Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-337
Az országgyűlés képviselőházának 337. szén azóta, amióta átvettem ezt a tárcát, mást ebben az esetben sem tettem, "mint kerestem: hogyan tudom az egyik-másik problémát megoldani. (Malasits Géza: Sötétben tetszik keresni, az a baj !) Nagyon fogok örülni, ha igen t. képviselőtársam felvilágosít és teljes objektivitással engedi megoldani a kérdést. De én talán mégis egy kicsit jobban ismerem a lehetőségeket, és ha meg tudom oldani a kérdést, megnyugtatom t. képviselőtársamat, hogy meg is fogom oldani. (Rassay Károly: Ez a helyes beszéd!) S éppen ezért nem akarok itt a nagy részletekbe belemenni, de tényleg felvetem az építkezés kérdését. Az igen t. népjóléti miniszter úr már kitért erre. Együttesen dolgoztunk vele a különböző terveken, és azt hiszem, ezek a tervek meg fogják oldani a kérdést és remélem, hogy a tavaszi hónapokban az építőmunkát meg tudjuk kezdeni. (Egy hang a baloldalon: Végre!) Nem beszélek egészen üresen, légből kapottan ebben a kérdésben. En azokról a tervekről beszélek, amelyek előttünk fekszenek, (Halljuk! Halljuk!) és remélem, hogy a kérdést ezek alapján körülbelül meg is fogjuk tudni oldani. Azt hiszem, hogy a kormány a tavaszi hónapokra az építkezést meg is indíthatja, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mi lesz a téli munkával? — Zaj bal felől.) mert végeredményben ez az az ipar, amelynek révén a legtöbb ipari vállalat foglalkoztatáshoz jut. Beszélt igen t. képviselőtársam a vasúti beruházásokról. Tényleg a helyzet az, hogy majdnem lehetetlen már e tekintetben a vasútnak a szituációja. E]lőször is a sínek 35—50 évesek, nincsenek megfelelő biztonsági rendelkezések, kevés a kocsi, a fék stb. (Rassay Károly: Ügy van, ez igaz!) Csak azt mondhatom, hogy mindent megpróbálunk a vállalkozókkal, az iparvállalatokkal kapcsolatban, hogy ezt a kérdést megoldásra vigyük, (Halljuk! Halljuk!) és ha megoldásra sikerül vinni, akkor, azt hiszem, itt ismét a munkaalkalmak hosszú sorozata fog rendelkezésre állani. (Rassay Károly: Tíz év után ezt az önök kormányzata mondja! — Friedrich István: Tíz éve próbálják és tanulmányozzák! — Elnök csenget.) T. képviselőtársam nagyon jól tudja, és itt ne méltóztassék nekünk szemrehányást tenni, hogy nem csináltunk ezen a téren beruházásokat, mert igenis a népszövetségi kölcsön egy jó részét erre használtuk feL (Malasits Géza: Rosszul tetszett kifejezni magát, miniszter úr!) Ne méltóztassék tehát indokolatlanul és teljesen inobjektív módon szemrehányásokat tenni. (Rassay Károly: 1924-ben jelentette be Kállay Tibor az államvasúti kölcsön lehetőségét ott az előadói székből. — Egy hang a baloldalon: A B. H. az betelelt alaposan!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak állandó párbeszédeket folytatni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ebben a vonatkozásban a közmunkákat megindítottuk és meg is fogjuk indítani. Az útépítés kérdésére nem térek ki* mert a holnapig nap folyamán az interpellációkra adandó válaszomban úgyis kifogok erre térni. Az útépítéssel szintén a munkaalkalmak nagy számát fogjuk megteremteni. (Rassay Károly: Mi van azzal az útépítéssel?) Mondottam, t. képviselő úr, hogy etekintetben holnap fogok válaszolni, és akkor méltóztassanak dönteni afelett, hogy válaszomat tudomásul veszik-e, vagy nem 1 ? (Friedrich István: Miniszter úr kérem, ilyen időben volt öt millió Lillafüredre 1 ? Ilyen időpontban tudtak adni 5 milliót a Budapesti Hírlapnak? Ezt önök megszavazták? — Felkiáltások a bal- és a szélscbaloldalon: Hallatlan! — Folytonos zaj a balés a szélsőbaloldalon. — Friedrieh István: És ülése 1929 december 10-én, kedden. 75 belügyi vigadókra ós freskókra és a jó Isten tudja még micsodákra!) Elnök: Friedrich István képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom! (Rassay Károly: Rendelkezési alapokat!) Bud János kereskedelemügyi miniszter: Végül is megemlékezem arról, hogy megindítottam a hídépítés kérdését. Itt vannak tulajdonképpen azok a legnagyohb közmunkák, amelyek elsősorban vannak hivatva a munkanélküliségen enyhíteni. Nem^ tudok jobb módot a munkanélküliség enyhítésére a munkaalkalmak teremtésénél, nem tudok ennél jobb eszközöket a munkanélküliség enyhítésére. Csak azt mondom, hogy a kormánynak szándéka és pedig" elhatározott szándéka a munkaalkalmak megteremtése és remélem, hogy ezeket meg is fogjuk tudni teremteni. (Egy hang a baloldalon: A szavak nem érnek semmit! Tettek kellenek ide!) Nem hiszem azonban, hogy akkor járunk el helyesen, ha mindig csak a kritika szavával élünk, de nem leszünk elég tárgyilagosak a helyzet megítélésében. A képviselő úr épp olyan jól tudja a nehézségeket . . . (Rassay Károly: Halljuk! Beszéljünk róla! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tűzzük napirendre!) A különbség közöttünk csak az, hogy mi át akarunk menni ezeken a nehézségeken és át is fogunk menni, de akkor megint azt fogjuk hallani, s akkor megint azért fognak kritizálni, hogy miért adunk erre pénzt! (Rassay Károly: Mi még nem akadályoztuk meg a miniszter urat honboldogító terveiben! Különben is, mit tudtunk volna mi megakadályozni? — Malasits Géza, közbeszól.) Elnök: Malasits Géza képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Rassay Károly: De igenis, beszéljünk csak róla!) Bud János kereskedelemügyi miniszter: Válaszolva Kabók Lajos igen t. képviselőtársam beszédére, méltóztassék megengedni, hogy összefoglalhassam, mi a bizalmi kérdés. Azt hiszem, hogy a bizalmi kérdés tényleg a legfontosabb dolog a gazdasági élet szempontjából. A bizalmat fokozni és nem (lerontani kell. A kormány arra törekszik, hogy ezt a bizalmat fokozza éis munkaalkalmak teremtésével meg fogja mutatni, hogy fokozni fogja. (Helyeslés jobbfelől. — Rassay Károly: Miniszter úr, önök már az önbizalmukat is elvesztették! — Friedrich István: Vége uraim, vége! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Elnök: Szólásra következik Mayer János földmívelésügyi miniszter. Mayer János földmívelésügyi miniszter: Ámbár a népjóléti és a kereskedelemügyi miniszter urak meglehetősen, kimerítették ezt a kérdést. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Mit mondottaké Semmit se mondottak.) Méltóztassék megengedni, hogy néhány, a tárggyal összefüggő adatot én is közölhessek a t. Házzal. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Elnök csenget. — Kabók Lajos: Pénz kell a r munkanélkülieknek, mert éhen vesznek, tessék arról beszélni! Egyik miniszter úr sem beszélt arról!) Elnök: Kabók Lajos képviselő urat rendreutasítom. (Kabók Lajos: Azzal nem oldják meg a munkanélküliség kérdését!) Kabók Lajos képviselő urat másodszor is rendreutasítom. Mayer János földmívelésügyi miniszter: Az egyes európai országokban az idők folyamán a szociális biztosításnak négyféle formája alakult ki: a baleset, öregség^ rokkantság, özvegység, árvaság és munkanélküliség esetére vonatkozó biztosítás. Mind a négy elgondolásnak az a célja, hogyha a munkást akár egész-
