Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-354
Az országgyűlés képviselőházának 35£. ülése 1930 február lU-én, pénteken. 113 hogy ezt az adományozást meg kell adni. Természetesen nem voltak olyan mellékcélok, amilyenekre Fábián Béla t. képviselő úr utalt. Hogy én beszéltem nemzeti érdekekről? Azt kell mondanom, t. Képviselőház, hogy vannak olyan nemzeti érdekek, amelyekről jó hazafi nem beszél, hanem hallgat. (Ügy van! Ügy van! — Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Fábián Béla: Mi lesz a vállalattal 1 ? — Zaj.) Hogy hová fejlődik ez a dolog, s mi lesz a vállalatból, arra nem válaszolhatok. Hogy a Martával egyesült-e, vagy nem egyesült, azt egyáltalában nem tudom, de azt tudom, hogy a Márta színkeresztény vállalat, kitűnően működik, elsőrangúan. A nagytőkét pedig, — ennek Friedrich István képviselőtársam a megmondhatója — többek között^ azért tartottuk szükségesnek, mert tőkeerőssége folytán gyorsabban berendezkedik a közönség érdekében szükséges dolgokra.. (Fábián Béla: Miért nem rendeltek el versenytárgyalást? — Kozma Jenő: Egyedül én kértem a versenytárgyalást? — Fábián Béla: Es miért nem rendelték el, mikor a Schiffer-cég ott volt a maga jobb ajánlatával!? — Zaj.) Elnök: Fábián képviselő urat figyelmeztetem, ne szóljon közbe, hanem engedje a szónokát beszélni, (Bródy Ernő: Miért mellőzték a kisipart?) Bródy Ernő képviselő urat is kérem, maradjon csendben. Wolff Károly: Jellemző dolog, hogy amikor , én személyes kérdésben felszólalok, hogy védekezzem a vádak ellen, bár én magam személyt nem támadtam, rögtön viszonttámadásban van részünk. Ennek így nincs sohasem vége. Ilyen színjátékban aktív szerepet játszani nem kívánok. Ha valaki argumentumainkat és becsületes szándékainkat nem akarja elfogadni, ez ellen úgyis hiábavaló minden argumentáció. Kétségtelen dolog, hogy a nagytőkét azért részeltettük, mert elsősorban a nagyközönség érdekét néztük, hiszen fegyelmezni tudják soffőrjeiket, egyértelmű vezetés van, a forgalmat jobban tudják ellátni, telefonhívásra rögtön jönnek, kitűnően vannak adminisztrálva. De hozzátettem tegnap, hogy miután a nagytőke kapta ezt a részt, magam voltam a közgyűlésben az. aki azt mondottam, hogyha a nagytőkének adunk, határozza el a közgyűlés, hogy még további rendszámokat is ki fog adni és kösse ki, hogy ezt a száz rendszámot kizárólag kisembe, reknek adja, akik maguk ülnek a volán mellett. Ez az ügy folyamatban van, a közel jövőben el lesz intézve, tehát csupa kisembereknek fogunk adni taxiszámot. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) ^Azt hiszem, természetesnek méltóztatnak találni, hogy a mai nehéz viszonyok között kisemberek taxi számukat nem tudják olyan gyorsan érvényesíteni, mert először a magyar gyáriak— ki van kötve a magyar gyártmány — nem tudják szállítani a taxikat, másodszor a tőkekérdés náluk is rettenetes nagy szerepet játszik és bekövetkezik az, hogy bár mi kisembereket akarunk részeltetni, mögöttük jelentkezik a mohó tőkés, aki kihasználj ci cl dolgot, és végeredményében alkalmazottakká teszi a taxirendszámok tulajdonosait. Ez a kérdés a mai rettenetes t gazdasági helyzetben olyan körültekintést igényel, hogy nem lehet ebben a dologban elhirtelenkedve határozni. Elnök: Kérem, a^ képviselő urat is figyelni ezteinem kell, méltóztassék ia tárgynál és a címnél maradni. Wolff Károly: En mindenesetre a címhez beszéltem, nem személyes kérdésben. Ennyit tartottam szükségesnek kijelenteni. Ismétlem, nem lehet kisajátítani -~ mint éppen KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXV. Kozma Jenő t. képviselőtársam is mondotta — ezt az egész, ügyet egy párt részére, és illojálisnak tartom, hogy amikor én magam, mint a keresztény községi párt elnöke, elismerem, hogy igenis, itt történtek dolgok, amelyeket haladéktalanul szabályozni, orvosolni kell, akkor a másik párt, amellyel szintén harmóniában kívántam a visszaélések kérdésében dolgozni, mert azt mondottam, hogy itt nem istmerek pártkérdést, hiszen a koztisztesség nem lehet egy párt tulajdona, a köztisztesség egyetemes érdek: ország-világ előtt mint vádló lép fel és beleharsogja a közvéleménybe azt, [mintha mi, a többségi párt — amint Fábián Béla képviselő úr mondotta — tűrnénk és fednénk a visszaéléseket, de ők, a Catak, a közvélemény előtt, majd rendet csinálnak. (Zaj. — Ügy van! Ügy van! a baloldalon és a középen.) Elnök: Senki sincs félj egyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A címet házszabályszerűleg nem támadták meg, azért azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a törvényjavaslat 1. §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat 1. §-át felolvasni! Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy magához a tárgyhoz szóiiák. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Br, Podmaniczky Endre: A tárgyhoz? Az precedens! — Derültség.) Ha még szabad ebben a Háziban magához ehhez a tárgyhoz hozzászólni ... Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék tartózkodni az ily természetű megjegyzésektől, amelyek a házszabályok komolyságát gúny tárgyává tehetnék. Bródy r Ernő: Bocsánatot kérek. En az 1. $-hoz módosítást^ adtam ibe, mert ebben az 1. §-iban az egész kérdés komolysága és lényege van felvetve. Itt dől el a centralizmus kérdése. Ebben az 1. §-ban teljes egészében — hogy úgy mondjam — bemutatja magát a javaslat és a javaslat intenciói itt egész kétségtelenül kiviláglanak. Kiviláglanak magából az indokolásból. amely azt mondja, hogy (olvassa): «A javaslat elejti a hatósági jogikörnek azt az immár elavult osztályozását, amely az önkormányzati hatáskörrel az állami igazgatás közvetítését állította szembe.» En tagadom, hogy ez az osztályozás elavult volna. Mert van egy Önkormányzat és van egy állami igazgatás. Helyes, hogy ez a kettő el van különítve és el van választva, mert más az Önikormányzat és más az állami igazgatás. Az önkormánvzatnak alapelve és lényege, hogy ^sajátmaga által választott tisztviselőkkel kormányozza magát. Az önikormányzat elvéből folyilk az. hogy az önkormányzat saját belügyeiben önállólag intézkedik. A régi törvényben ez tehát ip-en klasszikus módon meg volt fogalmazva, a kettő külön volt választva, ebben az új szakaszban ellenben már teljesen el van ejtve ez a^ megkülönböztetés. 1872-ben még világosan látták a különbséget az önkormányzat és az állami igazgatás közvetítése között. Ebbe a szakaszba azonban már az Önkormányzat elvének lerombolása, foglaltatott, amely szakasz ezt a különválasztást többé nem engedi mes. Méltóztassék egyenesen mefnmondani, hogy eltörlik az autonómiát, (Györki Imre: Ugv van!) hoary nines szükség önkormányzatra. Ez helyes álláspont, mert ez megmondja a lényeget őszintén és nyil17
