Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-354

Az országgyűlés képviselőházának 35 ^ azonban más módon igyekeznek a maguk politi­kai céljainak megfelelően kihasználni. A tegnapi nap még nem álltaik rendelkezé­semre a londoni kerületi beosztásra vonatkozó adatok, ma azonban már birtokomban vannak. Azt látjuk, hogy ott is körülbelül háromszorosig megy fel a differencia. Ennél a mienk sem na­gyobb; maximálisan három és négy között van a legnagyobb eltérés. (Petrovácz Gyula: Pótlás­sal csak háromig megy! — Bródy Ernő: Lon­doniban nincsenek pótlékok: örökös tagok és más pótlékok!) Bocsánatot kérek, mi most a kerüle­tekről beszélünk. T. képviselőtársamnak igen rutinos az eljárása; mindig szeret másról be­szélni, mint amiről mi beszélünk, szereti a figyel­met elterelni azokról az igazságokról, amelyek ellen neki fegyvere nincsen, de amelyeket mi nem engedünk. (Bródy Ernő: Ne tessék London­nál csak erre a dologra hivatkozni, hanem a má­sik részre is: Nincsenek örökös tagok, nincsenek szakszerűek, nincsenek hivataliból kinevezettek!) Képviselőtársam, hivatkoahatnám arna a gon­dolatomra^ hogy éppen Londonban van a vá­lasztójognál egy olyan rendelkezés, amelyet nia­gam is szívesen hoztam volna be: az albérlők lakása. Az Londoniban megvan, képviselő úr. Erre is hivatkozhatnám. En arra hivatkozom, ami az én felfogásomnak és elgondolásomnak megfelel, képviselőtársam pedig azokra szeret hivatkozni, amik saját elgondolásának felelnek meg. Természetesen igyekezzék képviselőtársam a maga felfogásának híveket szerezni, én pedig igyekszem a magam felfogásának. Egyforma fegyverekkel küzdünk, más arányszámokkal ugyan. En ezeket kívántam megjegyezni. Nem is hivatkozom most itt Franciaországra, ahol harmincszorosig megy fel a választók megkü­lönböztetése és differenciálódása; ott egy vá­lasztó majdnem harmincszoros jogokkal bír, mint más kerületben. (Rassay Károly: Ott nincs autonómia!) Azt hiszem, válaszomat az összes észrevéte­lekre megadtam, s kérem, méltóztassék, amint említettem, az előadó úr és Halász Móric kép­viselőtársam két indítványának elfogadásával a többi indítványt elvetni és az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl. — Bródy Ernő szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kíván szólni a kép­viselő úr? — (Bródy Ernő: Visszavonni kívá­nom egyik indítványomat!) Méltóztassék! Bródy Ernő: A 3. § második bekezdéséhez beadott módosításomat a belügyminiszter úr felvilágosító nyilatkozatai után visszavonom. (Helyeslés jobb felől. — Br. Podmaniczky, Endre: Ez a beszéd! Nem okvetetlenkedés!) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Miután a szakasz különböző bekezdéseihez különböző in­dítványok adattak be, méltóztassanak ahhoz hozzájárulni, hogy a szakaszt bekezdésenként te­gyem fel szavazásra. (Helyeslés.) Az első bekezdéshez a bizottság eredeti szö­vegezésével szemben Halász Móric és Csák Ká­roly képviselő urak adtak be indítványt. Kér­dem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti be­kezdést szemben Halász Móric és Csák Károly képviselő urak indítványával elfogadni. (Nem!) Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni, úgy a bekezdés Halász Móric és Csák Károly kép­viselő urak szövegezésében emelkedik hatá­rozattá. (Helyeslés.) A Ház az eredeti szövege­zést elvetette és a bekezdést Halász Móric és Csák Károly képviselő urak indítványa szerinti szövegezésben fogadta el. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXV. ülése 1930 február 14,-én, pénteken. 121 Következik a második bekezdés. Az eredeti szöveggel szemben áll Buday Dezső képviselő úr indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztat­nak-e az eredeti szöveget Buday Dezső kép­viselő úr indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik az eredeti szöveget fogadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szö­veget fogadta el és Buday Dezső képviselő ín­indítványát elvetette. Ehhez a bekezdéshez Farkas István kép­viselő úr és társai egy pótlást célzó indítványt terjesztettek be. Kérdem a t. Házat, méltózta­tik-e ezt a pótlást taralmazó indíványt elfo­gadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház Farkas István képviselő úrnak és társainak indítvá­nyát elvetette. Következik a 3. bekezdés feletti határozat­hozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll az elő­adó úr módosítása. Kérdem a t. Házat, méltóz­tatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó úr módosításával? (Néni! — Janossy Gábor: Az utóbbit fogadjuk el!) A Ház az ere­deti szöveget nem fogadta el s így az előadó úr által módosított szöveget jelentem ki elfoga­dottnak. A 4. bekezdés meg nem támadtatván, azt el­fogadottnak jelentem ki. Az 5. bekezdés eredeti szövegével szemben áll Halász Móric és Csák Károly képviselő úr­nak, Farkas István képviselő úr és társainak, továbbá Bródy Ernő képviselő úrnak indít­ványa. Először az eredeti szöveghez közelebb álló Halász Móric és Csák Károly-féle indítványt te­szem fel szavazásra. Amennyiben az eredeti szö­veget nem méltóztatnak elfogadni, akkor Ha­lász Móric és Csák Károly képviselő urak indít­ványát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget el­vetette és Halász Móric és Csák Károly képvi selő urak indítványát fogadta el. Következik Farkas István képviselő úrnak és társainak, továbbá Bródy Ernő képviselő úr­nak indítványa feletti határozathozatal. Kér­dem, méltóztatnak-e ezeket az indítványokat el­fogadni? (Nem!) A Ház Farkas István képviselő úrnak és társainak, továbbá Bródy képviselő úr­nak indítványát elvetette. Minthogy Bródy Ernő kép viselő^ úrnak az 5—6. bekezdésre vonatkozó indítványát a Ház az 5. bekezdésnél mellőzte, ennélfogva az tárgyta­lan s azt szavazás alá nem bocsátom. A 6. bekezdés meg nem támadtatván, azt el­fogadottnak jelentem ki. Ezzel a 3. §-t letár­gyaltuk. Áttérünk a 4. § tárgyalására, kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Esztergályos János jegyző (olvassa a á.§-t.) - Mihálffy Vilmos! Mihálffy Vilmos: T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk!) Ennél a törvényszakasznál, amely a székesfőváros címeréről és színeiről rendelke­zik, helyesebben mondva lobogójáról, nekem bi­zonyos közjogi aggályaim vannak, amely indo­kok alapján arra kérném az igen t. belügymi­niszter urat, hogy ezt a törvényszakaszt méltóz­tassék visszavonni. Teljesen szokatlan ugyanis s úgy hiszem, eddig a gyakorlatban nem is fordult elő, hogy törvényben — az ország címerét és színeit kivéve — címerről és lobogóról tétessék intéz­kedés. A címeradományozási jog ugyanis — amely kérdéssel az igen t, belügyminiszter úr sokat foglalkozott és e részben közjogi törvé­nyeinket és a közjogi szokásokat ismeri — ki­18

Next

/
Thumbnails
Contents