek lesznek. De úgy látszik, a kormány nem tudja elképzelni azt az • állapotot, hogy az önkormányzat első tisztviselője és a központi kormányzat között összhang legyen és azért ékeli közbe a főpolgármesteri állást itt Budapesten, a megyéknél pedig a főispáni állásokat és ezzel ezeken az egyéneken keresztül r erőszakolja rá a maga álláspontját az önkormányzatokra. Hát ez nem harmonikus, célszerű, okos, helyes álláspont, mert hiszen nyilvánvaló az, hogy minden demokratikus organizmusban önmagából kell kinőnie annak a szellemnek, irányzatnak, amely alkalmas arra, hogy összhangban legyen az ország kormányzásával. Egészen bizonyos, hogy a városi, megyei és községi önkormányzatokban kialakult demokratikus szellemhez ragaszkodnia kell, és ezzel számolnia kell a központi kormányzatnak is. Ha így volna felépítve a javaslat, ha ez a szellem hatná át, ha ilyen formában ennek a szellemnek megteremtésére vonatkozólag hoznánk törvényeket, sokkal kevesebb baj származnék az országban, mint származik így, amikor egyes egyének olyan jogkört kapnak, mint a főpolgármester, és amikor a kormány képviselője, megbízottja, a főpolgármester irányítani akarj a az Önkormányzati testületek működését. Ez egy egészségtelen diktatórikus rendszer megtestesítője, amely nem alkalmas arra, hogy a polgárságban, az ország lakosságában a felelősségérzetet kifejlessze. Önök azt hiányolják, az bántja önöket, hogy az emberek felelősség nélkül beszélnek, holott most ennek ellenkezőjét, csinálják és azt teremtik meg, hogy senki se érezzen felelősséget, mert rájuk erőszakolt emberekkel, rájuk erőszakolt organizmuson keresztül akarják a központi kormányzat befolyását érvényesíteni. Természetes dolog, hogy ezt a kényszert, amelyet ráhúznak az önkormányzatokra azok, úgy veszik, mint amely nem rájuk való. Egészséges, épeszű emberekre