Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-354
Az országgyűlés képviselőházának 35 ^ azonban más módon igyekeznek a maguk politikai céljainak megfelelően kihasználni. A tegnapi nap még nem álltaik rendelkezésemre a londoni kerületi beosztásra vonatkozó adatok, ma azonban már birtokomban vannak. Azt látjuk, hogy ott is körülbelül háromszorosig megy fel a differencia. Ennél a mienk sem nagyobb; maximálisan három és négy között van a legnagyobb eltérés. (Petrovácz Gyula: Pótlással csak háromig megy! — Bródy Ernő: Londoniban nincsenek pótlékok: örökös tagok és más pótlékok!) Bocsánatot kérek, mi most a kerületekről beszélünk. T. képviselőtársamnak igen rutinos az eljárása; mindig szeret másról beszélni, mint amiről mi beszélünk, szereti a figyelmet elterelni azokról az igazságokról, amelyek ellen neki fegyvere nincsen, de amelyeket mi nem engedünk. (Bródy Ernő: Ne tessék Londonnál csak erre a dologra hivatkozni, hanem a másik részre is: Nincsenek örökös tagok, nincsenek szakszerűek, nincsenek hivataliból kinevezettek!) Képviselőtársam, hivatkoahatnám arna a gondolatomra^ hogy éppen Londonban van a választójognál egy olyan rendelkezés, amelyet niagam is szívesen hoztam volna be: az albérlők lakása. Az Londoniban megvan, képviselő úr. Erre is hivatkozhatnám. En arra hivatkozom, ami az én felfogásomnak és elgondolásomnak megfelel, képviselőtársam pedig azokra szeret hivatkozni, amik saját elgondolásának felelnek meg. Természetesen igyekezzék képviselőtársam a maga felfogásának híveket szerezni, én pedig igyekszem a magam felfogásának. Egyforma fegyverekkel küzdünk, más arányszámokkal ugyan. En ezeket kívántam megjegyezni. Nem is hivatkozom most itt Franciaországra, ahol harmincszorosig megy fel a választók megkülönböztetése és differenciálódása; ott egy választó majdnem harmincszoros jogokkal bír, mint más kerületben. (Rassay Károly: Ott nincs autonómia!) Azt hiszem, válaszomat az összes észrevételekre megadtam, s kérem, méltóztassék, amint említettem, az előadó úr és Halász Móric képviselőtársam két indítványának elfogadásával a többi indítványt elvetni és az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl. — Bródy Ernő szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kíván szólni a képviselő úr? — (Bródy Ernő: Visszavonni kívánom egyik indítványomat!) Méltóztassék! Bródy Ernő: A 3. § második bekezdéséhez beadott módosításomat a belügyminiszter úr felvilágosító nyilatkozatai után visszavonom. (Helyeslés jobb felől. — Br. Podmaniczky, Endre: Ez a beszéd! Nem okvetetlenkedés!) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Miután a szakasz különböző bekezdéseihez különböző indítványok adattak be, méltóztassanak ahhoz hozzájárulni, hogy a szakaszt bekezdésenként tegyem fel szavazásra. (Helyeslés.) Az első bekezdéshez a bizottság eredeti szövegezésével szemben Halász Móric és Csák Károly képviselő urak adtak be indítványt. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti bekezdést szemben Halász Móric és Csák Károly képviselő urak indítványával elfogadni. (Nem!) Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni, úgy a bekezdés Halász Móric és Csák Károly képviselő urak szövegezésében emelkedik határozattá. (Helyeslés.) A Ház az eredeti szövegezést elvetette és a bekezdést Halász Móric és Csák Károly képviselő urak indítványa szerinti szövegezésben fogadta el. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXV. ülése 1930 február 14,-én, pénteken. 121 Következik a második bekezdés. Az eredeti szöveggel szemben áll Buday Dezső képviselő úr indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget Buday Dezső képviselő úr indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik az eredeti szöveget fogadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el és Buday Dezső képviselő ínindítványát elvetette. Ehhez a bekezdéshez Farkas István képviselő úr és társai egy pótlást célzó indítványt terjesztettek be. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a pótlást taralmazó indíványt elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház Farkas István képviselő úrnak és társainak indítványát elvetette. Következik a 3. bekezdés feletti határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll az előadó úr módosítása. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó úr módosításával? (Néni! — Janossy Gábor: Az utóbbit fogadjuk el!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el s így az előadó úr által módosított szöveget jelentem ki elfogadottnak. A 4. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az 5. bekezdés eredeti szövegével szemben áll Halász Móric és Csák Károly képviselő úrnak, Farkas István képviselő úr és társainak, továbbá Bródy Ernő képviselő úrnak indítványa. Először az eredeti szöveghez közelebb álló Halász Móric és Csák Károly-féle indítványt teszem fel szavazásra. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor Halász Móric és Csák Károly képviselő urak indítványát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget elvetette és Halász Móric és Csák Károly képvi selő urak indítványát fogadta el. Következik Farkas István képviselő úrnak és társainak, továbbá Bródy Ernő képviselő úrnak indítványa feletti határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e ezeket az indítványokat elfogadni? (Nem!) A Ház Farkas István képviselő úrnak és társainak, továbbá Bródy képviselő úrnak indítványát elvetette. Minthogy Bródy Ernő kép viselő^ úrnak az 5—6. bekezdésre vonatkozó indítványát a Ház az 5. bekezdésnél mellőzte, ennélfogva az tárgytalan s azt szavazás alá nem bocsátom. A 6. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a 3. §-t letárgyaltuk. Áttérünk a 4. § tárgyalására, kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Esztergályos János jegyző (olvassa a á.§-t.) - Mihálffy Vilmos! Mihálffy Vilmos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ennél a törvényszakasznál, amely a székesfőváros címeréről és színeiről rendelkezik, helyesebben mondva lobogójáról, nekem bizonyos közjogi aggályaim vannak, amely indokok alapján arra kérném az igen t. belügyminiszter urat, hogy ezt a törvényszakaszt méltóztassék visszavonni. Teljesen szokatlan ugyanis s úgy hiszem, eddig a gyakorlatban nem is fordult elő, hogy törvényben — az ország címerét és színeit kivéve — címerről és lobogóról tétessék intézkedés. A címeradományozási jog ugyanis — amely kérdéssel az igen t, belügyminiszter úr sokat foglalkozott és e részben közjogi törvényeinket és a közjogi szokásokat ismeri — ki18