Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-350
Az országgyűlés képviselőházának 35 A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Buday Dezső képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján szót kér. A szót megadom. , Buday Dezső: Mélyen t. Képviselőház! Az előttem szólt képviselő úr személyemben is aposztrofált abban a tiszteletreméltó összefüggésben is, hogy én a kereszténypártnak tagja vagyok. Aposztrofált pedig olyan értelemben, hogy itt mindenképpen tendenciózus beállítással, egy nehéz kérdésnek elhomályosításávai állott elő. Mert az a kérdés, hogy miként képződött a Nova vagyona, nem intézhető el pár ellenséges mondattal. Ennek a kérdésnek mélyére kell mennie annak, aki ebben a kérdésben véleményt akar magának alkotni. Közbevetőleg megállapítom, hogy a képviselő úr felszólalása semmiképpen sem volt alkalmas arra, hogy erről a kérdésről objektíven és nyugodtan beszéljünk. Egyáltalán az egész felszólalása magán viselte az általa igen sokszor alkalmazott «gyűlölet» kifejezést. Amikor á képviselő úr itt antiszemitákról beszél, ezzel szemben nagyon könnyen lehet a képviselő urat az antikrisztianizmus vádjával illetni. (Gál Jenő: Azt visszautasítom, mert írásaim az ellenkezőjét hirdetik. Tessék Vass Józsefet megkérdezni.) Amikor elhangzott a zsidóság egyik vezető alakjának az a kijelentése, hogy itt gazdasági antiszemitizmus van, meg kell jegyeznem, hogy itt a gazdasági kérdések azok, amelyek miatt mi ilyen különös megtiszteltetésben részesülünk. Ezt mindaddig nem hárítjuk el magunktól, amíg a szegény keresztény tömegek képviseletére vagyunk itt a Házban, mert ha van antiszemitizmus, ez csak válasz az antikrisztianizmusra. A t. képviselő úr a Noya-val kapcsolatban azt állította, hogy a keresztény községi pártnak magatartása hozta létre azt a helyzetet, hogy itt külön tartalékvagyont képezhetett a Nova. Ez óriási tévedés és nagyon sajnálom, hogy a képviselő úr, mint jogász, aki ezzel a kérdéssel ex asse foglalkozott, aki — mint ő maga is megállapította ezt önmagával szemben — a közgyűlés termében ezt a kérdést már többször kezelte, nem tanúsított annyi tárgyilagosságot, hogy elolvasta volna a szerződés 4. §-át, amely szakasz a beruházott tőkének csak azt a részét engedi tartalékolni, amely a vagyon felújítását szolgálja, ez pedig a beruházási tartalékalap; semmi egyéb tartalékolásra a szerződés a bérlő részvénytársaságot nem kötelezte. A bérlő részvénytársaság tehát képezhetett, alkothatott magának szabad vagyont, amely fölött szabadon rendelkezett. Ilyen szabad vagyont alkotott magának azokból a nagy jövedelmekből, amelyeket nem osztott ki a részvényesek között, így alkotta meg a felülosztalék-rendszert, amelyet később a kereszténypárt a maga részéről is megalkotott, hanem a felülosztalék helyett külön tartaléktőkét alkotott különösen a felpénzekből s ebből szerezte házait. A részvénykibocsátások alkalmával a névértéken felüli jövedelmet is ebbe a külön tartalékba tette és csinált ebből egy egészen külön tartalékpolitikát, egészen külön vagyoni politikát. Ha tehát itt valakinek reklamálni való ja van, akkor ezek azok a részvényesek, akik abban az időben a nyereségben nem részesültek, hanem külön tartalék alakjában jelentkezett a nyereség, jelentkezett mint készpénz, jelentkezett mint részvények,^ jelentkezett mint telkek, jelentkezett mint épületek, melyek adásvétel során, telekspekuláció során az egészlíomplexumba '. ülése 1930 február 7-én, pénteken. iií bele nem tartozó külön vagyont jelentettek. Mert a 4. § világosan előírja, hogy háramlás tárgyát csak azok a berendezési tárgyak képezik, mint a vasút és yastúüzem folytatásához fetétlenül szükséges építkezések és berendezések, amelyek a legszorosabb tartozékai ennek a vasútüzemnek, ellenben minden egyéb, amit mint külön vagyont fognak félretenni, szabad rendelkezés alá kerül, és ha itt valakinek van reklamálni valója, ismétlem, ezek csak a részvényesek lehetnek. Ha annyira biztos az ügyvéd úr, miért nem méltóztatik... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy itt nincs ügyvéd csak képviselő! Buday Dezső: Ha annyira biztos a képviselő úr, mint ügyvéd, (Derültség.) hogy ebben a kérdésben a város pernyertes lehet, mi, kereszténypárt ebben a pillanatban megadjuk' a meghatalmazást arra, hogy méltóztassék, ha bátor, pert indítani a Nova vagyonának visszaszerzése tekintetében. A keresztény községi pártot ebben a kérdésben nem korholás, hanem dicséret illeti, mert a keresztény községi párt a megváltást, a háramlás idejének bekövetkezte előtt élve a szerződés 5. §-ában biztosított azon joggal, hogy 1923. január l-e előtt két évvel módjában van a városnak felmondani a szerződést, ezt az alkalmat rögtön megragadta, felmondotta a szerződést és megvátotta a vasutat, mégpedig olyan módon, amint méltóztatik tudni, hogy olyan egyezséget kötött, amelyhez fogható, amelyhez hasonló kedvező egyezséget egyáltalában nem kötöttek még. Ha nem méltóztatik a keresztény községi pártnak ezt a megállapítását elfogadni, akkor utalok arra a vizsgálóbizottságra, amelyet a t. belügyminiszter úr küldött ki az egész Beszkárt-gestionak megvizsgálására. Ez a vizsgálóbizottság egyhangúlag megállapította, hogy rendkívül jó szerződés alapján történt a vagyonnak a megváltása. Ezidőszerint a székesfőváros óriási vagyon birtokába jutott, aránylag igen csekély áldozattal. A keresztény községi pártot tehát ebben a kérdésben dicséret és nem korholás illeti. Amikor vállalkozott a képviselő úr arra, hogy bennünket stigmatizáljon, akkor bebizonyította, hogy gyűlölet, tendencia vezette ebben a felszólalásában. (Egy hang a középen: A hang is az volt.) Es ez a beszéd semmiképpen sem volt alkalmas arra, hogy békésen együtt dolgozzunk. (Helyeslés a középen. — Gál Jenő szólásra jelenkezik.) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr szólni? Gál Jenő: A házszabályok 143. §-ának b) pontja alapján, félreértett szavaim megmagyarázása címén. Elnök: A szót a képviselő úrnak megadom. Gál Jenő: T. Képviselőház! Mindenek előtt Buday Dezső t. képviselőtársamnak bizonyára a pártvezér hozzájárulásával történt azt a kijelentését, hogy ezennel megbíznak engem azzal, hogy nevükben pert indítsanak ennek a vagyonnak a székesfőváros részére leendő visszaszerzése iránt, köszönettel és mély tisztelettel elfogadom. (Éljenzés a balközépen. — Buday Dezső: Örülünk neki!) Várom még a mai napon a meghatalmazás kiállítását és ünnepélyesen kijelentem, hogy honoráriumra igényt ebben a perben nem tartok. (Elénk helyeslés ) T. Képviselőház! Végre lesz egy aktorátus, mert a keresztény községi párt megtisztel engem arra, hogy jogi képviseletét rám bízta. (Wolff Károly: Megint kiforgatja a szavakat!) Talán már visszaszívja, megvonja a megbízást?
