Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-337

78 Az országgyűlés képviselőházának 3 mázzák,

r személyes szabadságától megfosztják, munkájából kidobatják, csendőri és rendőri yexatúrának teszik ki. Ezek az állítások az 1921. évi III. te. 7. §-ba ütköző, a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése elien irányuló vétség, továbbá a Btk. 172. §. 2. bekezdésébe ütköző, az 1921 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntettének "tényálladéki elemeit tüntetik fel. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség a nyomozó hatóság közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatást fennforogni nem lát, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési -képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kíván valaki szólnia (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni a mentelmi bizottság azon indítványához, hogy Farkas István képviselő úr mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék, igen vagy nem? (Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassék figyelni, feltettem a kéirdést: méltóztatik-e hozzájárulni a mentelmi bizottságnak azon javaslatához, hogy Farkas István képviselő úr mentelmi joga ez ügyből kifolyólag felfüggesztessék, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállanü (Megtörténik.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, tehát Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. (Györki Imre: Nem is vagyunk határozatképes számban! — Propper Sándor: Odaát mindketten elfogadták! — Zaj.) Következik a mentelmi bizottság jelentése a kihágással gyanúsított Kabók Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 877.) Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti m. kir. államrendőrséghez kínevezett ügyészi megbízottak vezetője 69/1929. szám alatt Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert 1929. június hó 4-én a magyarországi szociáldemokrata pártnak a magyarországi famunkások országos szövetségének helyiségében megtartott ülésére nevezett képviselő rendőrhatósági engedélyt nem kért, mely mulasztás a 6000/1922. VII. B. M. rendeletbe ütköző kihágás ismérveit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett kihágás között kétséges, mert az, iratok közül hiányzik az eljáró rendőrhatóság megkeresése, semmivel sincs igazolva, hogy a jelzett helyen és időben tényleg gyűlést tartottak) volna és hogy azt a gyanúsított képviselő hívta volna össze, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát elfogadni, hogy ez ügyből kifolyólag Kabók Lajos képviselő úr . ülése 1929 december 10-én, kedden. mentelmi joga ne függesztessék fel, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István képviselő úr menteimi ügyében. (írom. 878.) Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8725/1929. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 8575/1929. számú megkeresése szerint az «Ébredő Magyarok Egyesülete» feljelentésére (Györki Imre: Egyetlen tagja van az Érnének! — Jánossy Gábor: Ki? — Györki Imre: Buday Dezső!) mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított azért, mert a «Népszava» politikai napilap 1929. június 6-iki számában megjelent «Leszállította a tábla a gyilkos Sasok büntetését» feliratú cikk tartalma az 1924 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség a nyomozó hatóság közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a cselekmény között csak látszólagos, mert a cikk nehezményezett része egy szóval sem említi a feljelentő egyesületet, (Györki Imre: Nincs is ilyen egyesület! — Zaj.) zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, hogy ez ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi joga ne függesztessék fel, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor határozatilag kimondom, hogy a Ház Farkas István képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését ez ügyből kifolyólag mellőzi. Propper Sándor képviselő úr a házszabályok 103. §-ának 2. bekezdése alapján kíván előterjesztést tenni. Propper Sándor: T. Képviselőház! Miközben a t. Országgyűlés és néhány százezer dolgozni szerető és dolgozni akaró ember munkahiányban szenved, addig egy téren igen nagy a túlprodukció, amit igen veszedelmesnek tartok. Nevezetesen a rendőrségi és általában a hatósági erőszakoskodások terén mutatkozik ez a nagy túlprodukció, amely sokszor annyira megy, hogy még a képviselői mentelmi jogot sem tartják tiszteletben. En a mentelmi jogot nem tartom menedékjognak, csupán alkotmánybiztosítéknak arra vonatkozólag, hogy a törvényhozó a maga törvényhozói munkáját zaklatások nélkül elvégezhesse. En a törvényhozói munkához hozzászámítom a választókkal való közvetlen érintkezést is. Igaz, hogy a mélyen t. kormánypártnál talán csodálkoznak ezen, mert ők nem szívesen érintkeznek a választókkal, (Ellenmondások jobbfelől.) mi, ellenzéki, szociáldemokrata képviselők azonban ezt a képviselői kötelezettség integráns részének tartjuk