Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-336

50 Àz országgyűlés képviselőházának 3 egyszerű a kérdés, mert az igen t. belügyminisz­ter úr most már beismerésben van abban a te­kintetben, hogy megállapította, hogy részleges jelentés igenis még nincs. (Felkiáltások a jobb­oldalon: Még nem kész.,— Rassay Károly: Ami nem kész, az nincs, ami nincs, azt nem lehet be­jelenteni és tárgyalni! — Scitovszky Bélé bel­ügyminiszter: De nem is szokás beadni. Négy és félévig voltam elnök, nagyon jól tudom. — Állandó zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Györki Imre: T. Képviselőház! Hangsúlyo­zóim, hogy az előadó úr azt mondotta utolsó fel­szólalásában, hogy megvan a jelentés, ezzel szemben a belügyminiszter^ úr azt mondotta, hogy a részletes jelentés még nincs meg. Itt te­hát már nyilvánvaló az az ellentét, amely az előadó úr és a belügyminiszter úr között meg­van. De nem szabad, t. Ház, figyelmen kívül hagyni azt a módot és tempót, ahogyan ez az onbei^merés történt. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni a házszabályok 54. §-át, amely elren­deli, hogy a bizottságok jelentéseit írásbafog­lalva kell az előadó úrnak a Ház elé terjeszteni. Már pedig nem lehet vita a tekintetben, hogy nincs külön jelentés, amely az általános rendel­kezésekre vonatkozik és nincs külön jelentés, amely a részletes tárgyalás eredményeire vonat­kozik. A házszabályok csak jelentésről számol­nak be, amely csak egy lehet és csak egységes lehet, tehát nem lehet külön általános jelentést adni és később, majd ha a miniszter úr vagy a belügyminisztérium a korrektúrát megcsinálja, akkor külön beterjeszteni a részletes jelentést. A tény itt az, hogy az előadó úr, amikor első ízben megjelent az előadói dobogón, akkor egy üres papírlapot, (Usetty Béla: Nem üres papír­lap!) egy üres papírlapot, (Usetty Béla: Akkor ne mondjon valótlant! — Peyer Károly: Rá volt írva két sor! — Usetty Béla: Nézze meg, meny­nyivel több sor volt odaírva! — Peyer Károly: Politikai végrendelete volt ráírva! — Usetty Béla: Maguk fogják végrehajtani. — Propper Sándor: Megbukott, mint előadó, és megbukott, mint kéoviselő! — Usetty Béla: Majd meglátjuk. Mi már álltunk egymással szemben! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Györki Imre: Az előadó úr, amikor első íz­ben szólt a Házhoz és beterjesztette előadmá­nyát, mint mondottam, egy üres papírlapot ter­jesztett csak elő. Ehhez a papírlaphoz, — ha már belemegyünk a részletekbe — sem általános indokolást, még kevésbbé pedig részletes tárgya­lási anyagot nem terjesztett be, amiről most a belügyminiszter úr mondotta, hogy nincs ké­szen, tehát be sem terjeszthette. De tovább me­gyek t. Ház. Az előadó úr, ha beszámol a bizott­ság jelentéséről, tartozik előadásában a javaslat bizottsági jelentésével egyidejűleg beterjeszteni a kisebbségi véleményt is és beterjeszteni a kü­lönvéleményt.. Ehhez a törvényjavaslathoz éppúgy van kisebbségi vélemény, mint különvélemény. (Ras­say Károly: Nem terjesztette be, mert nincs!) Az előadó úr pedig sem a kisebbségi vélemény­ről, sem pedig a különvéleményről jelentést egyáltalában nem tett, nem tett azért, mert je­lentés egyáltalában nem volt. (Usetty Béla: Fel­olvastam!) Hiába kertelünk ebben a kérdésben, jelentést nem terjesztett be az elnöknek. (Ras­say Károly: Mondja meg becsületszavára, mi­kor írta alá Bottlik az ívet! — Usetty Béla: Nem tartozom önnek felelni. Bottlikot kérdezze meg. Tőlem legfeljebb azt kérdheti* hogy én mikor ír­tam alá, — Gúnyos felkiáltások a baloldalon: $. ülése 1929 december 6-án, pénteken. Ahá! Ahá! — Rassay Károly: Mikor írta ön alá, mondja meg becsületszavára 1 ?! — Peyer Károly: Ön sem volt aláírva. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, Györki képviselő urat illeti a szólás joga. Györki Imre: Megállapítom t. Ház és e te­kintetben hivatkozhatom újólag Rassay Károly t. képviselő úrra, mint tanura, hogy amikor as előadó úr beterjesztette azt a bizonyos papír lapot, (Rassay Károly: Nem volt aláírva!) ak­kor Rassay képviselő úr és én is felmentünk az elnök úrhoz megállapítani, hogy az valóban a jelentés-e és hogy megállapítsuk, hogy ott van-e bármilyen melléklete a jelentésnek. Megállapí­tottuk, hogy nincs ott. (Rassay Károly: Így van!) Megállapítottuk, hogy azt a bizonyos pa­pírlapot nem írta alá az elnök, sőt később, a fel­függesztés után megállapítottuk azt is, (Rassay Károly: Ügy van!) hogy azt a bizonyos általá­nos indokolásra vonatkozó négy gépelt oldalra terjedő valamit is (Peyer Károly: Az sem volt aláírva!) csak szünet közben írta alá az előadó úr és az elnök úr. Nyilvánvaló, akinek egy kis jogi érzéke van, látja, hogy avval a tényével, amelyet az előadó úr itt tett és iavval, hogy mikor már beterjesztette azt a bizonyos je­lentésvalamit, később irattá alá, az okirat­hamisítás tényálladéki elemeit kétségkívül kimerítette. (Élénk derültséf} és ellenmon­dások a jobboldalon. — Rassay Károly: Miért, ez rendben van így? — Madai Gyula (helyeslően bólint). — Kassay Károly: Ön egyedül integet, hogy rendben van. — Madai Gyula: Üres formalitás. — Rassay Károly: Üres lap! — Madai Gyula: Nem üres lap!) Ezek után annak elbírálását, hogy vájjon az én el­járásom, és Peyer Károly képviselő úr eljárása volt-e korrekt, vagy az előadó úré, aki tudato­san félre akarta vezetni a közigazgatási bizott­ság tagjait, az ország közvéleményére bízom. (Malasics Géza: Tudatosan. — Esztergályos Já­nos: Tudatosan félrevezetett! — Bródy Ernő: Halljuk az elnököt!) Elnök: T. Ház! ötven esztendeje az a praxisa az elnökségnek, hogy az előadó által beterjesztett jelentést forma szerint nem vizs­gálja, hanem azt elfogadja beterjesztett jelen­tésnek. (Rassay Károly: Mert mindig azt hiszi, hogy be is terjesztik. — Scitovszky Béla bel­ügyminiszter: Most is azt hitte.) és minden el­nök ebben a székben feltette ugyanazt a kér­dést határozathozatal céljából, amelyet én fel­tettem. Azt hiszem, méltóztatnak meggyőződve lenni, hogy én azokat a nemes tradíciókat, amelyeket ebben a székben elődeim, egy Szi­lágyi Dezső, egy Apponyi Albert megterem­tettek, semmiképpen túlhágni nem kívánom, és az is bizonyos, hogy attól eltérni sem jogom, sem módom nincs. (Peyer Károly: Perczel tradíció!) f Javaslatot teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javas­lom, hogy a Ház legközelebbi ülését (Peyer Károly: Mi van a jelentéssel?!) kedden, folyó hó 10-én délelőtt tíz órakor tartsa (Farkas István: Mi van a jelentéssel?) s annak napi­rendjére tűzessék ki (Peyer Károly: Hol a je­lentés?) Kabók Lajos képviselő úr és társai indítványának megindokolása a munkanélküli­ség esetére szóló biztosításról megalkotandó törvény tárgyában, valamint a mentelmi bi­zottság 875—878. számú jelentéseinek tárgya­lása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat el­fogadni? (Felkiáltások a baloldalon: Mi lesz a jelentéssel? Beterjesztikí) Ha igen, ilyen érte­lemben mondom ki a határozatot. (Derültség a

Next

/
Thumbnails
Contents